Késedelmi kamat

Kérdés: A Költségvetési Levelek 241. számának 4421. számú kérdésére adott válaszuk szerint a késedelmi kamatot követelésként előírni a teljesítéssel egyidejűleg kell, tehát akkor, amikor a késedelmi kamat befolyt. A válasznál nincsen jogszabályi hivatkozás, vagy a jogszabályokból történő levezetés. Kérem segítsenek a jogszabályi hivatkozás megtalálásában! Ezzel összefüggésben merül fel az is, hogy mi a helyzet egy jogerőre emelkedett fizetési meghagyásban szereplő tőkére, meghiúsulási kötbérre, eljárási díjra, ügyvédi díjra vonatkozóan. Ezeket követelésként elő kell írni, vagy csak akkor és olyan összegben, amikor ezek befolynak a költségvetési szervezethez?
Részlet a válaszából: […] ...az adott befolyt összeget kell követelésként előírni, ebből az következik, hogy ezt fogják egyéb bevételként is lekönyvelni, de ami a mérlegkészítés időpontjáig nem folyt be, azt nem fogják követelésként kimutatni, ez a könyvelés lépéseiből is levezethető....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 15.

Téves átutalás alapján kifizetett összeg visszakövetelése

Kérdés: Önkormányzatunk ez év elején a szociális támogatások utalásakor két egymást követő hónapban téves folyószámlaszámra utalt egy szociális jellegű kifizetést. A tévedés kiderült, a jogosult személy visszamenőlegesen megkapta a támogatást, azonban az a személy, akinek a folyószámlájára tévesen történt az utalás, a felszólító levél ellenére sem fizette vissza a jogtalanul felvett támogatást. Milyen jogszabályi lehetőség van rá, hogy a tévesen kifizetett összeget az arra nem jogosult személytől visszavegyük? Az illető bejelentett munkahellyel rendelkezik, és szociális támogatásban nem részesül.
Részlet a válaszából: […] ...meghagyásos eljárást, polgári pert kezdeményezhet (a tévesen átutaltösszeg nagyságától is függően). Természetesen ebben az esetben mérlegelendő azátutalt pénzösszeg nagyságrendje is, hiszen előfordulhat, hogy a jogi útigénybevétele olyan költségekkel (de...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 23.