Épületbontási költségek elszámolása

Kérdés: Önkormányzat esetében az ingatlan bontási költsége része-e a bekerülési értéknek? A telken egy romos épület áll, ami elbontásra kerül. A telek nyilvántartási értéke megnő a bontási költségek összegével? Az Áhsz. bevezetéséig ezzel nem volt problémánk, most viszont teljesen ellentétes információkat kapunk a témával kapcsolatban. A Költségvetési Levelekben elérhető cikkek és a PM – Államháztartási szabályozás – Immateriális javak beszerzésével, előállításával, beruházásokkal kapcsolatos kérdések és válaszok tájékoztatója alapján a bontási költség egyértelműen dologi kiadás. Viszont egy interneten talált anyagban (Kormányhivatalok dokumentum a BAZ Megyei Kormányhivatal vezetőjének 33/2020 utasítása az eszközök és források értékelési rendjéről) a bontási költségeket egyértelműen felhalmozási kiadásnak értékeli. Mi lehetett a jogalkotó szándéka, ha nem szó szerint az Szt. által előírtak követését írta elő, hanem új szabályokat talált ki? A bontás dologi vagy felhalmozási költség az államháztartási szervezetek esetén, esetleg egyes esetekben más és más lehet a megítélése?
Részlet a válaszából: […] ...bekezdése előírja, hogy építési telek (földterület) és rajta lévő épület, építmény egyidejű beszerzése esetén, amennyiben az épületet, az építményt rendeltetésszerűen nem veszik használatba (az épület, építmény rendeltetésszerűen nem hasznosítható), akkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 29.

Az Áfa-tv. 10. §-ának a) pontja szerinti ügylet teljesítési időpontja

Kérdés: Egy orvosi műszerek és orvosi műszerekhez szükséges alkatrészek gyártásával foglalkozó magyarországi székhelyű adóalany (társaság) esetében a következő kérdések merültek fel. A műszerek és alkatrészek megfelelő előállításához legtöbbször egy speciális gyártóberendezés, szerszám szükséges, melynek beszerzéséről a társaság és a különböző tagállami beszállítói külön állapodnak meg. A megállapodások alapján a gyártóberendezéseket – amelyeken az orvosi műszerek és az alkatrészek előállítása történik – a társaság megvásárolja a beszállítóktól, és a későbbiekben továbbértékesíti azokat a végső vevők (partnerek) részére, de a gyártás során ezen berendezések végig a társaság magyarországi telephelyein maradnak.
A társaság a beszerzett gyártóberendezéseket, szerszámokat több részletben értékesíti az Európai Unió különböző tagállamaiban székhellyel rendelkező partnereinek. Az értékesítés következményeként a gyártóberendezések, szerszámok továbbra is Magyarországon maradnak, így az ügylet teljesítése során a társaság áfát számít fel, és azt továbbhárítja a partnerének a kiállított számlájában.
Az értékesített gyártóberendezések, szerszámok a későbbiekben Magyarországon kerülnek felhasználásra a partner által. A vázolt tényállással kapcsolatban több kérdés is felmerült.
1. A gyártóberendezések, szerszámok partner részére történő rendelkezésre bocsátásával áfa szempontból tényállásszerűen megvalósul az ügylet, azaz teljesítés történik, így az ügylet teljesítési időpontja áfa szempontból eltérő időpontra esik a tulajdonjog átszállásának időpontjától. Helyesen jár-e el a társaság, ha a felek között létrejött jogviszonyban az áfa szempontú teljesítési időpontot a termékek tényleges átadásának időpontjában állapítja meg, amely eltér a szerződésben rögzített tulajdonjog átszállásának időpontjától?
2. Helyesen jár-e el a társaság, amikor úgy állítja ki a számlát, hogy azon áfa szempontú teljesítési időpontként a gyártóberendezések, szerszámok tényleges átadásának időpontját szerepelteti?
3. Helyesen jár-e el a társaság, amikor az ügyletet tanúsító számlán meghatározott teljesítési időpontban érvényes MNB-devizaárfolyam alapján határozza meg forintban a fizetendő adó összegét?
Részlet a válaszából: […] ...a NAV-nak, hogy az MNB által hivatalosan közzétett árfolyamot alkalmazza, erre tekintettel a társaság helyesen jár el, amikor az ügyletet tanúsító számlán meghatározott teljesítési időpontban érvényes MNB-devizaárfolyam alapján határozza meg forintban az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 8.

Külföldön bérelt lakás bérletidíj-teljesítési árfolyama

Kérdés: Egy költségvetési szerv (mint: bérbevevő) Németországban magánszemélytől bérel ösztöndíjasai részére lakást. A bérleti díjat a szerződésre hivatkozva előre, minden hónap 3-áig kell megfizetniük. A bérbevevő szerződés és egy belső bizonylat alapján utalja az összeget általában megelőző hónap végével, hogy időben megérkezzen. A német magánszemély nem állít ki sem számlát, sem számlát helyettesítő iratot.
1. Milyen napi árfolyamon kell a számviteli törvény szerint a belső bizonylatot kiállítani?
2. Milyen lehetőségei vannak a bérbevevőnek, ha esetleg több időpont is számításba jöhet?
3. Milyen napi árfolyamon kell a szerződést az előzetes "kötváll." nyilvántartásba venni?
Részlet a válaszából: […] ...szempontjából nem lesz jelentősége.Az Szt. 60. §-ának (1) bekezdése alapján a valutapénztárba bekerülő valutakészletet, a devizaszámlára kerülő devizát, a külföldi pénzértékre szóló követelést, befektetett pénzügyi eszközt, értékpapírt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. június 26.

Járdafelújítás

Kérdés: Önkormányzatunk járdafelújítást végez. Egy megrongálódott betonjárda helyére (250 m2) egy nagyobb teherbírású térkőből készült burkolat kerül, amelyhez még 120 m2 teljesen új burkolat lesz kiépítve. Ez a munkálat beruházás, felújítás (korszerűsítés) vagy vegyesen mindkettő? A kivitelező költségtervében szerepel a régi járda bontásának tétele is, ennek a vagyonnak van még nettó értéke. A bontási tétel a felújítás része? A felújítás teljes költségét a már meglévő bruttó értékhez aktiváljuk hozzá? Kérem, hogy az építménnyel kapcsolatos valamennyi gazdasági eseményt, illetve azok számviteli nyilvántartásba vételét teljeskörűen szíveskedjenek bemutatni.
Részlet a válaszából: […] ...e tevékenységhez hozzákapcsolható egyéb tevékenységekkel együtt. Beruházásnak minősül a bővítés, amikor az eszköz alapterületét, kapacitását, teljesítőképességét növelik. Beruházás a rendeltetés megváltoztatása, amikor olyan átalakítás történik,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 12.

Devizaszámlára beérkező bevétel elszámolása

Kérdés: Önkormányzati fenntartású intézmény vagyunk. Devizaalszámlánkra uniós pályázatból – euróban – érkező támogatást a számlavezető bank középárfolyamán számítjuk át, és könyveljük forintban a beérkezés napján. Milyen árfolyamon kell a kiadásainkat forintban könyvelni? Ezek részben forintban átutalással fizetett illetmények és valutában terhelt kiadások (pl. bankköltség)? A devizaalszámlához készpénzforgalom nem kapcsolódik.
Részlet a válaszából: […] ...árfolyamon kell rögzíteni a bankköltséget is.Számviteli tv. 60. §-ának (1) bekezdése szerint: a valutapénztárba bekerülő valutakészletet, a devizaszámlára kerülő devizát, a külföldi pénzértékre szóló követelést, befektetett pénzügyi eszközt, értékpapírt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 28.

Árfolyamnyereség

Kérdés: Hogyan történik a forintszámlánkra érkező összeg árfolyam-különbözetének számviteli elszámolása abban az esetben, ha a szerződésben a szolgáltatás ellenértékét forintértéken határozták meg, a forintszámlát euróban egyenlítették ki, és a pénz átváltását a tranzakció menetében a bank végezte?
Részlet a válaszából: […] ...hogy a külföldi partnerrel vegyék fel a kapcsolatot, hogy igényt tart-e a többlet visszautalására, vagy az ő részéről ezt az ügyletet rendezettnek tekinti (addig a különbözeti összeget függő bevételként kezeljék), és akkor ezt a különbözeti összeget az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 29.

Önkormányzati pénzeszköz külföldi pénznemben

Kérdés: Az önkormányzat a 2013. évre tervezett beruházásokhoz tartalékolt pénzeszközét euróban szeretné elhelyezni. Ez lehetséges-e, vagy van-e jogszabályi akadálya?
Részlet a válaszából: […] ...elszámolni. Biztosítani kell, hogy adevizakészletek állománya devizanemenként is megállapítható legyen. Ez az okaannak, hogy a devizakészletet és annak változását egymással párhuzamosanforintban is és devizában is ki kell mutatni. A forintban vezetett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. augusztus 28.

Devizaszámla

Kérdés: Önállóan gazdálkodó intézményünk egy pályázaton több ezer eurót nyert, melyre euróalapú devizaszámlát kellett nyitnunk. A gazdasági események könyvelése forintban történik, hogyan és milyen főkönyvi számlákra? Árfolyamveszteség vagy árfolyamnyereség esetén hogyan kell könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...szerint T 5562 – K 328 – funkcionális osztályozás szerint T 72 – K 599 Év végén a devizakészletet értékelni kell, ha aköltségvetési szerv nem alkalmazza a 329. főkönyvi számlaszámot, akkor azárfolyamveszteség elszámolása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. december 1.

Külföldi pénznemben kiállított számla módosítása

Kérdés: Melyik árfolyamot kell alkalmazni az 58. § alá tartozó ügylettel összefüggésben kiállított számla helyesbítésekor, ha a felek az ellenértéket külföldi fizetőeszközben állapították meg? Álláspontunk szerint a helyes megoldás egy olyan esetben, amikor az eredeti számla kiállításának időpontja 2008. augusztus 21-e, akkor az ezzel összefüggésben 2009. január 22-én kiállított helyesbítő bizonylatban az eredeti számla kiállítási időpontját kell alapul venni.
Részlet a válaszából: […] ...a módosító számlának nevezett bizonylat alapján a termékvevőjének/szolgáltatás igénybe vevőjének fizetési kötelezettsége lesz azügyletet teljesítő adóalany felé, ezért annak megítélésekor nem hagyhatófigyelmen kívül az Áfa-tv. 58. §-ának rendelkezése,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 9.

Pénzmozgások könyvelése költségvetési szervek devizabankszámláin

Kérdés: Hogyan kell a költségvetésben könyvelni a devizabankszámlán jelentkező kiadásokat és bevételeket?
Részlet a válaszából: […] ...kapcsolódnak adevizaszámlák értékelési szabályai, ezek a következők:A könyvviteli mérlegben a valutapénztárban lévővalutakészletet, a devizaszámlán lévő devizát, továbbá a külföldi pénzértékreszóló minden követelést, illetve kötelezettséget...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 10.
1
2