16 talált cikk a hazautazás , letét kifejezésre

Kérdés:

Budapesti székhelyű intézményünk dolgozója Érden lakik. Budapest–Érd viszonylatban a MÁV havi bérlet ára 5000 forint körül alakul, melyet a munkáltató a jogszabályban meghatározott módon megtérített. 2023. május hónapban dolgozónk vármegyebérletet vásárolt, melynek ára 9450 forint. Köteles-e intézményünk a havi vármegyebérlet árát a jogszabályban meghatározott módon megtéríteni, amikor számára kisebb költséggel járt volna Budapest–Érd havi bérletet vásárolnia? Megteheti-e intézményünk, hogy csak azon dolgozóinál fogadja el a havi vármegyebérletet, akiknél a korábbi időszakhoz képest kisebb a bérlet költsége, tekintettel arra, hogy így bizonyos alkalmazottak többletutazási jogosultságot szereznek?

Kérdés:

Munkába járás költségtérítésével kapcsolatosan kérném szíves segítségüket. A május hónaptól bevezetésre kerülő vármegye-, illetve országbérletek kapcsán merült fel a következő kérdésünk: Ha a munkavállaló ország- vagy vármegyebérletet vásárol, de a tényleges munkába járásához ennél alacsonyabb értékű, meghatározott km-re szóló bérlet is elegendő, melyet korábban is vásárolt, mi mint munkáltató a korábbi munkába járási költségtérítést tartjuk jogosan kifizethetőnek. Helyes-e a költségtérítés mértékének ilyen meghatározása, illetve milyen módon szükséges bizonylatolni a kifizetést? Jelen gyakorlat szerint a munkáltató nevére szóló számlát, illetve utólag a bérletszelvényt adta le a dolgozó, és a számla alapján térítettük a 86%-ot. Ország- vagy vármegyebérlet vásárlása esetén a számla nagyobb összegről is szólhat, mint ténylegesen a munkába járáshoz szükséges bérlet, így a kifizetett összeg 86% alatt lesz. Arra gondoltunk, hogy azon dolgozókat, akik az újonnan bevezetésre kerülő bérletet kívánják vásárolni, nyilatkoztatjuk a lakóhely és a munkahely tényleges távolságáról, és a nyilatkozat, valamint az arra a távolságra eső bérlet ára lesz a kifizetés alapja.

Kérdés: Önkormányzatunk intézménye egyik alkalmazottjának havonta munkába járással kapcsolatosan távolsági vasúti bérlet hozzájárulást fizet Budapest-Szolnok viszonylatban. A bérlet ára 71 200 forint, melyet az intézmény teljes összegben megtérít. Költségcsökkentés érdekében ötlet szintjén felmerült olyan lehetőség, hogy az érintett alkalmazott számára névre szóló MÁV START Klub Bónusz kártyát adna féléves időintervallumokra, melynek ára jelentősen kevesebb, mint a havibérletek szummája.
1. Megteheti-e az intézmény, hogy a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítést ilyen formában nyújtsa?
2. Ha igen, megteheti-e az intézmény, hogy differenciál az alkalmazottak között, azaz csak azoknak az alkalmazottnak nyújtja ezt a lehetőséget, akik esetében ez a verzió a költséghatékonyabb?
3. Kötelezheti-e az alkalmazottat, hogy éljen ezzel a lehetőséggel, vagy az alkalmazottnak joga van havibérletet elszámoltatni?
4. a) Könyveléstechnikailag ezt a gazdasági eseményt ugyanúgy személyi juttatásként kell-e könyvelni (K1), vagy mivel egy kártyát vásárol meg az intézmény, dologi kiadás (K3) lesz?
4. b) Ha személyi juttatás, milyen módon szükséges ezt a KIRA-rendszerben számfejteni (azaz havi bontásban vagy egy összegben)?
5. Ha az alkalmazott felmond, az intézmény igényt tarthat-e az időarányos rész visszatérítésére?
6. Van-e bármilyen adóvonzata ennek a lehetőségnek?

Kérdés: Egyszerűsített foglalkoztatott munkavállalónak (éttermi feketemosogató), aki jelenleg havi 15 napot dolgozik, lehet adómentesen bérletet fizetni? Vidékről jár Budapestre dolgozni. Ha igen, akkor tudomásom szerint a vidéki bérlet 100%-a adómentes lehet. A csatlakozó Budapest-bérlet, ami külön fel van tüntetve a MÁV--bérleten (melynek ára 10.500 Ft), bérként adózik?

Kérdés: Egy szakképzési centrum Budapestről Budaörsre teszi át a székhelyét. A munkavállalók nagy része budapesti lakos, az új székhelyre csak budapesti BKV-bérlettel és egy kiegészítő bérlettel tudnak menni, mely Budapest és Budaörs között érvényes. Kötelező-e megtéríteni a budapesti helyi bérletet és a budaörsi kiegészítő bérletet 86%-ban? Milyen adókötelezettség keletkezik a juttatás után?

Kérdés: A Költségvetési Levelek 290. számban megjelent 5171. számú, "Költségtérítés hétvégi hazautazásra" című kérdés kapcsán szeretnék további információt kapni arra vonatkozóan, hogy konkrétan mely bírósági határozatok és kúriai állásfoglalás írja le az életvitelszerű ottlakás fogalmát, feltételeit?

Kérdés: Adhatunk-e hétvégi hazautazásra költségtérítést annak a dolgozónak, aki a családjával együtt Budapesten lakik albérletben, de a férj Szegeden lakó szüleinél vannak állandóra bejelentkezve, és a hazautazás az állandó lakcímre történik?

Kérdés: Két dolgozónk házaspárt alkot, egy autóval járnak dolgozni, és a feleségnek nincs is jogosítványa. A feleség is kéri a 15 Ft/km munkába járási költségtérítést, de szerintünk nem jár neki, mert nincs költsége a munkába járással kapcsolatban.

Kérdés: Teljes munkaidős dolgozónk lakóhelye az alkalmazása kezdetekor a székhelyünk szerinti településen volt. A dolgozó időközben lakóhelyet változtatott, ami a munkahelyétől 50 km-re található. Eddig a törvényi előírások szerint térítettük a bérlete 86%-át. Ilyen esetben is köteles-e a munkáltató a dolgozó bérletét megtéríteni, illetve van-e távolságra vonatkozó korlát, amíg a bejárást téríteni kell?

Kérdés: Munkatársunk egy 60 km-re lévő városból jár be naponta vonattal a munkahelyére. A távolság miatt általában gyorsvonattal utazik. Május hónaptól a gyorsvonatokra pótjegyet kell váltani a bérlettel rendelkező utasoknak is. Bizonytalanok vagyunk abban, hogy a munkába járáshoz vásárolt havibérlet árán felül megtéríthetjük-e adómentesen a gyorsvonati pótjegy árát.