1. cikk / 77 Anyakönyvvezető díjazása
A közös önkormányzati hivatalnál lévő anyakönyvvezetőnk kinevezett köztisztviselő. Ehhez a közös önkormányzati hivatalhoz tartozó önkormányzatoknál rendeletben vannak leszabályozva az anyakönyvi eljárásban fizetendő díjak. Az anyakönyvvezetőt a hivatali munkaidőn és hivatali helyiségen kívül tartandó anyakönyvi eseményért – választása szerint – eseményenként nettó 10.000 Ft díjazás vagy szabadidő illeti meg. Ha a díjazást választja, akkor annál az önkormányzatnál kell számfejteni, ahol a házasságkötés volt. Milyen jogcímen lehet számfejteni, és melyik rovatra kellene könyvelni az anyakönyvvezető díjazását? Kell-e egyéb dokumentum a könyveléshez?
2. cikk / 77 Közalkalmazott átsorolásával összefüggő gyakorlati jogértelmezési probléma
A Kjt. hatálya alatt dolgozónknak egyetemi végzettsége mellett további szakképesítésként második felsőfokú diplomája a Kjt. 66. §-ának (2)–(3) bekezdése alapján elismerésre került. A Kjt. szerint a további szakképesítés alapja az (1) bekezdés szerinti garantált illetmény, amely 2008 óta nem változott. A Kjt. 66. §-ának (9) bekezdése leírja kiegészítésül a garantált illetmény fogalmát, mely mindig legalább a garantált bérminimum. Mi minősül a további szakképesítés alapjának? Véleményünk szerint a további szakképesítés alapja a (9) bekezdésben megjelölt garantált minimálbér (jelen esetben 296.400 forint), és erre kell rászámolni a további szakképesítés után járó 10%-ot (29.640 forint). Más ellenkező vélemény szerint a további szakképesítés számítási alapját a Kjt. 66. §-ának (1)–(2) bekezdése szerinti – régi – garantált illetmény képezi. Ami kevesebb összegében, mint a (9) bekezdés alapján elvárt garantált minimálbér. Megjegyzésünk: Abban az esetben, ha a Kjt.-bértábla szerinti bér lenne az alap, akkor a minimálbérre történő kiegészítés "benyeli" – lényegében figyelmen kívül hagyja – a további szakképesítés után járó illetménynövekedést. Feltételezzük, hogy a törvényalkotónak nem lehetett ilyen szándéka, amikor a további szakképesítés elismerését kötelezően előírta. A jogszabályalkotó eredeti és valós célja feltehetően az volt, hogy adott dolgozó több felsőfokú szakképesítését többletbérrel ismerje el, azt ilyen módon honorálja.
3. cikk / 77 Intézményvezetői pótlék
4. cikk / 77 Mérlegképes könyvelői pótlék
- Szakirányú főiskolai diploma és OKJ-s képzésen szerzett mérlegképes könyvelői végzettség. A 249/2012. (VIII. 31.) Korm. rendelet II. Képzettségi pótlék 2. § 4. pótlék mértéke: c) pontja szerint 40%.
- Szakirányú középiskolai végzettség és OKJ-s képzésen szerzett mérlegképes könyvelői végzettség. A fenti kormányrendelet szerint a (4) bekezdés e) pontja szerint 30%.
Van, aki 2001-ben, 2004-ben (OKJ 54-gyel kezdődik) és 2011 után végezte. Meg kell különböztetni, hogy kinek milyen iskolai végzettsége van, és annak alapján adják az illetményalap százalékát? Ha főiskola, akkor 40%, ha középiskola, akkor 30%? Nem egyformán számít mindenkinél a pótlék mértéke? A tanfolyamokat annak idején hirdették felsőfokúnak, majd később emelt szintűnek. Már ez is okot adhat a pótlék mértékének?
5. cikk / 77 Közalkalmazotti többletfeladatok díjazása
6. cikk / 77 Helyettesítési díj
7. cikk / 77 Bankszámlaegyenleg
8. cikk / 77 Közszolgálati tisztviselők képzettségi pótléka
9. cikk / 77 Személyi finanszírozás
10. cikk / 77 Önkormányzati foglalkoztatottaknak járó személyi juttatások
Kérdésünk, hogy szabályos lenne-e az alábbi megoldás:
1. A költségvetési szervek részére a következő évi tervezésnél a tárgyév végén ténylegesen betöltött (helyettesekre, "be nem töltött állásokra" nem, törvény szerinti helyettesítésre igen) foglalkoztatotti létszámra bocsátja rendelkezésre a rendszeres személyi juttatás előirányzatát az önkormányzat.
2. A főállású munkavállaló és helyettese bérének különbözete (csökkentve a jogszabály, illetve az intézmény belső szabályzata alapján megállapított helyettesítési díj összegével), valamint az átmenetileg vagy tartósan "üres" állások bére az önkormányzat céltartalékán kerülne elkülönítésre, mely felett a polgármester kapna rendelkezési jogot, s – amennyiben álláshely kerül betöltésre – a költségvetési szerv vezetőjének jelzése alapján "azonnal" a rendelkezésére bocsátaná az előirányzatot.
3. A személyi juttatásként megtervezett minden egyes jogcímet "feladatelmaradásnak" minősítenénk, s arra vagy előírja az önkormányzat az évközi "befizetési kötelezettséget", vagy zárolja, elvonja, törli, csökkenti a rendelkezésre bocsátott előirányzatot, vagy a következő évben maradvány jóváhagyásánál minősíti elvonhatónak, határozza meg a befizetési kötelezettséget.
4. A 2. pontban szereplő tartalékelőirányzat-maradványra pedig rendelkezési jogot biztosítana a képviselő-testület a tárgyévi költségvetési rendeletében a polgármester részére, hogy pl. annak max. 90%-át a tárgyév november végéig az intézmények rendelkezésére bocsátja – megállapítva ebből előtte az intézményvezetők jutalmát/ösztönzését – az "engedélyezett álláshelyek", átlagos statisztikai állományi létszámok... stb. arányában.