7 talált cikk a hátralék , mérleg kifejezésre

Kérdés: A mérlegjelentésben ki szeretném mutatni az étkezési túlfizetést és hátralékot, hogyan kell kikontírozni az új számvitel szerint?

Kérdés: Kell-e értékvesztést elszámolni a gépjárműadó-hátralék után? Önkormányzatunk az értékelési szabályzatában a központi, a helyi adókkal és az adók módjára behajtandó köztartozásokkal kapcsolatos követelések értékelésénél az egyszerűsített értékelés eljárást választotta. Pl.: az ONKA program által készített kimutatás alapján a gépjárműadósokkal kapcsolatos követelések állománya bruttó 100 E Ft. Az adósminősítési kategóriák szerint kimutatott értékvesztések összege 20 E Ft. Milyen értékben kell a gépjárműadóval kapcsolatos követeléseket a helyi önkormányzat mérlegében kimutatni ebben az esetben? 100 E Ft-tal vagy 80 E Ft-tal?

Kérdés: Napközi otthonos óvodánk főzőkonyhával rendelkezik, és igény esetén vendégétkezést is biztosít. Az elmúlt években az étkezési térítési díjak megfizetése utólag történt, hó végén. Ez azt eredményezte, hogy folyamatosan voltak hátralékos étkezők, akik nem fizették meg az étkezési térítési díjat. A mai napig is van néhány személy, akik viszonylag nagy összegű tartozást halmoztak fel. Az étkezési térítési díjak befizetése készpénzben történt az óvodában, melyről az élelmezésvezető készpénzes számlát állított ki. A nem fizető egyének esetében az elfogyasztott ételekről analitikus nyilvántartást vezetnek, ahonnan az elfogyasztott adag, valamint a fizetendő összeg kigyűjthető. Az óvoda önállóan működik, de nem önállóan gazdálkodik, az önkormányzat van megbízva a gazdálkodással. A követelések kimutatása a mérlegben (önkormányzat mérlegében) elismert vevői tartozás esetén lehetséges. Mi tehát a teendő, hogyan lehet "elismertetni" a tartozásokat a vevőkkel? Nyilatkoztatni kell az elfogyasztott étellel – dátum, összeg feltüntetésével – kapcsolatban? És ha nem ismeri el, illetve nem reagál a vevői elismerő nyilatkozatra, mi a teendő? Mi a teendő akkor, ha az illető külföldön dolgozik, tehát egyáltalán nem elérhető (itthoni tartózkodása bizonytalan)? Az elismerő nyilatkozatok megelőzik a felszólító levelet, vagy függetlenek egymástól?

Kérdés: A 29/1993. (II. 17.) Korm. rendelet szerint személyes gondoskodást nyújtó intézmények térítési díjának megállapításával kapcsolatban kérdezzük, hogy amennyiben jelzálog terhére történik a térítési díj megállapítása, azt havonta elő kell-e írni, és követelésként (hátralékként) ki kell-e mutatni a mérlegben amellett, hogy a 0-s számlaosztályban az ingatlant terhelő jelzálog összegét szerepeltetni kell? Ha igen, mely jogszabályok írják elő a mérlegben való szerepeltetés kötelezettségét?

Kérdés: Az államháztartási szervezetek könyvvezetéséről szóló Szt-vhr. 22. § 1/b. alpontja szerint a követelések között kell kimutatni többek között az adósokkal szembeni követeléseket, amelyek tulajdonképpen az államháztartás szervezetei által előírt, de még be nem folyt összegeket (ideértve az illetékek meg nem fizetéséből származó hátralékot is) jelentik. Az illetékekkel kapcsolatos 32/1999. PM rendelet 3. §-a a követelés fogalma alatt két kifejezést is megemlít: - Kintlévőség (követelés): előírt és nem teljesített fizetési kötelezettség fizetési határidőre való tekintet nélkül. - Hátralék (illetéktartozás): a kintlévőségből a végrehajtás alá vont vagy vonható fizetési kötelezettség. Első kérdésünk arra vonatkozik, hogy a fenti két fogalom között nincs-e ellentmondás, illetve melyik az, amelyik kimeríti a könyvvezetésről szóló rendeletben megfogalmazott követelményeket? Az általános szabályok szerint a követelések állományának változását a 2812. "Tárgyévi adósokkal szembeni követelések", számlán kell könyvelni a 412. Tőkeváltozásokkal szemben. A második kérdésünk arra vonatkozik: előfordulhat-e, hogy az illetékhivatal által nyilvántartott adósállomány – mint idegen követelés – nem minősül tartós forrásnak, tehát a változása sem érinti a saját tőkét. Következésképpen lehetséges-e, hogy az adósokkal – mint forgóeszközökkel – szemben a mérleg forrásoldalán a passzív pénzügyi elszámolások állnak?

Kérdés: Az Szt-vhr. 22. § (1) bek. b) pontja szerint a követelések között kell kimutatni többek között az adósokkal szembeni követeléseket, amelyek tulajdonképpen az államháztartás szervezetei által előírt, de még be nem folyt összegeket (ideértve az illetékek meg nem fizetéséből származó hátralékot is) jelentik. A 32/1999. PM rendelet 3. §-a a követelés fogalma alatt két kifejezést is megemlít: - Kintlevőség (követelés): előírt és nem teljesített fizetési kötelezettség fizetési határidőre való tekintet nélkül. - Hátralék (illetéktartozás): a kintlevőségből a végrehajtás alá vont vagy vonható fizetési kötelezettség. Első kérdésünk arra vonatkozik, hogy a fenti két fogalom között nincs-e ellentmondás, illetve melyik az, amelyik kimeríti a könyvvezetésről szóló rendeletben megfogalmazott követelményeket? Az általános szabályok szerint a követelések állományának változását a 2812 "Tárgyévi adósokkal szembeni követelések" számlán kell könyvelni a 412 "Tőkeváltozásokkal" szemben. A második kérdésünk arra vonatkozik: előfordulhat-e, hogy az illetékhivatal által nyilvántartott adósállomány – mint "idegen követelés" – nem minősül tartós forrásnak, tehát a változása sem érinti a saját tőkét? Következésképpen lehetséges-e, hogy az adósokkal – mint forgóeszközökkel – szemben a mérleg forrás oldalán a passzív pénzügyi elszámolások állnak?

Kérdés: A 249/2000. Korm. rendelet 51. § b) pontja a következő rendelkezést tartalmazza: "Az egyéb gazdasági műveletek, események bizonylatainak adatait, illetve a folyamatosan vezetett analitikus nyilvántartásokból készített összesítő feladás adatait a gazdasági művelet megtörténte után, legkésőbb a tárgynegyedévet követő hónap 15. napjáig kell rögzíteni." Az összesítő bizonylat (feladás) azt jelenti, hogy hónap végén az analitikából egy összegben feladják pl. az adósok (térítésidíj-hátralék) összegét, majd ezt a következő hónap végén szintén egy összegben történő feladás alapján korrigálva kell lekönyvelnem (növekedés, illetve csökkenés), vagy tételesen, adósonként fel kell vinni a főkönyvi könyvelésbe a tőkeváltozással szemben az összes, hó végén fennálló tartozást? Hasonlóan kell eljárni a vevők esetén is, vagy elegendő-e a hónap végén fennálló vevőállományt rögzíteni?