1. cikk / 23 Üzemanyag más tagállamban történő vásárlásának áfarendszerbeli megítélése
Egy közösségi adószámmal rendelkező, fuvarozási szolgáltatásokat nyújtó belföldi adóalany (társaság) a Közösség Magyarországtól eltérő tagállamaiban (például átutazás során) rendszeresen vásárol a tehergépkocsiba, adott esetben személygépkocsinak nem minősülő haszongépjárműbe gázolajat. A töltőállomáson az üzemanyag-vásárlásról számlát állítanak ki, melyen a vevő és az eladó közösségi adószáma is fel van tüntetve. A társaság alkalmazottja minden esetben jelzi, hogy a társaság gazdasági céllal kizárólag Magyarországon letelepedett cég (van közösségi adószáma is), tehát az eladó előtt ismert, hogy a saját tagállami szabályai szerint nem belföldi adóalanyt szolgál ki, ennek ellenére több esetben előfordult, hogy az eladó felszámította (és a számlán fel is tüntette) az adott tagállamban meghatározott mértékű hozzáadottérték-adót (áfát), melyet így a társaság megfizetett. Mi a helyes eljárás ebben az esetben? A kérdéses üzemanyag-beszerzés Közösségen belüli termékbeszerzésnek minősül, vagy akkor jár el az Áfa-tv. előírásainak megfelelően a társaság, ha az áfabevallásban a fenti üzemanyag-vásárlással kapcsolatban fizetendő és levonható áfát nem szerepeltet, és azt az A60-as számú összesítő nyilatkozaton sem szerepelteti – mivel az üzemanyag-vásárlás nem minősül Közösségen belüli termékbeszerzésnek –, hanem az ELEKAFA nyomtatványon igényli vissza az áfát az illetékes tagállamtól?
2. cikk / 23 Üzemeltetési költségek áthárítása
3. cikk / 23 Munkába járás költségtérítése
4. cikk / 23 Gépjárműadó
5. cikk / 23 Áfa-tv. 87. §-a b) pontjának értelmezése személygépkocsi értékesítése esetén
6. cikk / 23 Munkába járás, helyi közlekedés számvitele
1. Vidéki dolgozók részére a távolságibusz-, illetve vonatbérletek árának 86%-át megtéríti.
2. Azoknak a vidéki dolgozóknak, akik nem tudják igénybe venni a tömegközlekedést (távolsági busz, vonat), sajátgépkocsi-használatot fizet (9 Ft/km).
3. Valamint a helyi közlekedési költségeit téríti azoknak a dolgozóknak, akik év elején éves BKK-bérletet kérnek (cafeteriakereten belül), továbbá ha év közben új dolgozó érkezik, aki szintén a cafeteriakeretén belül igényel havi BKK-bérletet, neki(k) havonta veszi meg a bérletszelvényt.
Hogyan kell a fenti tételeket könyvelni (kötelezettségvállalás, végleges kötelezettségvállalás, teljesítés) a pénzügyi és a költségvetési számvitelben? Mindegyik kifizetés személyi kifizetésnek minősül, és egyazon számlaszámon kell őket kezelni, vagy kell különbséget tenni az egyes térítések között?
7. cikk / 23 Hivatali utazáshoz BKK-jegy biztosítása, továbbképzésre történő utazás költségeinek megtérítése
- a munkáltató BKK-gyűjtőjegyeket vesz arra az esetre, ha valamit kézbesíteni kell, vagy másik telephelyen kell a dolgozónak helyettesítenie, aki egyébként nem kap a munkáltatótól BKK-bérletet,
- tanulmányi szerződés keretében kifizeti a dolgozóknak a telephelyétől eltérő helyen tartott továbbképzéshez kapcsolódó utazási költségeket.
Hogyan kell ezeket az eseteket minősíteni, helyesen bizonylatolni? Kiküldetésnek tekinthetők-e, van valamilyen adó- és járulékvonzata a kifizetésnek?