Köztisztviselő I. besorolási osztályba történő átsorolásának időpontja

Kérdés: A Kttv. 119. §-a alapján: "A kormánytisztviselő az I. besorolási osztályba csak akkor sorolható, ha a feladatkörére előírt szakirányú felsőfokú iskolai végzettséget szerzett." Ezt a rendelkezést a törvény alkalmazni rendeli önkormányzati köztisztviselőkre is. A szakirányú felsőfokú iskolai végzettség megszerzése esetén a kinevezés módosításánál a diploma kiállításának vagy a diploma munkáltató részére történő bemutatásának időpontja az irányadó? Például a köztisztviselő a diploma megszerzésének időpontjában nem rendelkezett az előírt nyelvvizsgával, diplomáját átvenni nem tudta, majd később megszerezte a nyelvvizsgát, amelyről szóló bizonyítványt leadta a felsőoktatási intézményben, ahol ezt követően kiállították részére az oklevelet, de azt kettő hónappal később adták át neki. A köztisztviselő csak ezt követően tudta bemutatni a munkáltatói jogkör gyakorlójának a végzettséget igazoló okiratot.
Részlet a válaszából: […] ...igazolnia kell. Az I. besorolási osztályba való átsorolást akkortól kell elvégezni, amikor a felsőfokú szakirányú iskolai végzettség meglétét a köztisztviselő igazolni tudja. Ezért a köztisztviselő legkorábban a diplomája/oklevele munkáltatónak történő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 25.

Közalkalmazotti jogviszony rendkívüli felmentéssel történő megszüntetésének határideje

Kérdés: A Kjt. 33/A. §-ának (3) bekezdése alapján a rendkívüli felmentés jogát az annak alapjául szolgáló okról való tudomásszerzéstől számított 15 napon belül kell gyakorolni. Mi számít a tudomásszerzés időpontjának? Amennyiben a fenntartóval is egyeztetni kell, akkor az egyeztetés időtartamával meghosszabbodik-e a határidő?
Részlet a válaszából: […] ...szintén téves."Ha a rendkívüli felmentés jogának gyakorlására testület jogosult, úgy a határidő onnantól kezdődik, amikor a testületet tájékoztatták a rendkívüli felmentés okáról és a tényállásról.Fontos, hogy a 15 napos határidő nem a jognyilatkozat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 6.

Napközi otthonos óvoda és konyha kisegítő dolgozóira vonatkozó végrehajtási rendelet

Kérdés: A napközi otthonos óvoda és konyha esetében a konyhalányok részére meg kell állapítani a garantált bérminimumot, vagy a kötelező legkisebb munkabér jár a részükre? A konyhán dolgozó konyhalányok felett a munkáltatói jogkört az óvodavezető gyakorolja. Az intézmény törzskönyvi kivonata alapján a konyha ellátja a gyermekétkeztetés köznevelési intézményben, munkahelyi étkeztetés köznevelési intézményben, szociális étkeztetés kormányzati funkciókat. Ebben az esetben a konyhalányokra is a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 31-32/A. §-a alkalmazandó "A"-"C" besorolással, vagy a 77/1993. (V. 12.) Korm. rendeletet kell alkalmazni? Ebben az esetben a konyhalányt csak "A" fizetési osztállyal lehet besorolni. Mivel a konyhában nem csak a köznevelési feladatokhoz kapcsolódó segítő feladatokat látják el, melyik kormányrendelet hatálya alá tartoznak?
Részlet a válaszából: […] Véleményünk szerint a napközi otthonos óvoda és konyha köznevelési intézménynek minősül, s mint ilyenre a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet előírásai terjednek ki. A konyhalányok tehát – meglévő végzettségüket figyelembe véve – az "A"-"C" fizetési osztályok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 2.

Családsegítő szolgálat családgondozójára vonatkozó képesítési előírások

Kérdés: Családsegítő szolgálatnál családgondozói munkakörben dolgozó munkavállaló jelenlegi besorolása szociális asszisztensi végzettséggel "E" kategória, 1999 óta ebben a munkakörben foglalkoztatjuk. Jelenleg megszerezte az andragógus (személyügyi szervező) főiskolai alapképzési diplomáját. Az 1/2000 (I. 7.) SzCsM rendeletben ez a végzettség nem szerepel az előírt, befogadható végzettségek között, csak tanácsadói munkakörben. Van-e lehetőség a végzettség elfogadtatására családgondozói munkakörben? Lehet-e a vezetőnek mérlegelési joga?
Részlet a válaszából: […] ...alkalmazni kell egyszerre, egyrészt a Kjt. gyermekjóléti és gyermekvédelmi ágazatban történő végrehajtásáról rendelkező kormányrendeletet, másrészt az Önök által is hivatkozott, a személyes gondoskodást nyújtó alap- és szakosított ellátások...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 23.

Kötelezettségvállalás, utalványozás

Kérdés: Község polgármesteri hivatalának pénzügyi ügyintézőjeként látom el a könyvelési feladatokat az önkormányzatnál, a hivatalnál és az önállóan működő költségvetési intézménynél, valamint a nemzetiségi önkormányzatnál. Mérlegképes könyvelői képesítéssel rendelkezem, regisztrációm államháztartási szakon van bejegyezve. A hivatal vezetője a jegyző, az önkormányzaté a polgármester, a költségvetési intézményé az intézményvezető, a nemzetiségi önkormányzaté pedig az elnök. A jegyző és az intézmény vezetője tekintetében a munkáltatói jogkör gyakorlója a polgármester. Úgy tudom, hogy szakmai teljesítésigazolási, az utalványozási és a kötelezettségvállalói jogkör az önkormányzat esetében a polgármesternél, a hivatalnál a jegyzőnél, az intézménynél az intézményvezetőjénél, a nemzetiségi önkormányzatnál az elnöknél van, illetve az általuk írásban meghatalmazott személyeknél.
1. Ha a jegyző, a polgármester vagy az intézményvezető részére történik kifizetés, akkor ebben az esetben az általuk írásban meghatalmazott személyek jogosultak utalványozni, kötelezettséget vállalni, vagy a munkáltatói jogkör gyakorlója?
2. A polgármester meghatalmazhatja-e az alpolgármestert vagy a jegyzőt, hogy távollétében, illetve érintettsége esetén utalványozóként, kötelezettségvállalóként írjanak alá?
3. A kötelezettségvállalás bizonylatait a pénzügyi ellenjegyzőnek is alá kell írnia?
4. Mivel nem rendelkezik a hivatal gazdasági szervezettel, így a jegyző látja el a gazdasági vezetői teendőket?
5. Ki készíti el a pénzügyi szabályzatokat és az intézményekkel történő munkamegosztási megállapodásokat?
Részlet a válaszából: […] ...2013. március 12-től hatályos, amely a 74/2013. (III. 11.) Korm. rendeletben került leszabályozásra, ami a 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendeletet (Ávr.) módosította.3. Igen, a kötelezettségvállalás bizonylatait a pénzügyi ellenjegyzőnek is alá kell írnia, mivel a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. június 11.

Nők kedvezményes nyugdíjba vonulási lehetősége

Kérdés: Intézetünk kormánytisztviselőket foglalkoztat. A kormánytisztviselők illetményére, illetve besorolására a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (Ktv.) vonatkozó részeit kell alkalmaznunk. Egyik kormánytisztviselőnk egy négygyermekes édesanya. Harmadik gyermekével GYES-en volt, mikor munkahelye megszűnt (1992-ben). Munkanélküli-ellátást igényelt, mivel nemsokára megszületett negyedik gyermeke, akire tekintettel GYÁS-t, GYED-et, GYES-t, majd pedig a gyermek nyolcéves koráig anyasági támogatást (járulékköteles volt) vett igénybe. Mivel a negyedik gyermek születésekor az édesanya nem rendelkezett foglalkoztatási jogviszonnyal, emiatt nyolc évet elveszít, amit ugyanúgy gyermekei nevelésével töltött el, mint más édesanyák, akiknek nem szűnt meg a munkahelyük. Jogosnak érezzük az édesanya felháborodását: az ő gyermekeibe fektetett munkája, energiája kevesebbet ér? Ráadásul ha ez annak idején tudható lett volna, a munkanélküli-ellátás helyett elvállalhatott volna egy képzettségének nem megfelelő munkát, ahonnan folytathatta volna a gyermeknevelési ellátások igénybevételét. Milyen jogorvoslati lehetőségei vannak az édesanyának, ha úgy érzi, hogy őt méltánytalanság érte? A munkáltatói jogkört intézetünkben a főigazgató gyakorolja. Van-e joga a főigazgatónak méltányosságból elfogadni a gyermekneveléssel eltöltött éveket?
Részlet a válaszából: […]  A 2011. január 1-jétől öregségi teljes nyugdíjra életkorátólfüggetlenül jogosult az a nő, aki legalább negyven év jogosultsági idővelrendelkezik, és azon a napon, amelytől kezdődően az öregségi teljes nyugdíjatmegállapítják, a Tbj-tv. 5. § (1) bekezdésének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. január 10.

Jegyző helyettesítése

Kérdés: Kinevezett jegyzőnk gyermeket vár, távolléte alatt a szomszéd településen főállású munkaviszonyban foglalkoztatott jegyző látja el a feladatot. A helyettesítést végző jegyző részére milyen alkalmazási iratot készítsünk? Megilletik-e az alábbi juttatások: 0. havi illetmény, étkezési utalvány, ruházatiköltség-térítés, munkába járás?
Részlet a válaszából: […] ...feladatkörével. A döntéssel szemben aköztisztviselő kifogással nem élhet, bírósághoz nem fordulhat, mivel azmérlegelési jogkörben született.A jegyző helyzete – azáltalános szabályokhoz képest – annyiban speciális, hogy maga a Ktv. teszilehetővé, hogy másik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. március 14.

Vezető túlórája

Kérdés: Vezető besorolású köztisztviselő októbertől áprilisig rendkívül sok túlórát kénytelen ellátni. A munkáltató ezt nem veszi tudomásul, írásban pedig azért nem írja elő a túlórát, mert a vezető köztisztviselőt úgysem illeti meg díjazás annak ellenértékeként. Semmilyen korlátja nincsen az ilyen típusú túlóráztatásnak? Kérhető-e a munkáltatótól az, hogy írásban rendelje el a túlmunkát?
Részlet a válaszából: […] ...koráig [Mt. 127. §(6) bek.];– munkaszüneti napon rendkívüli munkavégzés csak baleset,elemi csapás vagy súlyos kár, továbbá az életet, egészséget, testi épségetfenyegető közvetlen és súlyos veszély megelőzése, illetve elhárítása érdekébenrendelhető el [Mt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 2.

Nappali és éjszakai ügyeleti díj, éjszakai pótlék

Kérdés: A polgármesteri hivatal épületében hó- és árvízügyeletet tartottunk. Hogyan kell elszámolni a bért a nappali és az éjszakai ügyeletért, ha az hétköznapra vagy ha hétvégére esik? Köztisztviselőnek ügyeletre jár-e az éjszaki pótlék?
Részlet a válaszából: […] A Ktv. 40. § (4) bekezdése szerint a köztisztviselőt a napi munkaidőn túl teljesített ügyeletért, készenlétért legfeljebb annak időtartamával megegyező mértékű szabadidő illeti meg. Ha az ügyeletre, készenlétre a köztisztviselő heti pihenőnapján, illetve munkaszüneti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 1.