Gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szerv feladatainak ellátása

Kérdés: Intézményünk gazdasági szervezettel rendelkező költségvetési szerv, mely ellátja egy másik, gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szerv feladatait is. Mindkét intézmény fenntartója a Kistérségi Intézményfenntartó Társulás. A kistérségi társulást 2 település alkotja. Szeptember 1-jétől a gazdasági szervezettel rendelkező intézményből kiválik az egyik település, tehát valószínűleg ennek az intézménynek a fenntartója ezután a helyi önkormányzat lesz. Mivel a 2 intézménynek más fenntartója lesz, elláthatja-e továbbra is a jelenlegi intézmény a gazdálkodási feladatokat a másik intézménynél?
Részlet a válaszából: […] ...gazdasági szervezettel rendelkezik, de a gazdasági szervezet feladatait, ha a költségvetési szerv éves átlagos statisztikai állományi létszáma a 100 főt nem éri el,a) az irányító szerv, az államháztartás önkormányzati alrendszerében az önkormányzati hivatal vagyb)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 17.

Gazdasági szervezet – gazdasági vezető

Kérdés: Ha a polgármesteri hivatal önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv, amely rendelkezik gazdasági szervezettel, akkor szükséges-e kijelölni gazdasági vezetőt vagy gazdálkodási csoportvezetőt a gazdálkodási feladatok ellátására? Ha nincs kijelölve, akkor a jegyző a hivatal vezetője és gazdasági vezetője is egyben? Milyen feltételek fennállása esetében szükséges egy polgármesteri hivatalnak rendelkeznie gazdasági szervezettel?
Részlet a válaszából: […] ...és a térségi fejlesztési tanácsot is.A gazdasági szervezet feladatait, ha a költségvetési szerv éves átlagos statisztikai állományi létszáma a 100 főt nem éri el, az irányító szerv, az államháztartás önkormányzati alrendszerében az önkormányzati hivatal vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 3.

Köztulajdonban álló gazdasági társaságok belső kontrollja

Kérdés: A Bkr. hatálya kiterjed-e azokra a 100%-os önkormányzati tulajdonú társaságokra, amelyek – az Áht. 109. §-ának (8) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján kiadott – kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezetekről szóló NGM Közleményben nem kerültek felsorolásra? Továbbá:
1. A 100%-ban önkormányzati tulajdonban lévő és a Takarékos törvény 7/J. §-ának (1) bekezdésében felsorolt értékhatárokat elérő társaságok a kontrollrendszert és a belső ellenőrzést a 339/2019. (XII. 23.) Korm. rendelet alapján kötelesek megszervezni?
2. A Takarékos törvény 7/J. §-ának (1) hatálya alá nem tartozó, 100%-ban önkormányzati tulajdonban lévő, az NGM közleményében megnevezett, tehát kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezetnek minősülő társaságnak a Bkr. előírásait kell alkalmazni, vagyis e szerint kell kontrollrendszert és belső ellenőrzést működtetni?
3. Azon társaságok, amelyek a fent jelzett értékhatárokat nem érik el, és az NGM közleményében nem kerültek nevesítésre, csak akkor kötelesek a kontrollrendszert és a belső ellenőrzést megszervezni, ha a felügyelőbizottság ezt elrendelte?
Részlet a válaszából: […] ...soron kívüli ellenőrzés vagy tanácsadói jellegű megbízás végrehajtására,e) javaslatot tehet a belső ellenőrzési szervezeti egység létszámának változtatására, ésf) ajánlásokat és javaslatokat dolgoz ki a belső ellenőrzést végző személy vagy szervezeti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 25.

Belső ellenőrzés

Kérdés: Közös önkormányzati hivatal a belső ellenőrzési feladatokat külső szolgáltatóval kívánja ellátni, a felügyeleti szerve (városi önkormányzat) és a többi (a közös önkormányzati hivatalhoz csatlakozott) önkormányzat, nemzetiségi önkormányzatok, illetve azon költségvetési szervek részére, amelyek részére együttműködési megállapodás alapján ellátja a gazdálkodási feladatokat. A külső szolgáltatóval kötött megbízási szerződésben a belső ellenőrzési vezetői feladatokat is a külső szolgáltató végezné. A Bkr. 2. §-ának c) bekezdése szerint belső ellenőrzési vezető: a költségvetési szerv belső ellenőrzési egységének vezetője, ha a költségvetési szervnél egy fő látja el a belső ellenőrzést, akkor a belső ellenőrzést ellátó személy. Véleményünk szerint a külső szolgáltató a belső ellenőrzési feladat ellátására szerződhet, de nem lehet a belső ellenőrzési vezető. Mi a véleményük arról, hogy nemcsak a belső ellenőrzési feladatokra, hanem a belső ellenőrzési vezetői feladatokra is lehet külső szolgáltatót megbízni?
Részlet a válaszából: […] ...feladatokat, és nem pedig külső szolgáltató által.A gazdasági szervezettel és 50 főnél nagyobb éves átlagos statisztikai állományi létszámmal rendelkező központi költségvetési szervek esetén legalább 1 fő belső ellenőrt kell foglalkoztatásra irányuló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. szeptember 20.

Intézményen kívül igénybe vehető étkeztetési szolgáltatás

Kérdés: Iskolai, illetve óvodai intézményben hiányzó gyermek részére elvitelre biztosítható-e ingyenes vagy kedvezményes étkezés, és arra a költségvetési normatíva igényelhető-e?
Részlet a válaszából: […] ...V. fejezetének 4. pontja szerint az óvodai, iskolai és kollégiumi étkeztetést igénybe vevő gyermekek, tanulók 2014. évi becsült átlaglétszáma és az étkezési napok száma alapján tervezhető, illetve igényelhető. A támogatás szempontjából az önkormányzat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. október 14.

Normatívaigénylés jogosultsága

Kérdés: Kistérségi társulás közoktatási szakszolgálati feladatellátást végez gesztor intézménnyel kötött szerződés alapján egy közoktatási intézményben. Az intézmény szeptember 1-jétől önkormányzati fenntartásból egyházi fenntartásba került. Az eddig a költségvetési törvény 8. számú mellékletének 2.2.2. pontja alapján biztosított finanszírozásnormatíva igénybe vehető-e továbbra is az egyházi intézményben tanuló gyerekek után, ha az egyéb jogszabályi feltételek teljesültek? Amennyiben igen, ennek milyen egyéb feltételei vannak?
Részlet a válaszából: […] ...időarányosan vissza kell majd fizetnie a már nemjogosult összeget. Az egyházi intézményre eső, 2011. évben időarányosan négyhónapra és létszámra jutó normatívaösszeg kiszámítását követően a normatívávalcsökkenteni, korrigálni szükséges a társulás tárgyévi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 22.

Szakfeladat

Kérdés: Önkormányzatunknál az országgyűlési választásokkal kapcsolatban jutalmat fizettünk ki a választásban részt vevő köztisztviselőknek. Erre a célra működési célú céltartalékon különítettünk el pénzeszközt. Kérdésem, hogy a dolgozóknak így kifizetett jutalmat (nem rendszeres személyi juttatás) melyik szakfeladatra kell elszámolni: a 841126-ra, vagy a 841114-re? A 841114-es szakfeladaton szerepelhet-e nem rendszeres személyi juttatás létszám nélkül?
Részlet a válaszából: […] ...A költségvetésiszervek több olyan alaptevékenységet is elláthatnak, amelyek aszakfeladatrendben szerepelnek. A kiadásokat, bevételeket, létszámadatokat aszakfeladatok között ezért szét kell osztani a szakfeladatrendhez tartozóútmutató módszerei szerint. Amennyiben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. december 14.

Szakfeladatrend

Kérdés: Szakfeladatrend-tervezéssel kapcsolatban a következő a kérdésem. Körjegyzőség esetében eddig egy szakfeladatra terveztük az összes dolgozót, jegyzőt, szociális-pénzügyi ügyintézőt, takarítót. 2010-től az új szakfeladat száma 841126. Továbbra is tervezhetjük ezen a szakfeladaton az összes dolgozót (kistelepülés – nincsenek osztályok, csoportok), vagy szét kell bontani 692000, 811000, 841901 szakfeladatokra? Könyvtár esetén, ahol eddig egy szakfeladat volt, most kb. 4 szakfeladatot kell alkalmaznunk 1 fő közalkalmazottal. A rezsiköltségtől kezdve mindent négyfelé kell arányosítani?
Részlet a válaszából: […] ...legyenek,és pontos információt szolgáltassanak. Ennek a szemléletnek az érvényesülésétteszi lehetővé a körjegyzőség esetében is a létszámadatok pontos meghatározása.A korábbi gyakorlattól eltérően, ahol a létszámadatok egész főben kerültekmeghatározásra, nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 6.

Intézményi társulás

Kérdés: Önkormányzatunk intézményfenntartó társulás keretében mint székhely működteti a nevelési és oktatási intézményeit. Korábbi kérdésemre kapott válaszban az étkeztetési normatívát a székhely intézmény átadott pénzként kezeli, és nem kell számlát kibocsátani a tagintézménybe járó és ott étkező gyerekek után. Ismerve az önkormányzatok mai gazdasági nehézségeit, nincs lehetőség a székhely önkormányzatnak átadni a normatív támogatást, és visszafelé sem tud támogatást utalni a működési költségekhez a tagintézmény. Az önkormányzatok többségének az lenne a kérdése, hogy mivel az önkormányzatok pénzforgalmi szemléletű könyvelést végeznek, van-e lehetőség mindkét önkormányzat esetében úgynevezett kompenzálólevélre az elszámolás érdekében, ezen összegek vegyes naplón való könyvelésére?
Részlet a válaszából: […] ...formák az elterjedtebbek. A társulások az intézményi finanszírozást úgy isszabályozhatják a megállapodásokban, hogy azt a tanulói létszám arányábanosztják meg a társulásban részt vevő települések között. A társulásoknáltörténő feladatellátásra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. március 16.

Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő gyerekek, tanulók létszámának számítása

Kérdés: A BTM-es gyerekek 2 főként számítanak-e a többcélú kistérségi társulás által megigényelt közoktatási normatívába?
Részlet a válaszából: […] ...vagy beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzd (BTM-esgyerek, tanuló), az óvodai csoport, iskolai osztály, kollégiumi csoportlétszámának számításánál két gyermekként, tanulóként kell számításba venni.Függetlenül attól, hogy a többi gyermekkel,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 23.
1
2