Közalkalmazott átsorolásával összefüggő gyakorlati jogértelmezési probléma

Kérdés:

A Kjt. hatálya alatt dolgozónknak egyetemi végzettsége mellett további szakképesítésként második felsőfokú diplomája a Kjt. 66. §-ának (2)–(3) bekezdése alapján elismerésre került. A Kjt. szerint a további szakképesítés alapja az (1) bekezdés szerinti garantált illetmény, amely 2008 óta nem változott. A Kjt. 66. §-ának (9) bekezdése leírja kiegészítésül a garantált illetmény fogalmát, mely mindig legalább a garantált bérminimum. Mi minősül a további szakképesítés alapjának? Véleményünk szerint a további szakképesítés alapja a (9) bekezdésben megjelölt garantált minimálbér (jelen esetben 296.400 forint), és erre kell rászámolni a további szakképesítés után járó 10%-ot (29.640 forint). Más ellenkező vélemény szerint a további szakképesítés számítási alapját a Kjt. 66. §-ának (1)–(2) bekezdése szerinti – régi – garantált illetmény képezi. Ami kevesebb összegében, mint a (9) bekezdés alapján elvárt garantált minimálbér. Megjegyzésünk: Abban az esetben, ha a Kjt.-bértábla szerinti bér lenne az alap, akkor a minimálbérre történő kiegészítés "benyeli" – lényegében figyelmen kívül hagyja – a további szakképesítés után járó illetménynövekedést. Feltételezzük, hogy a törvényalkotónak nem lehetett ilyen szándéka, amikor a további szakképesítés elismerését kötelezően előírta. A jogszabályalkotó eredeti és valós célja feltehetően az volt, hogy adott dolgozó több felsőfokú szakképesítését többletbérrel ismerje el, azt ilyen módon honorálja.

Részlet a válaszából: […] ...az illetménynövekedés a törvény alapján kötelező, arra a közalkalmazott jogosult, ha a feltételek fennállnak. Az összege viszont lehet mérlegelés tárgya, a Kjt. ugyanis csak az illetménynövekedés minimumát határozza meg. Ennél kevesebb nem, több viszont adható....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 25.

Mezőőri szolgálati viszony

Kérdés: Önkormányzatunknál új mezőőri szolgálatot hozunk létre, és az Mt. szerint szeretnénk foglalkoztatni a munkavállalót. Ez esetben is "A" osztályba lehet besorolni, és minimálbérre lesz jogosult?
Részlet a válaszából: […] ...jogviszonyban alkalmazott személy, nem tekinthető hivatalos személynek, ami hatással lehet az intézkedési jogosultságaira is, ezért mérlegelendő a jogviszony típusa.Munkaviszonyban nincsenek besorolási osztályok. Garantált bérminimum akkor jár, ha legalább...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. december 20.

Garantált bérminimumra történő kiegészítés

Kérdés: A kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról szóló 430/2016. (XII. 15.) Korm. rendelet értelmezésében kérem a segítséget. Közalkalmazott esetében jár-e olyan esetben, akinek a besorolás szerinti alapilletménye nem éri el a 2017. évre vonatkozó 161 000 Ft garantált bérminimumot – 150 495 Ft az alapilletménye –, viszont munkáltatói döntésen alapuló bért is kap – 350 000 Ft-ot –, így az összes illetménye 500 495 Ft? Jár-e számára a 10 505 Ft garantált bérminimumra történő kiegészítés?
Részlet a válaszából: […] ...alapuló – kötelező mértékű – juttatások, addig a munkáltatói döntésen alapuló rész nem jár alanyi jogon, az munkáltatói mérlegelésen alapul. Az első csoportba tartozó illetményelemek a jogszabályi rendelkezések megváltozásával automatikusan,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 26.

Közalkalmazotti munkáltatói döntésen alapuló kiegészítés

Kérdés: Iskolánkhoz 2006 őszén két intézmény csatlakozott. A székhely (önállóan gazdálkodó) iskola 2 fős ügyviteli csoportot foglalkoztat. A fenntartók még részmunkaidős szakembert sem engedtek felvenni a megnövekedett gazdálkodási, könyvelési feladatok elvégzésére. Megoldásként a 2 dolgozó béréhez 15 000-10 000 Ft munkáltatói döntésen alapuló keresetkiegészítést tettek 2007. január 1-jétől. Most a 2009. évi nehéz finanszírozási helyzetre hivatkozva ezt el akarják vonni a készülő költségvetésben. A kérdésem az, hogy ezt a fenntartó megteheti-e, elvonhatja-e a már megadott bért úgy, hogy az ellátandó feladatok nem változnak?
Részlet a válaszából: […] ...munkáltatói döntésen alapuló juttatás elvonhatóságát annakfüggvényében szükséges mérlegelni, hogy milyen formában kerül megállapításra. Az első lehetőség szerint a közalkalmazott a fizetésifokozata alapján járó illetményén felül részesül keresetkiegészítésben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 24.

Bértábla szerinti garantált illetményen felüli, munkáltatói döntésen alapuló illetményrész megvonása

Kérdés: 2005 szeptemberében áthelyezéssel átvett a jelenlegi munkahelyem közalkalmazottként, és a korábbi béremet is megadta, melyben munkáltatói döntésen alapuló illetmény is szerepelt a garantált illetményen felül. 2009-ben megkapom a diplomámat, és magasabb fizetési kategóriába fogok kerülni. A fenntartó önkormányzat, illetve a munkáltató megteheti-e, hogy a magasabb kategóriába lépéskor az illetményemelkedéssel "lenyeleti", vagyis megszünteti a garantálton felüli részt? Megtehetem-e, hogy nem megyek bele, van-e egyáltalán beleszólásom?
Részlet a válaszából: […] ...ha van rá pénzügyi fedezete. Ez a különbözet azilletmény része. Az emelt összegű illetményt minden esetben a munkáltató sajátmérlegelési jogkörében hozott döntése alapján állapítja meg, arra aközalkalmazottnak alanyi jogosultsága nem keletkezik. Amennyiben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. december 2.