Óvodavezető illetménye

Kérdés: Településünkön 2 csoportos önkormányzati fenntartású óvoda működik 48 fővel, az óvodavezető függetlenített. Óvodapedagógus-hiány miatt a vezető foglalkozik az egyik csoporttal. Kötelező heti óraszáma 12 óra, melyet a csoportban tölthet, viszont a jelenlegi helyzetben sokkal többet van a csoporttal.
1. Szabályos-e ez az eljárás?
2. Jár-e neki túlóra vagy helyettesítési díj?
3. Ha igen, mi alapján kell kiszámolni?
Figyelembe kell-e venni a köznevelési törvény szerinti 4.33-as szorzót, és a heti 12 órával beszorozni, hogy megkapjuk az osztószámot, amivel az alapilletményét osztva megállapítható az órabér, vagy az óvodapedagógusra irányadó heti 32 kötelező óraszámot kell figyelembe venni, mert mint óvónő helyettesít, és nem mint vezető?
4. Jár-e neki ezért pluszjuttatás?
Részlet a válaszából: […] ...így például eseti helyettesítést.Az óvodapedagógusnak a kötött munkaidejét a gyermekekkel való közvetlen, a teljes óvodai életet magában foglaló foglalkozásra kell fordítania, a munkaidő fennmaradó részében, legfeljebb heti négy órában a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 17.

Polgármesteri Hivatal és a nemzetiségi önkormányzatok együttműködése

Kérdés: A polgármesteri hivatalnál működő gazdasági szervezet az Ávr. 13. §-a (2) bekezdésének a) pontja alapján alkotott gazdálkodási szabályzatában rendezi – többek között – a hozzá rendelt, egymástól elkülönült költségvetési szervek működtetését, a költségvetés tervezését, az előirányzatok módosításának, átcsoportosításának és felhasználásának végrehajtását, illetve a pénzügyi, számviteli rend betartását. Az érvényesítő, ellenjegyző személye a gazdasági vezető által kijelölésre történt, azok személye valamennyi szerv esetében azonos. Megyei jogú városunk polgármesteri hivatala és a nemzetiségi önkormányzatok között hatályban lévő együttműködési megállapodás szerint "a helyi nemzetiségi önkormányzat operatív gazdálkodásával összefüggő döntési hatáskörök és ellenőrzési jogkörök gyakorlásának rendjét, felelőseinek és a helyettesítés rendjének meghatározását a Hivatal külön belső szabályzata tartalmazza".
A megállapodás értelmezésével kapcsolatos kérdéseink az alábbiak:
1. Kiterjeszthető-e a Hivatal gazdálkodási szabályzata a nemzetiségi önkormányzatra egy ún. írásbeli elfogadó nyilatkozattal?
2. A nemzetiségi önkormányzatok esetében az Ávr. 54. §-ának (4) bekezdésében említett irányító szerv vezetője alatt az elnök értendő-e?
Az Ávr. 54. §-ának (4) bekezdése: Ha kötelezettséget vállaló szerv vezetője a tájékoztatás ellenére írásban utasítást ad a pénzügyi ellenjegyzésre, a pénzügyi ellenjegyző köteles annak eleget tenni, és e tényről az irányító szerv – a központi kezelésű előirányzat és a fejezeti kezelésű előirányzat nem költségvetési szervi formában működő kezelő szerve esetén az érintett fejezetet irányító szerv – vezetőjét haladéktalanul írásban értesíteni. A fentiekhez hasonló, a polgármesteri hivatal és az intézmények (költségvetési szervek) közötti hatályos együttműködési megállapodás alábbi rendelkezése:
"Az Intézmény a gazdálkodásra vonatkozóan saját szabályzatait a hivatal szabályzataihoz igazítva készíti el."
3. Intézmény esetében a saját szabályzat elkészítését "kiváltja-e", ha írásban nyilatkozik, hogy elfogadja az önkormányzat gazdálkodási szabályzatát?
Részlet a válaszából: […] ...76. §-ának (3) bekezdésében foglaltak szerint a nemzetiségi önkormányzati feladat- és hatáskörök a nemzetiségi önkormányzat testületét illetik meg, a nemzetiségi önkormányzatot az elnök képviseli.A Nek. tv. 80. §-a írja elő a helyi önkormányzat és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 15.

Önkormányzati foglalkoztatottaknak járó személyi juttatások

Kérdés: Önkormányzatunk eddig a tárgyév december 31-én meglévő határozatlan időre szóló alkalmazási okiratok alapján biztosította az előirányzatot az irányítása alá tartozó költségvetési szervek részére, mert úgy ítéltük meg, hogy így teljesül az az elv, hogy a szerv vezetője a rendelkezésre bocsátott előirányzat erejéig vállaljon kötelezettséget. A költségvetési szerveknél sok esetben (tartósan távol levők helyére határozott idejű foglalkoztatás, helyettesítés, távozó munkavállaló helyére új, alacsonyabb illetményű dolgozó felvétele, "üres álláshelyek") év közben keletkezik megtakarítás. Vannak intézmények, ahol nincs megtakarítás, más intézményeknél pedig aránytalanul magas összeg keletkezik. Ezeket az intézmények vezetői jutalmazásra/személyi ösztönzésre sok esetben felhasználják, mivel az Áht. és az Ávr. szerint nem korlátozható a személyi juttatás rendelkezésre bocsátott előirányzata feletti rendelkezés. Természetesen nem megvonni szeretné az önkormányzat az "ösztönzési" lehetőséget, hanem az indokolatlan aránytalanságokat szeretné megszüntetni az irányítása alá tartozó egyes költségvetési szervek között.
Kérdésünk, hogy szabályos lenne-e az alábbi megoldás:
1. A költségvetési szervek részére a következő évi tervezésnél a tárgyév végén ténylegesen betöltött (helyettesekre, "be nem töltött állásokra" nem, törvény szerinti helyettesítésre igen) foglalkoztatotti létszámra bocsátja rendelkezésre a rendszeres személyi juttatás előirányzatát az önkormányzat.
2. A főállású munkavállaló és helyettese bérének különbözete (csökkentve a jogszabály, illetve az intézmény belső szabályzata alapján megállapított helyettesítési díj összegével), valamint az átmenetileg vagy tartósan "üres" állások bére az önkormányzat céltartalékán kerülne elkülönítésre, mely felett a polgármester kapna rendelkezési jogot, s – amennyiben álláshely kerül betöltésre – a költségvetési szerv vezetőjének jelzése alapján "azonnal" a rendelkezésére bocsátaná az előirányzatot.
3. A személyi juttatásként megtervezett minden egyes jogcímet "feladatelmaradásnak" minősítenénk, s arra vagy előírja az önkormányzat az évközi "befizetési kötelezettséget", vagy zárolja, elvonja, törli, csökkenti a rendelkezésre bocsátott előirányzatot, vagy a következő évben maradvány jóváhagyásánál minősíti elvonhatónak, határozza meg a befizetési kötelezettséget.
4. A 2. pontban szereplő tartalékelőirányzat-maradványra pedig rendelkezési jogot biztosítana a képviselő-testület a tárgyévi költségvetési rendeletében a polgármester részére, hogy pl. annak max. 90%-át a tárgyév november végéig az intézmények rendelkezésére bocsátja – megállapítva ebből előtte az intézményvezetők jutalmát/ösztönzését – az "engedélyezett álláshelyek", átlagos statisztikai állományi létszámok... stb. arányában.
Részlet a válaszából: […] ...milyen juttatásokat kell az intézménynek kifizetnie, így ezek fedezetét (ideértve pl. a kötelező előresorolások miatti bértöbbletet) biztosítania kell a személyi juttatások előirányzataként. A?nem kötelező juttatások esetén viszont a forrásbiztosítás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. március 27.

Kollégiumi nevelőtanár beosztása munkaidőkeretben, hétvégi rendezvényen történő részvétel, ügyelet szabályai

Kérdés: Kollégiumi nevelőtanár esetében hány órát kell beosztania a munkáltatónak, ha az érintettet munkaidőkeretben foglalkoztatja? Beosztható-e az érintett rendes munkaidőben szombat-vasárnapra, ha tanulókat kell elkísérnie egy versenyre? Milyen díjazás jár részére ekkor?
Részlet a válaszából: […] ...felüli részében a pedagógus a nevelés-oktatást előkészítő, nevelés-oktatással összefüggő egyéb feladatokat, tanulói felügyeletet, továbbá eseti helyettesítést lát el, a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendeletben (Vhr.) meghatározottak szerint.Azokban a kollégiumokban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 28.

Hivatali utazáshoz BKK-jegy biztosítása, továbbképzésre történő utazás költségeinek megtérítése

Kérdés: A következők kapcsán kérném tanácsukat:
- a munkáltató BKK-gyűjtőjegyeket vesz arra az esetre, ha valamit kézbesíteni kell, vagy másik telephelyen kell a dolgozónak helyettesítenie, aki egyébként nem kap a munkáltatótól BKK-bérletet,
- tanulmányi szerződés keretében kifizeti a dolgozóknak a telephelyétől eltérő helyen tartott továbbképzéshez kapcsolódó utazási költségeket.
Hogyan kell ezeket az eseteket minősíteni, helyesen bizonylatolni? Kiküldetésnek tekinthetők-e, van valamilyen adó- és járulékvonzata a kifizetésnek?
Részlet a válaszából: […] Kiküldetésről beszélhetünk munkajogi és adójogi értelemben. A munkajogban akkor van szó kiküldetésről, ha az érintettet a munkaszerződésben szereplő munkahelytől eltérő helyen foglalkoztatják. Ebben az esetben be kell tartani a kiküldetésben töltött időre vonatkozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 4.

Kötelezettségvállalás, utalványozás

Kérdés: Község polgármesteri hivatalának pénzügyi ügyintézőjeként látom el a könyvelési feladatokat az önkormányzatnál, a hivatalnál és az önállóan működő költségvetési intézménynél, valamint a nemzetiségi önkormányzatnál. Mérlegképes könyvelői képesítéssel rendelkezem, regisztrációm államháztartási szakon van bejegyezve. A hivatal vezetője a jegyző, az önkormányzaté a polgármester, a költségvetési intézményé az intézményvezető, a nemzetiségi önkormányzaté pedig az elnök. A jegyző és az intézmény vezetője tekintetében a munkáltatói jogkör gyakorlója a polgármester. Úgy tudom, hogy szakmai teljesítésigazolási, az utalványozási és a kötelezettségvállalói jogkör az önkormányzat esetében a polgármesternél, a hivatalnál a jegyzőnél, az intézménynél az intézményvezetőjénél, a nemzetiségi önkormányzatnál az elnöknél van, illetve az általuk írásban meghatalmazott személyeknél.
1. Ha a jegyző, a polgármester vagy az intézményvezető részére történik kifizetés, akkor ebben az esetben az általuk írásban meghatalmazott személyek jogosultak utalványozni, kötelezettséget vállalni, vagy a munkáltatói jogkör gyakorlója?
2. A polgármester meghatalmazhatja-e az alpolgármestert vagy a jegyzőt, hogy távollétében, illetve érintettsége esetén utalványozóként, kötelezettségvállalóként írjanak alá?
3. A kötelezettségvállalás bizonylatait a pénzügyi ellenjegyzőnek is alá kell írnia?
4. Mivel nem rendelkezik a hivatal gazdasági szervezettel, így a jegyző látja el a gazdasági vezetői teendőket?
5. Ki készíti el a pénzügyi szabályzatokat és az intézményekkel történő munkamegosztási megállapodásokat?
Részlet a válaszából: […] ...2013. március 12-től hatályos, amely a 74/2013. (III. 11.) Korm. rendeletben került leszabályozásra, ami a 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendeletet (Ávr.) módosította.3. Igen, a kötelezettségvállalás bizonylatait a pénzügyi ellenjegyzőnek is alá kell írnia, mivel a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. június 11.

Ügyelet, készenlét, rendkívüli munkaidő

Kérdés: Költségvetési intézményünkben bevett gyakorlat szerint a túlórára 150% óradíj, a készenlétre 20% óradíj került kifizetésre. Az új Mt. a bérpótlékok mértékét 50, 40 és 20%-ban határozza meg. Kérdésem egyrészt a fogalmak értelmezése a nem pedagógus közalkalmazottakra vonatkozóan: túlóra, készenlét, ügyelet, illetve a helyettesítés – amit nem találok az új Mt.-ben –, valamint az ezért járó juttatások számfejtése a dolgozók részére. Konkrét eset: az intézményben szombaton rendezvény van, emiatt egy takarítónő ügyel 8-14 óráig, nyitja és zárja a rendezvényt, a munkarendje hétfőtől péntekig tart, bére havi fix 98 000 Ft.
Részlet a válaszából: […] ...munkaidején kívül rendelkezésre állásra kötelezhető. Négy órát meghaladó tartamú rendelkezésre állás– a társadalmi közszükségletet kielégítő szolgáltatás folyamatos biztosítása,– baleset, elemi csapás, súlyos kár, az egészséget vagy a környezetet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. június 11.

Tanórai helyettesítés díjazása

Kérdés: Meg kell-e különböztetni szakos, illetve nem szakos helyettesítés óradíját? Korábban volt ilyen szabály. Tehát ha matematikaórára biológia szakos megy helyettesíteni, akkor a biológusnak teljes túlóradíj jár?
Részlet a válaszából: […] ...is tanított osztályról van szó), később pedig a másik szakot tanító tanár "visszaveszi" az óráját, vagy valójában "csak felügyeletet" tart az osztályban (jogilag ezt nem minősíti külön a jogszabály, tehát nem számít ügyeletnek, nem számít "kevesebbnek", mint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 9.

Munkaidőszabályok a közoktatásban IV.

Kérdés: A pedagógus a teljes rendes munkaidő tanítási órákkal le nem kötött részében munkaköri feladatként – a munkaköri leírásában foglaltak szerint vagy a munkáltató utasítása alapján – ellátja a nevelő- és oktatómunkával összefüggő egyéb feladatokat (pl. részt vesz a gyermekek, tanulók felügyeletének ellátásában). Következik ebből, hogy elrendelhető, hogy a nevelő heti max. 6 órában, a bejáróknál, vagy orvosi vizsgálat alatt, vagy az iskolai ebédlőben – külön óradíj megfizetése nélkül – lásson el ügyeletet? Következik-e ebből, hogy ha pl. a földrajz szakos tanárt helyettesíti egy matematika szakos, akkor – mivel nem szakszerű a helyettesítés, ezért – az csak ügyeletként vehető figyelembe, tehát ingyen elrendelhető?
Részlet a válaszából: […] ...kötelező órát, hanem a rendes munkaidőn belül anevelő-oktató munkával összefüggő egyéb feladatként látja el a tanulókfelügyeletét, akkor részére nem jár óradíj vagy helyettesítési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 22.

Megbízási szerződés saját dolgozóval

Kérdés: Saját dolgozóval köthető-e megbízási szerződés vagy eseti megbízás nem a főállására vonatkozó munkakörben?
Részlet a válaszából: […] ...figyelemmel kell lenni továbbá a színleltszerződések tilalmára, azaz arra, hogy a szerződésnek a tényleges helyzetet,ügyletet kell tükröznie. Amennyiben tehát például egy munkaviszony jellegűjogviszonyra megbízási szerződést kötnek, az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 28.
1
2