24 cikk rendezése:
1. cikk / 24 Gyermekétkeztetési térítési díj
Kérdés: Önkormányzatunk eddig bruttó összegben állapította meg a gyermekétkeztetés térítési díját a mindenkori önkormányzati rendeletében. Ezt a gyakorlatot a kormányhivatal megkifogásolta, szerintük a térítési díjat nettó összegben kell meghatározni. Ennek értelmében módosítottuk a rendeletet, amelyben már nettó díjak szerepelnek. A nettó díjak meghatározásánál figyelembe vettük a következő jogszabályt:
A 328/2011. Korm. rendelet 5. § (2) bekezdés alapján: "Az intézményi térítési díjat és a személyi térítési díjat az 1 és 2 forintos címletű érmék bevonása következtében szükséges kerekítés szabályairól szóló 2008. évi III. törvény 2. §-ának megfelelő módon kerekítve kell meghatározni." Például ahol a nyersanyagnorma alapján a nettó térítési díj 492 Ft-ra jött ki, ott nettó 490 Ft-ban állapítottuk meg a díjat, mivel a fenti kormányrendelet alapján a díjakat kerekítve kell meghatározni. Tekintettel arra, hogy az áfakulcs 27%, így a bruttó térítési díj nem lesz kerek szám.
A példában vett 490 Ft-os díjnál a bruttó térítési díj 622 Ft lenne. Azonban a 328/2011. Korm. rendelet 5. §-a (2) bekezdésének első fordulata alapján (1 és 2 forintos címletű érmék bevonása) véleményünk szerint a bruttó díjat is kerekítenünk kellene, így 620 Ft-ot kellene számláznunk. Azonban ha a számlára bruttó 620 Ft-ot írunk, annak a nettója 488 Ft, ami nem egyezik meg a rendeletben rögzített 490 Ft-tal.
1. A 328/2011. Korm. rendelet 5. §-a (2) bekezdésének alapján a nettó vagy a bruttó térítési díjat, vagy mindkét díjat (a nettót és a bruttót is) kell kerekíteni?
2. Amennyiben mindkét díjat kerekítenünk kell, hogyan kell kiállítani a számlát, hogyan kell elszámolni a kerekítési különbözetet?
A 328/2011. Korm. rendelet 5. § (2) bekezdés alapján: "Az intézményi térítési díjat és a személyi térítési díjat az 1 és 2 forintos címletű érmék bevonása következtében szükséges kerekítés szabályairól szóló 2008. évi III. törvény 2. §-ának megfelelő módon kerekítve kell meghatározni." Például ahol a nyersanyagnorma alapján a nettó térítési díj 492 Ft-ra jött ki, ott nettó 490 Ft-ban állapítottuk meg a díjat, mivel a fenti kormányrendelet alapján a díjakat kerekítve kell meghatározni. Tekintettel arra, hogy az áfakulcs 27%, így a bruttó térítési díj nem lesz kerek szám.
A példában vett 490 Ft-os díjnál a bruttó térítési díj 622 Ft lenne. Azonban a 328/2011. Korm. rendelet 5. §-a (2) bekezdésének első fordulata alapján (1 és 2 forintos címletű érmék bevonása) véleményünk szerint a bruttó díjat is kerekítenünk kellene, így 620 Ft-ot kellene számláznunk. Azonban ha a számlára bruttó 620 Ft-ot írunk, annak a nettója 488 Ft, ami nem egyezik meg a rendeletben rögzített 490 Ft-tal.
1. A 328/2011. Korm. rendelet 5. §-a (2) bekezdésének alapján a nettó vagy a bruttó térítési díjat, vagy mindkét díjat (a nettót és a bruttót is) kell kerekíteni?
2. Amennyiben mindkét díjat kerekítenünk kell, hogyan kell kiállítani a számlát, hogyan kell elszámolni a kerekítési különbözetet?
2. cikk / 24 Idősügyi program keretében nyújtott szolgáltatások
Kérdés: Önkormányzatunk "Aktív időskor" európai uniós pályázati forrásból indított idősügyi programot, melynek keretében a kerületi állandó lakcímmel rendelkező 60 év feletti idős emberek, nyugdíjasok részére szabadidős programokat szervez, nyelvtanfolyamot, informatikai oktatást, torna- és jógatanfolyamon való részvételt, mentálhigiénés tanácsadást, kézműves-foglalkozásokat, a színházba járó program keretében színházbérletet biztosított ingyenesen, esetenként kedvezményes térítési díj fizetése mellett. Az önkormányzat a projekt elszámolását követően a fenntartási szakaszban is biztosította a pályázat keretében kidolgozott és megvalósított program működését, és annak leteltét követően is folytatni és működtetni szeretné az idősügyi programot, biztosítva ezzel a kerületi lakosok részére az aktív időskor eltöltéséhez a különböző programokat. A pályázat fenntartási szakaszát követően az idősügyi program keretében továbbra is biztosításra kerülő ingyenes, kedvezményes – fent leírt – programok, szolgáltatások nyújtása az önkormányzat, illetve a nyugdíjas résztvevők részére keletkeztet-e adófizetési kötelezettséget?
3. cikk / 24 Gyermekétkeztetés számlája
Kérdés: A Költségvetési Levelek 302. szám, 5365. kérdésre adott válaszukkal kapcsolatban szeretnék kérdést feltenni. Válaszukban azt írják, hogy a gyermekétkeztetés esetében az a helyes, ha a számla a gyermek nevére szól. Önkormányzatunk korábban ezen témában adószakértői állásfoglalást kért. Az adószakértő a NAV-val folytatott telefonos egyeztetést a témában, melynek kapcsán az alábbi választ kapta. Az Áfa-tv. 169. §-ának e) pontja szerint a számla kötelező adata a termék értékesítőjének, szolgáltatás nyújtójának, valamint a termék beszerzőjének, szolgáltatás igénybe vevőjének neve és címe. A szolgáltatás igénybe vevője valóban a gyermek, de ez a "főszabály", azazhogy akkor ő minősül a számlakibocsátás szempontjából vevőnek, nem vonatkozik a gyermekétkeztetés térítésidíj-számlájára az alábbiak miatt.
A Gyvt. 21. §-ának (1) bekezdése szerint: "Természetbeni ellátásként a gyermek életkorának megfelelő gyermekétkeztetést kell biztosítani a gyermeket gondozó szülő, törvényes képviselő vagy nevelésbe vett gyermek esetén a gyermek ellátását biztosító nevelőszülő, gyermekotthon vezetője, illetve az Szt. hatálya alá tartozó ápolást, gondozást nyújtó intézmény vezetője kérelmére..."
A Gyvt. 146. §-ának (2) bekezdése szerint: "Az e törvényben meghatározottak szerint a térítési díjat ... az ellátást igénybe vevő gyermek esetén a szülői felügyeletet gyakorló szülő vagy más törvényes képviselő, ... az intézménynek fizeti meg."
Tehát a fentieknek megfelelően a szülő a megrendelő (kvázi szerződéskötő), így az a helyes eljárás, ha a szülő nevére szól a számla. Önkormányzatunk egy pilotban vesz részt, melynek része a gyermekétkeztetés számlázása is, ezért is kértünk szakértői állásfoglalást, hogy nehogy hibásan fejlesztessük le a rendszert (amihez később más önkormányzatok is csatlakozhatnak). Tekintettel arra, hogy az Önök által publikált válasz ellentmondásos az általunk kapott korábbi válasszal, és a NAV-tól kapott válaszok csak telefonon hangzottak el, így a témában szeretnénk Önöktől is választ kapni, hogy ténylegesen melyik eljárás a helyes.
A Gyvt. 21. §-ának (1) bekezdése szerint: "Természetbeni ellátásként a gyermek életkorának megfelelő gyermekétkeztetést kell biztosítani a gyermeket gondozó szülő, törvényes képviselő vagy nevelésbe vett gyermek esetén a gyermek ellátását biztosító nevelőszülő, gyermekotthon vezetője, illetve az Szt. hatálya alá tartozó ápolást, gondozást nyújtó intézmény vezetője kérelmére..."
A Gyvt. 146. §-ának (2) bekezdése szerint: "Az e törvényben meghatározottak szerint a térítési díjat ... az ellátást igénybe vevő gyermek esetén a szülői felügyeletet gyakorló szülő vagy más törvényes képviselő, ... az intézménynek fizeti meg."
Tehát a fentieknek megfelelően a szülő a megrendelő (kvázi szerződéskötő), így az a helyes eljárás, ha a szülő nevére szól a számla. Önkormányzatunk egy pilotban vesz részt, melynek része a gyermekétkeztetés számlázása is, ezért is kértünk szakértői állásfoglalást, hogy nehogy hibásan fejlesztessük le a rendszert (amihez később más önkormányzatok is csatlakozhatnak). Tekintettel arra, hogy az Önök által publikált válasz ellentmondásos az általunk kapott korábbi válasszal, és a NAV-tól kapott válaszok csak telefonon hangzottak el, így a témában szeretnénk Önöktől is választ kapni, hogy ténylegesen melyik eljárás a helyes.
4. cikk / 24 Bentlakásos intézmény működése – intézményi térítési díjon felüli szolgáltatások áfája
Kérdés: Bentlakásos intézmény – költségvetési szerv, idősotthon – vagyunk, közel 500 fő gondozottal és 250 fő munkavállalóval. Havi intézményi térítési díj ellenében és azonfelül, bentlakóinknak különböző szolgáltatásokat nyújtunk. Ezek egy része jogszabályi előíráson alapul, és a térítési díjban benne foglaltatik [adómentes szolgáltatás az Áfa-tv. 85. § (1) bekezdésének f) pontja és 85. § (4) bekezdése alapján], más része a lakó állapota és igénye szerint választható plusztérítés ellenében.
Külön térítendő termékek és szolgáltatások köre:
- Nem jogszabályi előíráson alapuló, illetve az intézményi térítési díj által nem fedezett gyógyszerek. A felírt receptek alapján a teljes gyógyszerszükségletet intézményünk vásárolja meg, majd a nem jogszabályon alapuló, nem a térítési díj részét képező részt kiszámlázza a lakóknak. A térítés a szociális helyzeten is múlik, tehát ha nem alaplistás gyógyszert kap a lakó, és térítenie kéne, de nincs rá fedezete, akkor a szociális helyzetére tekintettel mégsem kell térítenie. A gyógyszerellátás komplex szolgáltatás, függetlenül attól, hogy alaplistás vagy nem alaplistás tételről van szó. Ez a szolgáltatás tartalmazza a receptre történő felíratást az intézmény orvosával, a gyógyszer beszerzését, a név szerinti nyilvántartásba vételt, adagolást, adott esetben a beadást is, a veszélyes hulladék kezelését. Lakóink 75%-a nem képes arra, hogy a saját gyógyszerezését önállóan és biztonságosan el tudja végezni, felügyelet nélkül. Adómentesen számlázunk, mert a gyógyszerrel történő ellátás, felügyelet a fentiekben leírt komplex tevékenység, ami szorosan kapcsolódik a fő tevékenységünk megfelelő minőségben történő ellátásához, attól el nem választható. A bejövő számlák áfáját nem igényeljük vissza.
- Tévé-, hűtőszekrénybérlet. Azoknak a lakóknak, akik nem rendelkeznek saját berendezéssel, lehetőségük van ezen intézményi tulajdonú eszközök bérlésére, használatára a lakószobán belül. Az erre a célra vásárolt eszközök áfája nem kerül levonásra.
- Fodrászszolgáltatás. Az alapellátásban háromhavonta egy alkalom van benne, az ezenfelüli hajvágások és speciális beavatkozás (berakás, dauer stb.) térítendő. Ezt kizárólag a lakóink vehetik igénybe akár oly módon is, hogy a fodrász "ágyhoz" megy.
- Egyéb szolgáltatások. Fogtechnikai munkák, intézményi tulajdonú gépkocsi magáncélú igénybevétele.
Tekinthetőek-e a fentiekben felsorolt, külön térítési díjon felül fizetendő termékértékesítések és szolgáltatások járulékos szolgáltatásnak, számlázhatjuk-e ezeket adómentes értékesítésként? Ezek a tételek nem önálló célként jelennek meg, hanem arra szolgálnak, hogy a fő szolgáltatásunkat a lehető legjobb feltételek mellett tudják igénybe venni. Különálló módon nem léteznek, így pl. nem vásárolnánk tévét, ha erre a beköltöző lakó nem tartana igényt, illetve mozgásában akadályozott, és nem tud kifáradni a közös helyiségbe [hivatkozás: Héa-irányelv 78. cikk b) pont].
Külön térítendő termékek és szolgáltatások köre:
- Nem jogszabályi előíráson alapuló, illetve az intézményi térítési díj által nem fedezett gyógyszerek. A felírt receptek alapján a teljes gyógyszerszükségletet intézményünk vásárolja meg, majd a nem jogszabályon alapuló, nem a térítési díj részét képező részt kiszámlázza a lakóknak. A térítés a szociális helyzeten is múlik, tehát ha nem alaplistás gyógyszert kap a lakó, és térítenie kéne, de nincs rá fedezete, akkor a szociális helyzetére tekintettel mégsem kell térítenie. A gyógyszerellátás komplex szolgáltatás, függetlenül attól, hogy alaplistás vagy nem alaplistás tételről van szó. Ez a szolgáltatás tartalmazza a receptre történő felíratást az intézmény orvosával, a gyógyszer beszerzését, a név szerinti nyilvántartásba vételt, adagolást, adott esetben a beadást is, a veszélyes hulladék kezelését. Lakóink 75%-a nem képes arra, hogy a saját gyógyszerezését önállóan és biztonságosan el tudja végezni, felügyelet nélkül. Adómentesen számlázunk, mert a gyógyszerrel történő ellátás, felügyelet a fentiekben leírt komplex tevékenység, ami szorosan kapcsolódik a fő tevékenységünk megfelelő minőségben történő ellátásához, attól el nem választható. A bejövő számlák áfáját nem igényeljük vissza.
- Tévé-, hűtőszekrénybérlet. Azoknak a lakóknak, akik nem rendelkeznek saját berendezéssel, lehetőségük van ezen intézményi tulajdonú eszközök bérlésére, használatára a lakószobán belül. Az erre a célra vásárolt eszközök áfája nem kerül levonásra.
- Fodrászszolgáltatás. Az alapellátásban háromhavonta egy alkalom van benne, az ezenfelüli hajvágások és speciális beavatkozás (berakás, dauer stb.) térítendő. Ezt kizárólag a lakóink vehetik igénybe akár oly módon is, hogy a fodrász "ágyhoz" megy.
- Egyéb szolgáltatások. Fogtechnikai munkák, intézményi tulajdonú gépkocsi magáncélú igénybevétele.
Tekinthetőek-e a fentiekben felsorolt, külön térítési díjon felül fizetendő termékértékesítések és szolgáltatások járulékos szolgáltatásnak, számlázhatjuk-e ezeket adómentes értékesítésként? Ezek a tételek nem önálló célként jelennek meg, hanem arra szolgálnak, hogy a fő szolgáltatásunkat a lehető legjobb feltételek mellett tudják igénybe venni. Különálló módon nem léteznek, így pl. nem vásárolnánk tévét, ha erre a beköltöző lakó nem tartana igényt, illetve mozgásában akadályozott, és nem tud kifáradni a közös helyiségbe [hivatkozás: Héa-irányelv 78. cikk b) pont].
5. cikk / 24 Önkormányzat követelésállománya
Kérdés: Kérném szíves állásfoglalásukat abban, hogy az önkormányzat/költségvetési szerv mérleg-alátámasztó leltárába az öt évnél régebbi követeléseket, melyeket még nem minősítettek behajthatatlanná, milyen módon kell alátámasztani, leltározni, hiszen arra korábban fizetési felszólítás és egyenlegközlő is kiment, de nem történt teljesítés, így a korábban megküldött felszólítás/egyenlegközlő lesz az alátámasztása? Abban az esetben, ha helyi önkormányzat képviselő-testülete egy kimutatás szerint dönt az öt évnél régebbi követelések önkormányzati könyvekből történő kivezetéséről, behajthatatlanná minősítéséről az Áhsz. alapján, tekintettel arra, hogy azok behajtása nem lehetséges, mert olyan kis összeg, hogy a behajtás költsége jóval meghaladja, akkor felmerülhet-e adófizetési kötelezettség akár az elengedő önkormányzat/költségvetési szerv, akár a magánszemély, adott esetben cég vonatkozásában, akinek a tartozását behajthatatlanná minősítik, elengedik? Pl. művelődési ház esetében a terembérletet több felszólításra sem fizeti meg a cég, amely korábban kibérelte x időre az intézmény valamelyik helyiségét, vagy például tipikusan az étkezési térítési díjak vonatkozásában, ahol többször felszólítják a nem fizető szülőt, de a Gyvt. korlátozó rendelkezése miatt a gyermekétkeztetést biztosítani kell annak is, akinek térítésidíj-tartozása van. Fentiekben kérném szíves segítségüket arra figyelemmel, hogy jelenleg a helyi önkormányzatok 99,9%-ának követelésállománya tele van a fentiekhez hasonló követelésekkel, melyek csak növekszenek évről évre, és a megfelelő leltározása elmarad, melyet sorra állapítanak meg a belső és külső ellenőrzések.
6. cikk / 24 Szociális intézmények ellátottainak pénzkezelése
Kérdés: Központi költségvetési szerv vagyunk, megyei kirendeltségekkel. A kirendeltségek illetékességi körébe tartozó intézmények 5-80 km-es távolságban vannak. Az Áht. szerinti jogkörgyakorlások közül az érvényesítést és a pénzügyi ellenjegyzést felhatalmazás szerint a kirendeltségi munkatársak gyakorolják. A szociális intézmények ellátottainak bankban lévő pénzét és készpénzét az intézmény által kialakított gyakorlat és belső szabályzat alapján az intézményi munkatársak kezelik, vezetik az analitikus nyilvántartást. Az ellátottak pénzét vagy az ellátott nevére szóló bankszámlákon, vagy a Magyar Államkincstárnál vezetett letéti számlán tartják az intézmények. Miután nem költségvetési pénzről (ellátott saját pénze) van szó, kell-e a pénztárbizonylatokon a jogkörgyakorlásokat (érvényesítés, utalványozás) gyakorolni? Sok esetben az érvényesítés a kifizetést követő 1-2 héten, de minimum pár napot követően történik meg, így elveszíti a jogszabályalkotó szándéka szerinti ellenőrző funkcióját.
7. cikk / 24 Start-program keretében megtermelt termények
Kérdés: Önkormányzatunknál a Start-program által megtermelt saját termelésű készletet (zöldségfélék) a polgármesteri hivatalnál működő konyha részére térítés ellenében (piaci áron), vagy térítés nélküli átadással (ingyen) kell átadnunk? Az eddigi években két eljárást követtünk:
1. év: piaci áron adtuk át a terméket a konyhának. Egy ezzel kapcsolatos továbbképzésen azt mondták, hogy ez helytelen, mivel a Start-mintaprogram teljesen állami támogatásból finanszírozott, azt a költséget még egyszer a gyermekétkeztetésnél nem lehet elszámolni (duplikált támogatásfelhasználásra hivatkozva).
2. év: térítés nélkül adtuk át a konyhának (konyha 1 Ft-os áron vette át), ezt az elszámolást a közfoglalkoztatási program ellenőrzője kifogásolta, hogy nem tehettük volna meg az ingyenes átadást, csakis térítés ellenében piaci áron.
Mi a helyes eljárás?
1. év: piaci áron adtuk át a terméket a konyhának. Egy ezzel kapcsolatos továbbképzésen azt mondták, hogy ez helytelen, mivel a Start-mintaprogram teljesen állami támogatásból finanszírozott, azt a költséget még egyszer a gyermekétkeztetésnél nem lehet elszámolni (duplikált támogatásfelhasználásra hivatkozva).
2. év: térítés nélkül adtuk át a konyhának (konyha 1 Ft-os áron vette át), ezt az elszámolást a közfoglalkoztatási program ellenőrzője kifogásolta, hogy nem tehettük volna meg az ingyenes átadást, csakis térítés ellenében piaci áron.
Mi a helyes eljárás?
8. cikk / 24 Gyermekétkeztetés nyersanyag- normájának megállapítása
Kérdés: A Gyvt. 151. §-ának (3) bekezdése szerint, ha a Gyvt. 151. §-ának (2b) bekezdése szerinti gyermekétkeztetést a települési önkormányzat biztosítja, akkor az intézményi térítési díjat az önkormányzat állapítja meg. A Gyvt. 151. §-ának (3) bekezdése szerint: A gyermekétkeztetés térítési díjának alapja az élelmezés nyersanyagköltségének egy ellátottra jutó napi összege. A közétkeztetésre vonatkozó táplálkozás-egészségügyi előírásokról szóló 37/2014. (IV. 30.) EMMI rendelet 2. §-ának (15) bekezdése szerint: Nyersanyag: az étel összetevője, olyan élelmiszer, amelynek az étel jellegéhez nem illő részeit konyhatechnológiai előkészítő műveletek alkalmazásával eltávolították, és fogyasztásra vagy ételkészítésre előkészítették. Nyersanyagköltség: az étel előállításához felhasznált nyersanyag nyilvántartási áron. A nyersanyagköltség tartalmazza a térítés nélkül átvett és az étel előállításához felhasznált mezőgazdasági termékek értékét is, mely véleményünk szerint nem lehet a térítési díj alapja. Kérdésünk, hogy helyesen jár-e el az önkormányzat akkor, ha a nyersanyagnormát úgy állapítja meg, hogy a térítés nélkül átvett, és az étel előállításához felhasznált mezőgazdasági termékek értékét nem veszi figyelembe, csak azon nyersanyagok értékét, melyekért fizetett? Ebben az esetben kinek kell engedélyezni, hogy a ténylegesen felhasznált nyersanyagok értékével – a térítés nélkül átvett, az étel előállításához felhasznált mezőgazdasági termékek értékével – a norma szerint felhasználható nyersanyag értéke túlléphető?
9. cikk / 24 Közfoglalkoztatottak által előállított termények értékesítése
Kérdés: 1. A közfoglalkoztatottak által előállított mezőgazdasági termény értékesíthető-e önköltségi ár alatt külső szerv vagy magánszemély részére, ha a piaci ár alacsonyabb, mint az önköltségi ár? (Az önkormányzatnál feleslegessé vált, a közétkeztetésben történő felhasználást és a természetbeni szociális juttatás formáját már kimerítettük.)
2. Ha a közfoglalkoztatottak által előállított termény önköltségi ára magasabb, mint a piaci ár, melyik áron kell a saját konyhának közétkeztetési felhasználásra átadni, vagy természetbeni szociális ellátás formájában kiosztani?
3. A közfoglalkoztatásra kötött hatósági szerződésben szereplő kedvezményezett (önkormányzat) kötelezettségeinek felsorolásai között az alábbi mondat szerepel: "a kedvezményezett kötelezettséget vállal arra, hogy a programból származó bevételeiből kizárólag közfoglalkoztatási programjait vagy a Kftv. szerint létrehozott szociális szövetkezetek működését segíti elő."
Konkrétan milyen kötelezettséget jelent ez az önkormányzat számára? Milyen bevételeket kell ez alatt érteni? Csak a külső szerv vagy magánszemély részére történő értékesítésből befolyó tényleges befolyt bevételeket? Vagy a közétkeztetés, illetve a szociális alapon történő saját felhasználás esetén a számviteli elszámolással kimutatott bevételeket is?
2. Ha a közfoglalkoztatottak által előállított termény önköltségi ára magasabb, mint a piaci ár, melyik áron kell a saját konyhának közétkeztetési felhasználásra átadni, vagy természetbeni szociális ellátás formájában kiosztani?
3. A közfoglalkoztatásra kötött hatósági szerződésben szereplő kedvezményezett (önkormányzat) kötelezettségeinek felsorolásai között az alábbi mondat szerepel: "a kedvezményezett kötelezettséget vállal arra, hogy a programból származó bevételeiből kizárólag közfoglalkoztatási programjait vagy a Kftv. szerint létrehozott szociális szövetkezetek működését segíti elő."
Konkrétan milyen kötelezettséget jelent ez az önkormányzat számára? Milyen bevételeket kell ez alatt érteni? Csak a külső szerv vagy magánszemély részére történő értékesítésből befolyó tényleges befolyt bevételeket? Vagy a közétkeztetés, illetve a szociális alapon történő saját felhasználás esetén a számviteli elszámolással kimutatott bevételeket is?
10. cikk / 24 Intézményen kívül igénybe vehető étkeztetési szolgáltatás
Kérdés: Iskolai, illetve óvodai intézményben hiányzó gyermek részére elvitelre biztosítható-e ingyenes vagy kedvezményes étkezés, és arra a költségvetési normatíva igényelhető-e?