Népdalkörnek nyújtott támogatás könyvelése

Kérdés: A Költségvetési Levelek 291. számában, az 5181. számú kérdésre adott válasz szerint az olyan, Áht. 1. §-ának 19. pontja szerinti támogatásként nyújtott juttatások esetében, amelyeknél a juttatást nyújtó önkormányzat vagy önkormányzati költségvetési szerv nevére szóló számla kerül kiállításra, a számla értékének nettó összege a K512. Egyéb működési célú támogatások államháztartáson kívülre megnevezésű rovaton, az áthárított általános forgalmi adó a K351. Működési célú előzetesen felszámított általános forgalmi adó rovaton számolandó el. Egy adott, nem bejegyzett civil szervezet (például népdalkör) részére nyújtott támogatás könyveléséhez szükséges-e – az előbbi könyvelési szabályok figyelembevételével – valamennyi, a támogatást juttató önkormányzat vagy önkormányzati költségvetési szerv nevére, címére és adószámára kiállított számla tételes rögzítése a könyvelési rendszerben, vagy elegendő egy, az egyes számlák áfakategóriái szerinti megbontást tartalmazó "belső" összesítő bizonylat rögzítése, amelyek alapján a nettó összegek és az egyes áfakategóriák szerinti áfaösszegek egy összegben, az egyes számlák kibocsátóinak adatai nélkül kerülnének az ASP Gazdálkodási Szakrendszerében szerepeltetésre?
Részlet a válaszából: […] ...önkormányzat nevére kiállított számlák esetén a számlák kifizetett összegét javasoljuk az Áhsz. 15. melléklete szerint a K512. Egyéb működési támogatások államháztartáson kívülre rovaton az önkormányzat könyveiben elszámolni.(Kéziratzárás: 2021. 05....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 8.

Összeférhetetlenség az önkormányzat által támogatott civil szervezetek vonatkozásában

Kérdés: A Költségvetési Levelek 237. számában, a 4369. szám alatt megjelent válaszhoz kapcsolódóan lenne további kérdésem. Községünkben a polgárőr-egyesület elnöke önkormányzati képviselő. Az önkormányzat támogatja a helyi civil szervezeteket (működési támogatás), többek között a polgárőr-egyesületet is. A támogatásokra kérelmeket nyújtanak be a civil szervezetek, melyeket a képviselő-testület bírál el még a költségvetés elkészülte előtt, és a döntésről képviselő-testületi határozatot hoznak. Ez egy határozat, mely a költségvetésbe beépítésre kerül, és véglegesen a költségvetés tárgyalásakor, annak szavazásra bocsátásakor vitatja meg, fogadja el a képviselő-testület (az önkormányzat éves költségvetését). Esetünkben a polgárőr-egyesület elnöke, önkormányzati képviselőnk arra hivatkozik, hogy a kérelmek elbírálása során a döntéshozatalból "kizáratja" magát, erről képviselő-testületi határozatot is hoznak. A kérelmek elbírálásában nem vesz részt. Viszont a költségvetés tárgyalásában, a költségvetési rendelet megvitatásában, az elfogadásnál nem vonja ki magát a döntésből, ugyanúgy szavaz, mint bármelyik másik képviselő. (Talán nem is lenne túl jó döntés egy ilyen lényeges dolognál a kizárattatásnak.) Lehet-e a fentiek mellett kedvezményezett az a polgárőr-egyesület, amelynek az elnöke egy önkormányzati képviselő?
Részlet a válaszából: […] Az Áht. 48/B. §-a a következő összeférhetetlenségi eseteket rögzíti. Nem lehet a támogatási jogviszonyban kedvezményezetta) az, aki a támogatási döntést meghozta, vagy aki a támogatási döntés meghozatalában döntés-előkészítőként részt vett,b) az, aki a támogatási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 23.

Önkormányzat által civil szervezet támogatása – összeférhetetlenség

Kérdés: Községünk polgárőr-egyesületének az elnöke egyben a község polgármestere is. Az önkormányzat adhat-e a polgárőr-egyesületnek működési támogatást?
Részlet a válaszából: […] Az Áht. 48/B. § szerint nem lehet a támogatási jogviszonyban kedvezményezetta) az, aki a támogatási döntést meghozta vagy aki a támogatási döntés meghozatalában döntés-előkészítőként részt vett,b) az, aki a támogatási döntés időpontjában a kormány tagja,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. december 13.

Nemzetiségi önkormányzat működési és feladatalapú támogatása

Kérdés: Mire költhető el a nemzetiségi önkormányzat működési és feladatalapú támogatása? Van olyan jogszabály, amely ezt tételesen taglalja?
Részlet a válaszából: […] ...a 4. § (1) bekezdése alapján.A feladatalapú támogatások igénylésének előfeltétele, hogy a nemzetiségi önkormányzat feleljen meg a működési támogatások feltételeinek, ezek röviden összefoglalva: működő nemzetiségi önkormányzat legyen, törzskönyvi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 24.

Önkormányzat által nyújtott támogatás

Kérdés: Az önkormányzatok által nyújtott támogatások elszámolási kötelezettségéről szeretnék kérdezni. 2012. január 1-jétől nem hatályos az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény. Ennek a törvénynek a 13/A. §-ának (2) bekezdése szabályozta többek között azt is, hogy az önkormányzati forrásból nyújtott céljellegű támogatások felhasználására vonatkozóan számadási kötelezettséget kellett előírni. A 2012. január 1-jétől hatályos, 2011. évi CXCV. törvényben erre vonatkozóan nem találunk rendelkezést. Igaz, hogy a törvény VI. fejezete foglalkozik a költségvetési támogatásokra vonatkozó szabályokkal, azonban a 2. § (1) bekezdésének n) pontja alapján az önkormányzati forrásból nyújtott támogatások nem tartoznak ide (a nemzeti vagyonról szóló törvény hatálya nem terjed ki a pénzvagyonra). Jelenleg melyik jogszabály írja elő a céljellegű támogatások számadási kötelezettségét? Ehhez kapcsolódik még az a kérdésem, hogy az önkormányzatok által alapított nonprofit kft. (TDM szervezet) részére, az önkormányzat által nyújtott működési támogatás (átadott pénzeszköz) felhasználására vonatkozóan milyen elszámolási kötelezettséget kell előírni, és mi alapján? Kötelező-e még az a szabály, hogy az önkormányzat csak olyan szervezetben vehet részt, vagy olyat alapíthat, amelyben többségi befolyással bír?
Részlet a válaszából: […]  Az önkormányzatok által nyújtott támogatások rendszere2012-től kezdődően – több törvényi változásból adódóan – módosult. Atámogatásokra vonatkozó rendelkezések az egyesületi jogról, a közhasznújogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. július 3.