Költségvetési intézmény feladatainak átcsoportosítása

Kérdés: Önkormányzati költségvetési intézményünk jelenleg szociális és egészségügyi feladatokat lát el. A fenntartó önkormányzat az Áht. 11/A. §-a alapján 2024. január 1-jétől a városüzemeltetési kft. feladatait 15 fő alkalmazottal együtt az intézményhez csoportosította át. A 11/B. § (1) bekezdése szerint "A társaság legkésőbb a fel-adat átvételének időpontját megelőzően átutalja valamennyi pénzforgalmi számláján lévő pénzeszközét az átvevő költségvetési szerv fizetési számlájára, valamint a készpénzállományát átadja az átvevő költségvetési szerv részére". Hogyan könyveljük ezeket a gazdasági eseményeket, illetve a megszűnt kft. 2023. 12. 31-én fennálló követeléseit és kötelezettségeit hogyan, illetve milyen könyvelési tételekkel vegyük nyilvántartásba?
Részlet a válaszából: […] ...beszámolási időszakában - a véglegesen átvállalt és pénzügyileg nem rendezett kötelezettség egyéb ráfordításként elszámolt megállapodás szerinti összegét. Az elhatárolást az átvállalt kötelezettségnek a megállapodás szerinti pénzügyi rendezésekor,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 26.

Tagdíj, illetve hozzájárulás nyilvántartása

Kérdés: Önkormányzatunk több társulásnak, egyesületnek, szövetségnek tagja, pl. Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége, Hulladékgazdálkodási Társulás, Vízitársulat, Leader Egyesület. Ezeknek a szervezeteknek tagdíjat, hozzájárulást fizetünk. Van köztük olyan, amelyik a befizetett összegről számlát állít ki, van, amelyik csak a megállapodásra hivatkozva levélben kéri a fizetést. Hova, milyen rovatra kellene könyvelni ezeket a kiadásokat? Pénzeszközátadásként vagy egyéb dologi kiadásként? A könyvelés rovata függ-e attól, hogy került-e számla kiállításra vagy sem?
Részlet a válaszából: […] ...üzleti vagy egyéb kapcsolatban álló természetes személy vagy más gazdálkodó által kiállított, készített okmány (számla, szerződés, megállapodás, kimutatás, hitelintézeti bizonylat, bankkivonat, jogszabályi rendelkezés, egyéb ilyennek minősíthető irat) –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 26.

Művelődési ház üzemeltetése

Kérdés: 2016-ban alakult, 100%-ban önkormányzati tulajdonú nonprofit kft. feladata a művelődési ház üzemeltetése, rendezvények, színház, előadó-művészeti előadások, falunap rendezése, szervezése. A kft. áfaalany, az ingatlan (terem)-bérbeadást is áfásan végzi.
Az önkormányzat a kft.-vel "közművelődési megállapodást" kötött, átadta részére az önkormányzati közművelődési feladatokat. Ezen közművelődési feladatok ellátására az önkormányzat költségvetési rendeletében közművelődési támogatást ítélt meg a kft.-nek, amit havi részletekben utal át a cég számlájára.
Az épületet, a működéshez szükséges berendezést térítés nélkül kapja használatba a kft. (Továbbra is az önkormányzat tartja nyilván és számolja el az ÉCS-t.) A karbantartásról, festésről a berendezés javításáról szerződés szerint a kft. gondoskodik. A közüzemi számlák a cég nevén vannak.
Kell-e az önkormányzattól működésre kapott költségvetési támogatás után számlát kiállítani és áfát megfizetni?
Mely beszerzések áfáját lehet visszaigényelni, ha a kapott támogatás után megfizeti az áfát, vagy ha nem kell a támogatás után áfát fizetni?
Részlet a válaszából: […] ...ilyen pl. a gyógyszerár-támogatás.A 100%-ban önkormányzati tulajdonú nonprofit kft. az önkormányzattal kötött közművelődési megállapodás alapján ellátja az önkormányzati közművelődési feladatokat. Az általános közművelődési feladatok, mint pl....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 29.

Könyvtári támogatás áfája

Kérdés: Önkormányzatunk a könyvtári feladatokra állami normatívában részesül, viszont a könyvtár nem saját költségvetési intézményként működik, e feladatokat (a városi könyvtárat üzemeltető) az önkormányzat által alapított 100%-os tulajdonában lévő nonprofit kft. látja el. A feladatért járó állami támogatást az önkormányzat támogatásként utalja át. Az állami támogatásról az önkormányzatnak kell elszámolni. A feladatátvállalásról megállapodást kötöttünk. A kft.-nek kell számlát kiállítania a szolgáltatásról?
Részlet a válaszából: […] ...meg az önkormányzat, és havonta azonos összegben utalja finanszírozásként.A konkrétan megrendelt feladatok, amelynek árait, ellenértékét megállapodásban rögzítik, az ellenértéknek tekintendő, áfásan kell számlázni, és árbevételként kell a kft.-nek könyvelni.Ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 7.

Önkormányzat által nyújtott támogatás

Kérdés: Az önkormányzatok által nyújtott támogatások elszámolási kötelezettségéről szeretnék kérdezni. 2012. január 1-jétől nem hatályos az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény. Ennek a törvénynek a 13/A. §-ának (2) bekezdése szabályozta többek között azt is, hogy az önkormányzati forrásból nyújtott céljellegű támogatások felhasználására vonatkozóan számadási kötelezettséget kellett előírni. A 2012. január 1-jétől hatályos, 2011. évi CXCV. törvényben erre vonatkozóan nem találunk rendelkezést. Igaz, hogy a törvény VI. fejezete foglalkozik a költségvetési támogatásokra vonatkozó szabályokkal, azonban a 2. § (1) bekezdésének n) pontja alapján az önkormányzati forrásból nyújtott támogatások nem tartoznak ide (a nemzeti vagyonról szóló törvény hatálya nem terjed ki a pénzvagyonra). Jelenleg melyik jogszabály írja elő a céljellegű támogatások számadási kötelezettségét? Ehhez kapcsolódik még az a kérdésem, hogy az önkormányzatok által alapított nonprofit kft. (TDM szervezet) részére, az önkormányzat által nyújtott működési támogatás (átadott pénzeszköz) felhasználására vonatkozóan milyen elszámolási kötelezettséget kell előírni, és mi alapján? Kötelező-e még az a szabály, hogy az önkormányzat csak olyan szervezetben vehet részt, vagy olyat alapíthat, amelyben többségi befolyással bír?
Részlet a válaszából: […] ...ezek önálló jogi személyiséggel rendelkező azonszervezeti egysége, amely a pályázat kiírását megelőző öt évben együttműködésimegállapodást kötött vagy tartott fenn Magyarországon bejegyzett párttal, amelya pályázat kiírását megelőző öt évben párttal...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. július 3.

TDM szervezeti tagdíj

Kérdés: Egy turisztikai nonprofit szolgáltató korlátolt felelősségű társaságot (TDM szervezet) alapított három önkormányzat, két másik gazdasági társaság részvételével. A három önkormányzat tulajdoni hányada 75%. A tulajdoni hányad fejében a mi önkormányzatunknak 400 000 Ft pénzbeli hozzájárulást kellett befizetni, valamint – a társasággal kötött megállapodás alapján – évente a településen befolyt idegenforgalmi adó függvényében (a társaság működésének biztosítására) tagdíjat is kell fizetni, amelynek összege minimum 1 000 000 Ft/év.
Szíveskedjenek szakmai véleményt adni arra vonatkozóan, hogy a befizetett tagdíjra vonatkozik-e az Áht. 13/A. § (2) bekezdés szerinti számadási kötelezettség, vagy csak abban az esetben kell a felhasználásról számot adni a szervezetnek, ha a megállapodásban az önkormányzat által fizetendő összeg működési támogatásként szerepel?
Részlet a válaszából: […]  A turisztikai desztinációs szervezetek egy részeegyesületként jött létre. Az egyesületként működő TDM szervezeteknél lehet szóarról, hogy a tagok tagdíjat fizetnek. Az Önök esetében a TDM szervezet korlátolt felelősségűtársaságként jött létre, amelynek többségi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. szeptember 20.

Kisebbségi önkormányzatok

Kérdés: A kisebbségi önkormányzatok szociális ellátásokat nem teljesíthetnek, mivel a hatósági feladatok a Nek. tv. 30/B. § (1) bekezdésében foglalt előírások értelmében a helyi önkormányzat képviselő-testületének és a jegyzőnek a kisebbségi önkormányzatokra át nem ruházható hatáskörébe tartoznak. Kisebbségi önkormányzat támogathatja-e a települési önkormányzat szociális földprogramját akár elszámolási kötelezettséggel a települési önkormányzat részére átadott céljellegű támogatásként, akár pl. burgonya megvásárlásával, átadásával, vagy burgonyaföld bérleti díjának kiegyenlítésével? Van-e arra lehetőség, hogy közvetett módon alapítvány részére történő pénzeszközátadással, céljelleggel biztosítson a kisebbségi önkormányzat támogatást a kisebbség körébe tartozó rászorultaknak?
Részlet a válaszából: […] ...saját hatáskörben dönt.A kisebbségi önkormányzat kapcsolatot tart kisebbségiegyesületekkel, más szervezetekkel, velük együttműködési megállapodást köthet.A települési kisebbségi önkormányzat a feladatai körében támogatja a lakosságönszerveződő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 8.

Önkormányzat részvétele gazdasági társaságban

Kérdés: 100%-ban önkormányzati tulajdonú, illetve önkormányzati többségi tulajdonú kht.-nak átadott pénzeszközt hová kell könyvelni? Pénzeszközátadás nonprofit szervezeteknek, vagy pénzeszközátadás önkormányzati többségi tulajdonú egyéb vállalkozásnak? Hány százalékos tulajdoni hányad jelent többségi tulajdont egy vállalkozásban vagy nonprofit szervezetben?
Részlet a válaszából: […] ...bevételi előirányzatánakteljesítése– Pénzbeli apport esetén1713. Részvények, részesedések kiadási előirányzatánakteljesítése– Megállapodás alapján, együttműködés esetében 3812. Működési célú pénzeszközátadás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 6.

Pénzeszközök átadásának új szabályai

Kérdés: Az Ötv. 107. § (2) bekezdése értelmében, a törvény hatálybalépésének napján, 1990. szeptember 30-án a megyei tanács kezelésében lévő székházépület a megyei önkormányzat tulajdonába került. Az 1991. szeptember 1. napján hatályba lépett, az egyes állami tulajdonban álló vagyontárgyak önkormányzati tulajdonba adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvény 40. § (3) bekezdése rendelte el a következőket: "A köztársasági megbízott hivatalának használatba kell adni az (1) bekezdésben megjelölt vagyont, ha a volt tanács és szervei, illetve tisztviselői, valamint a (2) bekezdésben felsoroltak feladatait jogutódként a köztársasági megbízott látja el." Hivatalunk jogelődje, a Köztársasági Megbízott Hivatala ekkor a feladatellátás céljára egy adott számú irodára, valamint közös használatú helyiségekre (folyosó, termek stb.) nézve a megyei önkormányzattal kötött megállapodás alapján használati jogot szerzett. Az épület üzemeltetésével kapcsolatban jelentkező költségeket a házban elhelyezkedő, az 1991. évi XXXIII. törvény 40. § (2) bekezdése alapján használati jogot szerzett közhivatalok közösen viselik, az üzemeltetési feladatokat az önkormányzat gazdasági szolgáltató szervezete látja el. Bár a használati joggal rendelkező szervezeteket nem tekintjük úgy, mint önkormányzati társulások tagjait, az épület fenntartása a társulások által fenntartott közös intézményekhez hasonló módon történik. Az a kérdésünk, hogy az épület üzemeltetésével kapcsolatban jelentkező, egyébként áfatartalommal nem rendelkező közös költségek hivatalunkra eső részét (gazdasági szolgáltató szervezetben az épület üzemeltetésével kapcsolatban felmerülő bér és annak járulékai) teljesíthetjük-e átadott pénzeszközként?
Részlet a válaszából: […] 2006. év január 1-jei hatálybalépéssel változott az Áht-vhr.A rendelet 8. §-ának (3) bekezdése is módosult. Az újraszabályozáskövetkeztében az "átvett pénzeszköz" fogalom tartalma változott. Aköltségvetési szerv működésének és fejlesztésének forrása lehet–...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 21.

Megállapodás alapján igénybe vett szolgáltatás elszámolása

Kérdés: Az önkormányzati feladatellátáshoz kapcsolódón több ízben kötünk más szervekkel megállapodást egy-egy szolgáltatás igénybevételére. Hogyan kell értelmezni a számvitelben a megállapodás alapján igénybe vett szolgáltatást, ha azt számla alapján végzik? Átadott pénz vagy dologi kiadás?
Részlet a válaszából: […] ...elszámoláskor mindig a megállapodás konkrét tartalmát kell figyelembe venni.A szolgáltatásnak minősülő teljesítések körét a Pénzügyminisztérium hivatalos kiadványaként közzétett, a költségvetési szervek részletes előirányzatainak összeállításáról...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 13.
1
2