Érvényesítő jogkör

Kérdés: Lehet-e érvényesítő jogkört adni annak a személynek, aki a számlák utalását (nem utalványozását) végzi a bank Electra rendszerén keresztül (tehát a saját maga által érvényesített számlák utalását)?
Részlet a válaszából: […] ...olyan intézmény van, ahol belső szabályzatban rögzítették, hogy az érvényesítő nem utalhat. De sok olyan intézmény van, főleg, ahol a létszám ezt eleve nem teszi lehetővé, hogy az érvényesítő és az utalványozó van felhatalmazva banki utalásra. Erre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 30.

Érvényesítés

Kérdés: Egy önkormányzatnál a pénztáros érvényesítőként aláírhatja-e az általa kifizetett számla pénztárbizonylatát? Ha szakmailag képesítése megfelel az érvényesítés szabályainak, melyik törvény szabályozza az összeférhetetlenséget? Kérjük válaszukban térjenek ki a pénztárbizonylatok érvényesítésének szabályos menetére (kinek, mikor), az aláírók közül ki, kivel összeférhetetlen, mely jogszabály szabályozza? Hány fő kell egy számla szabályos kifizetéséhez, és mennyi idő szükséges ehhez?
Részlet a válaszából: […] ...miatt az utalványozás, kifizetés és ellenőrzés folyamatában. Viszont a költségvetési szervek gazdasági szervezetei vagy alacsonyabb létszámmal rendelkeznek, vagy a megfelelő szakmai képzettség, képesítés hiánya miatt kénytelenek kevesebb főt megbízni aláíróként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. december 10.

Önkormányzati iskolai tornaterem bérbeadásának bevétele

Kérdés: Az önkormányzat fenntartásában működő általános iskola tornatermének bérbeadásából származó bevétel az önkormányzat költségvetésében mint intézményi működési bevétel jelenik meg. Az intézmény összkiadásának finanszírozása részben a normatívából, kiegészítéseként pedig az önkormányzat támogatásából történik. Az SZMK részéről felmerült, hogy az Ötv. 89. §-ának (1) bekezdése értelmében az önkormányzatunk helytelenül jár el akkor, amikor az intézmény összki­adásának finanszírozása során a támogatásba a tornaterem bérbeadásából származó bevételt is figyelembe veszi és beszámítja. Ennek alátámasztására még a közoktatási törvény 38. §-ának (2) bekezdésére hivatkoztak. Véleményem szerint az SZMK helytelen következtetést vont le a jelölt két jogszabályhelyből, hiszen a tornatermet az önkormányzat adja bérbe mint tulajdonos, ugyanakkor a közoktatási törvény 38. §-ának (2) bekezdésében jelölt anyagi haszonszerzésre irányuló tevékenységet jelöl, de ez esetben is a tiszta nyereség jöhet számításba. Ilyen nyereség viszont a bérbeadásból nem képződik, mivel a működtetés fenntartása magasabb, mint a bérbeadásból származó bevétel.
Részlet a válaszából: […] ...akkor rendelkezik a feladataiellátásához szükséges feltételekkel, ha rendelkezik állandó saját székhellyel,állandó saját alkalmazotti létszámmal, továbbá a jogszabályban meghatározotteszközökkel, szabályzatokkal és a működéséhez szükséges...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. augusztus 28.

Óraadó tanár foglalkoztatási formái

Kérdés: Szakközépiskolában, illetve szakiskolában óraadói vállalkozási szerződés köthető-e oktatási tevékenységet végző bt.-vel, kft.-vel abból a célból, hogy a bt. vagy kft. tagja, alkalmazottja végezze el az iskolában az óraadói tevékenységet, vagy csak a magánszeméllyel köthető ilyen szerződés? Ha csak magánszeméllyel, akkor egyéni vállalkozóként is lehet, vagy csak adószámos magánszemélyként?
Részlet a válaszából: […] ...akkor rendelkezik a feladataiellátásához szükséges feltételekkel, ha rendelkezik állandó saját székhellyel,állandó saját alkalmazotti létszámmal, továbbá a jogszabályban meghatározotteszközökkel, szabályzatokkal és a működéséhez szükséges pénzeszközökkel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 2.