33 cikk rendezése:
1. cikk / 33 2006-os ingatlanértékesítés áfája
Kérdés: 2006. évben egy ingatlanértékesítés kapcsán a számlát áfa felszámításával állították ki. Az ingatlan adatai a tulajdoni lapon a következőképpen szerepelnek: 746 m2 lakóház, udvar és iroda. Az értékbecslő felmérése szerint ebből a 746 m2-ből 446 m2 beépített, a fennmaradó rész udvar. A 446 m2 beépített részből 183 m2 lakás céljára szolgáló ingatlanként funkcionált (ami az adásvétel időpontjában lakott volt), a többi irattárként, üzlethelyiségként, tárolóként és irodaként volt hasznosítva. 2006. évi Áfa-tv. szerint a lakóingatlan-értékesítés tárgyi adómentesség alá tartozó tevékenységnek számított. Helyesen járt-e el a szerv, hogy az ingatlanértékesítésről szóló számlát 20% áfa felszámításával állították ki, illetve az ügylet vizsgálata során számításba kellett-e venni azt, hogy az ingatlan teljes egészében lebontásra kerül, amit az adásvételi szerződésben rögzítettek is? Létezett-e 2006. évben olyan szabály, hogy az összevont ügyleteknél (tárgyi adómentes, adóköteles) a nagyobb arány döntötte el azt, hogy áfakötelesen vagy -mentesen kell kiállítani számlát?
2. cikk / 33 Tetőtéri lakások áfája
Kérdés: Önkormányzatunk új lakóingatlanokat szeretne építeni a tulajdonában lévő többemeletes lakóház padlásterében, majd azokat értékesíteni. A lakások értékesítésekor kell-e áfát fizetni? Felmerült, hogy esetleg a tetőteret értékesítjük, és a lakásokat nem mi építjük meg. Milyen áfát kell ebben az esetben fizetni?
3. cikk / 33 Ingatlanhasznosítás áfája
Kérdés: Költségvetési szerv vagyunk. Több ingatlant is értékesíteni szeretnénk. Az általános forgalmi adóról szóló törvény 2. számú melléklete szerint tárgyi adómentes a földterület (kivéve beépítésre szánt terület, építési telek), lakóingatlan értékesítése (lakóingatlannál kivéve az építés befejezését, valamint az építés befejezését követő első értékesítést). Mi minősül áfaszempontból lakóingatlannak, illetve földterületnek?
4. cikk / 33 Lakóingatlan áfája
Kérdés: Önkormányzatunk vásárolt egy lakóingatlant, amelyet még nem lehet tudni, hogy milyen formában fog hasznosítani. Ha a lakóingatlant eladnánk vagy bérbe adnánk, a lakóingatlan utáni áfa levonásba helyezhető-e?
5. cikk / 33 Művelési ág alól kivett beépített terület
Kérdés: Önkormányzatunk 2006. december 1-jéig közhatalmi besorolású volt. 2006 májusában értékesítettünk egy ingatlant, melynek megnevezése "művelési ág alól kivett beépített terület", amelyen lakóingatlan áll. A lakóingatlant az állam (mint akkori tulajdonos) engedélyével építették. 1969-ben földhasználati jogot jegyeztek be rá a mostani vásárló javára – az 1965. évi árrész utáni ún. "C" akció keretében az ártéren lévő telep felszámolása keretében. 1992-ben átszállással lett önkormányzatunk tulajdona a terület, melyen már állt a lakóingatlan. A lakás tulajdonosa most megvásárolta a hozzá tartozó területet. A szerződésben részletfizetési kedvezményben állapodtak meg a felek a következőképpen. Az első vételárrészt követően a vevő 60 hónapon át, minden hó 15. napjáig 5000 Ft-ot fizet. Az eladó önkormányzatunk a vételár maradéktalan kiegyenlítéséig tulajdonjog-fenntartással él. A szerződés áfatartalomról nem tesz említést. 2006 decemberében önkormányzatunk egy másik ingatlan értékesítése kapcsán 4 000 000 Ft-ot meghaladó adóköteles bevételhez jutott. Ezért be kellett lépnie az áfakörbe. Kérdéseink a következők: - Jól értelmezzük-e hogy a lakóingatlanhoz tartozó ingatlan értékesítése tárgyi adómentes? - Első értékesítésnek számít-e a jelen ügylet? - A teljesítés napja a teljes kiegyenlítés, illetve a tulajdonjog-fenntartás dátuma-e (2011. 05. 15.)? - Csak addig kell-e számlát kiállítani a törlesztőrészletekről, amíg az önkormányzat áfaalany? - Tárgyi adómentes-e ez az értékesítés, vagy ha nem, hogyan kezelhető a szerződés?
6. cikk / 33 Ingatlan bérbeadása
Kérdés: Önkormányzatunk egy frissen létrehozott épületben több, lakásként szolgáló ingatlant közös gépkocsitárolóval (mélygarázs) bérel. A hatóság a végleges használatbavételi engedélyt már kiadta ezen ingatlanok tekintetében, de az ingatlan-nyilvántartásban lakásként még nem kerültek bejegyzésre, jóllehet a bejegyeztetésre irányuló hatósági eljárás már megkezdődött. Kérdésünk arra vonatkozik, hogy vajon helyesen jár el a bérbeadó akkor, amikor tárgyi adómentesen számlázza részünkre az ingatlan és a hozzá tartozó gépkocsitároló bérbeadását?
7. cikk / 33 Társasház közös használatban lévő helyiségének értékesítése
Kérdés: Társasház a közös használatában, közös tulajdonban lévő helyiséget értékesített egy külső vállalkozásnak. Kell-e a társasháznak áfát fizetnie?
8. cikk / 33 Közös költség áfája
Kérdés: Lakóingatlant adunk bérbe. A bérbeadást tárgyi adómentesen számlázzuk a bérlőnek. A társasháznak fizetendő közös költséget is a bérlőnek kell fizetnie. A közös költségről szóló számlát ki bocsátja ki a bérlő részére?
9. cikk / 33 Ingatlan bérbeadása
Kérdés: Lakást adunk bérbe. A közüzemi számlákat, valamint a társasháztól kapott számlát a közös költségről a bérlőre hárítjuk át. A gáz, áram, víz fogyasztását külön órával mérjük. Helyesen járunk-e el, ha ezen költségeket tárgyi adómentesen számlázzuk ki a bérlőre?
10. cikk / 33 Közüzemi költségek áthárítása bérbeadás esetén
Kérdés: Intézményünk ingatlant ad bérbe különböző cégeknek. A közüzemi díjakat mérőórával mérjük, de a ténylegesen lefoglalt alapterület arányában számlázzuk ki a bérlőknek. Közüzemi díjakat is tárgyi adómentesként számlázzuk. Helyesen járunk-e el?
