Önkormányzat követelésállománya

Kérdés: Kérném szíves állásfoglalásukat abban, hogy az önkormányzat/költségvetési szerv mérleg-alátámasztó leltárába az öt évnél régebbi követeléseket, melyeket még nem minősítettek behajthatatlanná, milyen módon kell alátámasztani, leltározni, hiszen arra korábban fizetési felszólítás és egyenlegközlő is kiment, de nem történt teljesítés, így a korábban megküldött felszólítás/egyenlegközlő lesz az alátámasztása? Abban az esetben, ha helyi önkormányzat képviselő-testülete egy kimutatás szerint dönt az öt évnél régebbi követelések önkormányzati könyvekből történő kivezetéséről, behajthatatlanná minősítéséről az Áhsz. alapján, tekintettel arra, hogy azok behajtása nem lehetséges, mert olyan kis összeg, hogy a behajtás költsége jóval meghaladja, akkor felmerülhet-e adófizetési kötelezettség akár az elengedő önkormányzat/költségvetési szerv, akár a magánszemély, adott esetben cég vonatkozásában, akinek a tartozását behajthatatlanná minősítik, elengedik? Pl. művelődési ház esetében a terembérletet több felszólításra sem fizeti meg a cég, amely korábban kibérelte x időre az intézmény valamelyik helyiségét, vagy például tipikusan az étkezési térítési díjak vonatkozásában, ahol többször felszólítják a nem fizető szülőt, de a Gyvt. korlátozó rendelkezése miatt a gyermekétkeztetést biztosítani kell annak is, akinek térítésidíj-tartozása van. Fentiekben kérném szíves segítségüket arra figyelemmel, hogy jelenleg a helyi önkormányzatok 99,9%-ának követelésállománya tele van a fentiekhez hasonló követelésekkel, melyek csak növekszenek évről évre, és a megfelelő leltározása elmarad, melyet sorra állapítanak meg a belső és külső ellenőrzések.
Részlet a válaszából: […] ...levelek feldolgozását, a nyilvántartással való összevetését jelenti.Az Áhsz. 13. §-ának (5) bekezdése kimondja, hogy a mérlegben a követelések között az egységes rovatrend szerinti rovatokhoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 26.

Térítésidíj-előírás könyvelése követelésként, ingatlant terhelő jelzálogjog-bejegyzés esetén

Kérdés: Idősek tartós bentlakásos – önkormányzat által fenntartott – költségvetési intézménye vagyunk. Előfordul, hogy a térítési díj megállapítása ingatlanon bejegyzett jelzálogjog fejében történik. A jelzálogjog-bejegyzést minden esetben a fenntartó kezdeményezi. Kinek kell a követelést kimutatni a mérlegben, és hogyan kell lekönyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...a térítési díj – jogosultjának kell kimutatnia. Ha a térítési díjra a költségvetési szerv jogosult, a követelés az intézményi mérlegben jelenik meg abban az esetben is, ha a követelés biztosítékául szolgáló jelzálogjog bejegyzése iránt a fenntartó intézkedik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. december 15.

Közfoglalkoztatottak által előállított termények értékesítése

Kérdés: 1. A közfoglalkoztatottak által előállított mezőgazdasági termény értékesíthető-e önköltségi ár alatt külső szerv vagy magánszemély részére, ha a piaci ár alacsonyabb, mint az önköltségi ár? (Az önkormányzatnál feleslegessé vált, a közétkeztetésben történő felhasználást és a természetbeni szociális juttatás formáját már kimerítettük.)
2. Ha a közfoglalkoztatottak által előállított termény önköltségi ára magasabb, mint a piaci ár, melyik áron kell a saját konyhának közétkeztetési felhasználásra átadni, vagy természetbeni szociális ellátás formájában kiosztani?
3. A közfoglalkoztatásra kötött hatósági szerződésben szereplő kedvezményezett (önkormányzat) kötelezettségeinek felsorolásai között az alábbi mondat szerepel: "a kedvezményezett kötelezettséget vállal arra, hogy a programból származó bevételeiből kizárólag közfoglalkoztatási programjait vagy a Kftv. szerint létrehozott szociális szövetkezetek működését segíti elő."
Konkrétan milyen kötelezettséget jelent ez az önkormányzat számára? Milyen bevételeket kell ez alatt érteni? Csak a külső szerv vagy magánszemély részére történő értékesítésből befolyó tényleges befolyt bevételeket? Vagy a közétkeztetés, illetve a szociális alapon történő saját felhasználás esetén a számviteli elszámolással kimutatott bevételeket is?
Részlet a válaszából: […] ...bekerülési (előállítási) értékét – az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően (év végi értékelés) – csökkentetten kell a mérlegben szerepeltetni, ha a készlet a vonatkozó előírásoknak (szabvány, szállítási feltétel, szakmai előírás stb.), illetve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 14.

Étkezési térítésidíj-hátralék és -túlfizetés elszámolása

Kérdés: A mérlegjelentésben ki szeretném mutatni az étkezési túlfizetést és hátralékot, hogyan kell kikontírozni az új számvitel szerint?
Részlet a válaszából: […] ...térítési díjnál a hátralékoknak a követelések között kell megjelenniük. Ezen belül a fizetési határidő szerinti besorolásban.A mérlegjelentésben:– a túlfizetést a tárgyévben követeléscsökkentésként,– a túlfizetést a tárgyévet követő évben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 15.

Melegétkezés térítési díja

Kérdés: Hogyan történik a dolgozók által igénybe vett melegétkezés számviteli elszámolása a saját konyhával rendelkező költségvetési szerv esetében, ha a térítési díj alacsonyabb az élelmiszer tényleges bekerülési értékénél, és a különbözet utáni adófizetési kötelezettség a MÁK KIR-rendszerén keresztül teljesül?
Részlet a válaszából: […] ...bérkönyvelésével.Az 5412. főkönyvi számon megjelenő élelmiszerköltségeket csökkenteni nem lehet, mert akkor nincs meg az egyezőség a mérlegben szereplő, élelmiszerkészletet alátámasztó analitikával. Az élelmiszer-beszerzés kiadása is és az étkezési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 9.

Elismert követelés

Kérdés: Napközi otthonos óvodánk főzőkonyhával rendelkezik, és igény esetén vendégétkezést is biztosít. Az elmúlt években az étkezési térítési díjak megfizetése utólag történt, hó végén. Ez azt eredményezte, hogy folyamatosan voltak hátralékos étkezők, akik nem fizették meg az étkezési térítési díjat. A mai napig is van néhány személy, akik viszonylag nagy összegű tartozást halmoztak fel. Az étkezési térítési díjak befizetése készpénzben történt az óvodában, melyről az élelmezésvezető készpénzes számlát állított ki. A nem fizető egyének esetében az elfogyasztott ételekről analitikus nyilvántartást vezetnek, ahonnan az elfogyasztott adag, valamint a fizetendő összeg kigyűjthető. Az óvoda önállóan működik, de nem önállóan gazdálkodik, az önkormányzat van megbízva a gazdálkodással. A követelések kimutatása a mérlegben (önkormányzat mérlegében) elismert vevői tartozás esetén lehetséges. Mi tehát a teendő, hogyan lehet "elismertetni" a tartozásokat a vevőkkel? Nyilatkoztatni kell az elfogyasztott étellel – dátum, összeg feltüntetésével – kapcsolatban? És ha nem ismeri el, illetve nem reagál a vevői elismerő nyilatkozatra, mi a teendő? Mi a teendő akkor, ha az illető külföldön dolgozik, tehát egyáltalán nem elérhető (itthoni tartózkodása bizonytalan)? Az elismerő nyilatkozatok megelőzik a felszólító levelet, vagy függetlenek egymástól?
Részlet a válaszából: […] ...ételekrőlanalitikus nyilvántartás vezetése önmagában nem elegendő, a számla kiállításaez esetben is szükségszerű.A könyvviteli mérlegükben csak abban az esetben mutatható kia fennálló követelés, ha az elismert követelés lesz. Elismert követelésrőlpedig csak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 16.

Követelések és kötelezettségek mérlegben történő kimutatása

Kérdés: Központi költségvetési szerv vagyunk. Negyedév végén mi számít szállítói állománynak? A negyedév végéig beérkezett, ki nem egyenlített számlák, vagy a negyedéves mérlegjelentés elkészítéséig, illetve a negyedévet követő hó 15-éig beérkezett, ki nem fizetett, az adott tárgyidőszakra rögzített számlák? Negyedév végén mi számít vevőállománynak? A negyedév végéig kiállított, be nem fizetett számlák, vagy a negyedéves mérlegjelentés elkészítéséig, illetve a negyedévet követő hó 15-éig kiállított, ki nem fizetett, az adott tárgyidőszakra rögzített számlák?
Részlet a válaszából: […] ...van. Azegyik a tényleges fizikai teljesítés, a másik a partner által történőelfogadás, elismerés. Így a kérdésre az a válasz, hogy a mérlegforduló napjáigteljesített és elismert követelést kell az adott fordulónapon mind anegyedéves, mind az év végi mérlegben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. július 29.

Térítési díj előírása követelésként

Kérdés: A 29/1993. (II. 17.) Korm. rendelet szerint személyes gondoskodást nyújtó intézmények térítési díjának megállapításával kapcsolatban kérdezzük, hogy amennyiben jelzálog terhére történik a térítési díj megállapítása, azt havonta elő kell-e írni, és követelésként (hátralékként) ki kell-e mutatni a mérlegben amellett, hogy a 0-s számlaosztályban az ingatlant terhelő jelzálog összegét szerepeltetni kell? Ha igen, mely jogszabályok írják elő a mérlegben való szerepeltetés kötelezettségét?
Részlet a válaszából: […] Az Szt-vhr. 22. § (1) bekezdésének b) pontja szerint"Követelésként kell kimutatni b) az adósokkal szembeni követeléseket, melyek azállamháztartási szervezetek alaptevékenysége keretében külön jogszabálybanmeghatározott és az államháztartás szervezete által előírt, még...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 4.

Szociális étkeztetés fizetendő áfája és könyvelése

Kérdés: A Költségvetési Levelekben 2007. május 2-án megjelent 1683-as kérdésre adott válasz foglalkozik a szociális alapon nyújtott étkeztetés áfájával. Kérem, hogy az ott leírtakat egészítsék ki azzal, hogyan kell a könyvelésben szerepeltetni a gazdasági eseményt!
Részlet a válaszából: […] ...Emegfogalmazásból egyértelmű, hogy a munkáltató nem köteles a programban résztvevő dolgozóját munkavégzésre igénybe venni, ez mérlegelési jogkörében hozottdöntésétől függ. (Ennek az utazási költségtérítéssel való összefüggésére nézvel. a 2. pontot.)2....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 22.

Behajthatatlan követelésekhez kapcsolódó eljárás

Kérdés: Az étkezési térítési díjat tanulóink nem minden esetben tudják befizetni. Többször kénytelen az iskola ajánlott levélben felszólítani a szülőket/gondviselőket, hogy rendezzék tartozásukat. Mi a helyes eljárás a behajthatatlanná vált követelésekkel szemben?
Részlet a válaszából: […] ...várhatóanbehajtható összegével, hitelezési veszteségként le kell írni a saját tőkévelszemben. Behajthatatlan követelést a könyvviteli mérlegben nem lehet kimutatni[Szt-Vhr. 34. § (9) bekezdés].Amennyiben a pénzügyileg nem rendezett étkezési térítési díja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. február 1.