14 talált cikk az OEP , megállapodás kifejezésre

Kérdés: Önkormányzatunk városrehabilitációs programja keretében egy kivitelezőtől többlakásos épületegyüttes kivitelezését rendelte meg. Az ingatlan 48 lakásos társasház, mely 18 szociális alapú és 30 db piaci alapú önkormányzati bérlakást foglal magában. Egyetlen lakás hasznos alapterülete sem haladja meg a 150 nm-t. Az ingatlan alatt mélygarázs kerül kialakításra. Az ingatlan leg-alsó szintjén a mélygarázst és a hozzá tartozó területet nem lakófunkcióként vettük számításba. A lakások funkcionális működtetéséhez tartozó tárolók a lakófunkcióhoz tartozó helyiségként kerültek beszámításra. A földszinten helyet kap egy szociális iroda és néhány közösségi használatra kialakított helyiség, melyek területe szintén nem lakófunkcióként került beszámításra. A kivitelezői vállalkozói szerződés tervezete a pénzügyi ütemezésre az arányos előrehaladást alkalmazza. A kivitelező a teljesítési jelentések és számlázás ütemét a 25%-os, 50%-os, 75%-os és 100%-os készültségi fokok elérésekor aktiválja. Valamennyi, az előrehaladás során benyújtott számla esetében az áfa-hozzárendelést – tekintve, hogy az Áfa-tv. alapján a fordított adózás szabályai szerint önkormányzatunk állapítja meg az áfát – ezen arányok alapján kívánjuk megvalósítani. A lakófunkció és nem lakófunkció/gazdasági funkció közötti területi megoszlás alapján megállapított százalékos megosztás, illetve százalékos arány, az 5 százalékos és 27 százalékos áfa ennek megfelelő alkalmazása, valamint a készültségi fokok szerinti teljesítés és számlázás üteme megfelel-e az Áfa-tv. előírásainak?

Kérdés: Az önkormányzat egy bolt (kérelmező) kérésére parkolóhelyeket alakít ki közterületen. A kérelmező parkolóhely-kialakítási hozzájárulást fizet az önkormányzat részére. (A hozzájárulás összege nem fedezi a kialakítás teljes költségét.) Az önkormányzat vállalja, hogy kialakítja a parkolóhelyeket. A parkolóhelyek az önkormányzat tulajdonában maradnak, azokra a kérelmező sem tulajdonjogot, sem kizárólagos használati jogot nem szerez. Szükséges-e számlát kiállítani a hozzájárulásról, vagy megállapodás alapján kerül a könyvelésbe az összeg? Áfát kell-e számolni? Melyik főkönyvre történjen a bevétel könyvelése?

Kérdés: Egy társaság új építésű társasházi lakások – kulcsrakész – kivitelezését vállalja vevői számára, amely projektek egy része megfelel az 5 százalékos adókulcs alkalmazása feltételeinek. Ezen projektek keretében a társaság a vevőivel megkötésre kerülő adásvételi előszerződésekben, illetőleg szerződésekben az annak mellékletét képező műszaki tartalom szerinti lakások – jogszabályok és szakmai követelményeknek megfelelő – kulcsrakész kivitelezését és értékesítését vállalja a szerződésben megállapított ellenérték mint vételár ellenében. A vevők oldalán ugyanakkor számos alkalommal merülnek fel egyedi, a műszaki tartalomtól való eltérést eredményező kérések (pl.: a műszaki tartalomhoz képest jobb, drágább kivitelű hideg-, melegburkolatok, szaniterek, mosdók, kádak, zuhanyzók beszerelése), amelyeknek a társaság igyekszik eleget tenni. Tekintettel azonban arra, hogy ezen egyedi kérések jellemzően meghaladják a felek közötti szerződésben rögzített ellenérték által lefedett műszaki tartalmat, és mert ezek rendszerint jóval – esetenként hónapokkal – az adásvételi szerződés megkötése után merülnek fel, ezen kérések megvalósítására a társaság pótmunkaként tekint. Ennek megfelelően a vevők által megrendelt és a társaság által elvégzendő pótmunkák miatt a felek nem módosítják az adásvételi szerződésüket, hanem azt egy külön ügyletként, vállalkozási szerződésként kezelik, és azzal az adásvételi szerződéstől függetlenül, külön számolnak el, amelynek megfelelően a társaság minden esetben 27 százalékos áfatartalom mellett állítja ki a vevők részére a számláit ezen pótmunkákról. Helyes a fenti eljárás, vagy a társaságnak ezen (pót)munkákat az adásvételi ügylettel együtt komplex szolgáltatásként kell kezelnie, amelynek tekintetében a főszolgáltatás az adásvételi ügylet, amely így meghatározza a szolgáltatásegység adójogi sorsát, és amelyből következően a társaságnak ezen (pót)munkákat 5 százalékos áfa mellett kell számláznia a vevők felé? Jól értelmezzük-e, hogy a társasházi lakások – függetlenül attól, hogy elnevezésük nem az Áfa-tv. szövege szerinti "többlakásos lakóingatlanban kialakítandó vagy kialakított lakás", amennyiben a négyzetméterre vonatkozó kritériumok is teljesülnek az egyes lakások esetében – megfelelnek az Áfa-tv. 3. számú mellékletében foglalt előírásoknak?

Kérdés: Egy litván székhelyű társaság, amely elsősorban bútorkészítéshez használatos faipari elemek, padlólapok és egyéb belsőépítészeti eszközök és dekorációs termékek gyártásával és forgalmazásával foglalkozik, a vállalatcsoport kínai székhelyű vállalkozásától terméket kíván beszerezni, mely terméket azután egy magyar adóalany részére értékesít tovább. A termékek fizikai szállítása ugyanakkor, melyet a kapcsolódó fuvarokmányok is megerősítenek, közvetlenül a kínai eladótól a magyar vevő részére történik. A szállítást a kínai eladó szervezi, az alkalmazott paritás a kínai eladó és a társaság között "DAP EU Határ", míg a társaság és a végső magyar vevő viszonylatában "DAP vevő telephelye". A termékek Litvániában lépnek az Unió területére, ott történik meg az importálásuk, szabadforgalomba helyezésük. A nemzetközi szállítmányozási szabályok és a fuvarozási megállapodás értelmében a kínai eladótól a magyar vevőhöz történő szállítás megszakítás nélküli. Az ismertetett láncügylettel kapcsolatban kérdésként merült fel, hogy az egyes értékesítések teljesítési helyét kizárólag az általános láncügyletszabályok alapján kell-e meghatározni, vagy amennyiben az áru az Európai Unió területén kívülről indul, és a tranzakciók során importálásra is sor kerül, akkor az általános szabályoktól eltérő teljesítési hely rendelkezések alkalmazandóak.
A vázolt tényállással kapcsolatban kérdésem, helyesen gondolom-e, hogy
- amennyiben az áru a fuvarozás megkezdésekor, vagyis a láncügylet kiinduló pontjában a Közösség területén kívül van, akkor a láncügylet egyes értékesítési tranzakcióinak teljesítési helyét nemcsak az általános láncügyletszabályok, vagyis az Áfa-tv. 26-27. §-aiban foglalt rendelkezéseknek a figyelembevételével kell megállapítani, hanem az Áfa-tv. 28. §-a is alkalmazandó;
- amennyiben tehát az áruk feladási helye harmadik ország, a fuvarozást az első eladó rendeli meg (szervezi), és az importálásra Litvániában kerül sor egy láncügylet során, az Áfa-tv. 28. §-a értelmében a társaság (importáló közbenső litván vevő) értékesítésének teljesítési helye nem belföld, hanem az import tagállama, vagyis Litvánia. A hivatkozott szabályok összhangban vannak a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK tanácsi irányelv (a továbbiakban: Héa-irányelv) vonatkozó rendelkezéseivel;
- következésképpen és figyelembe véve, hogy a fuvarozást a kínai eladó szervezi, a társaságnak nem keletkezik áfaregisztrációs kötelezettsége belföldön a láncügylettel kapcsolatban, és ilyen módon nem kell belföldi, áfaköteles értékesítést végrehajtania a magyar vevő felé a vázolt ügylet kapcsán.

Kérdés: Egészségügyi szolgáltató B16 Működési támogatás címen az OEP-től támogatást kap a konyha felújítására, melyet kis és nagy értékű tárgyi eszköz, valamint anyag vásárlására fordít a támogatási szerződés szerint. A nagy értékű tárgyi eszköz támogatására kapott összeget el kell-e határolni időbelileg (és visszacsöpögtetni az elszámolt értékcsökkenésnek megfelelően), annak ellenére, hogy nem felhalmozási célú a támogatás?

Kérdés: Az OEP működési célú támogatást nyújt az egészségügyi intézmény részére, a támogatási szerződésben lehetővé teszi, hogy a támogatás fejében az intézmény tárgyi eszközöket is beszerezzen. Az intézménynek át kell-e csoportosítani a tárgyieszköz-beszerzésre fordított támogatásrészt felhalmozási célú támogatásra, és el kell határolni a támogatást az értékcsökkenés arányában? Ha nem kell átcsoportosítani, akkor az elhatárolást sem kell megképezni?

Kérdés: Visszakaptunk a Kincstártól 20 000 Ft forgó-tőkét. Lekönyveltük a T 331 – K 3654 kontírt, de így mínuszos egyenlege van a forgótőkeszámlának. A 38/2013. NGM rendeletben a T 3654 – K 3511/3518 tétel szerepel kapcsolódóként, de a 3511-hez könyvelni kellene a költségvetési számvitelbe is, amit ha megteszünk, az eltérést okoz a Kincstártól kapott bevételek teljesítésének egyeztetésénél. A nettó finanszírozást kellene ezzel az összeggel korrigálni? Ha igen, hogyan, milyen könyvelési tételekkel?

Kérdés: Önkormányzatunk 2015-ben egy lakásépítésekkel és -értékesítésekkel foglalkozó céggel (építési kivitelező és ingatlanforgalmazó cég) adásvételi szerződést kötött egy többlakásos lakóépületben épülő lakásra. A kivitelezés 2015-ben indult, és várhatóan – az adásvételi szerződés szerint – 2016-ban befejeződik.
Az adásvételi szerződésben – mely a cég és az önkormányzat között jött létre – a lakás eladási áránál egy összeg szerepel, az áfa százalékos mértékének és nagyságának meghatározása nélkül. A lakás vételárának jelentős része 2016-ban kerül kifizetésre az adásvételi szerződés alapján. A fenti ügylettel kapcsolatban az alábbi kérdéseink merültek fel:
1. Olyan esetben, amikor az adásvételi szerződésben (amelyet 2015-ben kötöttek) nincs külön rögzítve a nettó összeg, áfa, bruttó összeg, akkor jogosult-e az ingatlanforgalmazó cég (az eladó) az ellenérték 2016-ban kifizetendő összegét 5 százaléktól bármilyen mértékben eltérő áfával növelten számolni?
2. Helyes-e az az értelmezés, mely szerint az adásvételi szerződés 2015. évi bruttó ára (mely 27 százalékos áfát tartalmazott) a törvény alapján nem egyezhet meg a 2016-ban számított bruttó árral, mivel az áfa mértéke 5 százalékra mérséklődött?
3. Amennyiben a 2015. évi befizetésről – mely az adásvételi szerződés szerint előleg – 2016-ban számol el az eladó, milyen mértékű áfát kell felszámítania?

Kérdés: Önkormányzatunk többek között ingatlanok bérbeadásával is foglalkozik, amely tevékenységünkre adókötelezettséget választottunk. Az elmúlt időszakban számos ingatlan felújítására került sor (alapok megerősítése, festés, burkolás, támfalak megerősítése, néhány esetben épületvillamossági munkák elvégzése), s egyes esetekben erdélyi cégeket bíztunk meg, amelyek egyébként román adóalanyok, Magyarországon adószámmal nem rendelkeznek. Az elvégzett felújítási munkák 5-8 hétnél nem tartottak tovább. A román cégek által kiállított számlában áfa nem szerepelt, s a megállapodásunk alapján az áfát mi fizettük meg a számlában áthárított adóalap után. A kérdésünk az, hogy helyesen jártunk-e el, vagy a román cégeknek áfával növelt ellenértékről kellett volna kiállítaniuk a számlát? Önkormányzatunk áfaalany, adószámunkban az adókód kettes, a felújítási munkák pedig olyan ingat­lan­okhoz kapcsolódtak, amelyeket adókötelesen adunk bérbe. Kérdésünk továbbá, hogy az önkormányzat által felszámított és a bevallásban fizetendő adóként feltüntetett áfa előzetesen felszámított adónak minősül-e, és azt levonásba helyezhetjük-e?

Kérdés: Köthet-e, illetve kell-e kötnie az önkormányzatnak vagyonkezelői szerződést az irányítása alá tartozó intézményekkel (pl. oktatási, nevelési intézmények, GAMESZ) abban az esetben, ha használatukba, üzemeltetésükbe kívánja adni a feladat ellátásához szükséges épületeket, egyéb ingatlanokat, melyek az önkormányzat tulajdonát képezik? Ebben az esetben át kell-e adni a könyvekben az ingatlanokat aktuális értéken, vagy az önkormányzatnál maradnak? Hogyan kell könyvelni az átadást az önkormányzatnál, illetve az intézményeknél?