Üzemeltetési költségek áthárítása

Kérdés: Önkormányzati hivatal és a kormányhivatal közös használatában van a hivatal egyik ingatlana, melynek üzemeltetője a hivatal, használója a kormányhivatal, amely üzemeltetési megállapodás alapján viseli a felmerülő üzemeltetési, fenntartási és javítási költségek rá eső részét az ingatlan tekintetében. A költségek a használt terület arányában átszámlázásra kerülnek. Továbbá átadásra került a kormányhivatal részére egy gépjármű, amelynek a felelősségbiztosítását, casco biztosítását, cégautóadóját a kormányhivatal mint üzembentartó, használó fizeti az átszámlázás alapján. Az ingatlant mint parkolót használja közösen a hivatal és a kormányhivatal. A parkoló megközelíthetősége érdekében úthasználati díjat fizet a hivatal egy külső szervezet részére. A külső szervezet a számlában nem számít fel áfát, mivel a szervezet az Áfa-tv. 86. §-a (1) bekezdésének l) pontja szerint mentes az adó alól a tevékenység egyéb sajátos jellegére tekintettel az ingatlan (ingatlanrész) bérbeadása, haszonbérbe adása. A hivatal az adókötelessé tételt választotta ugyan az ingatlan-bérbeadásra, de a kormányhivatal az ingatlanrész használatáért bérleti díjat nem fizet, csak a közösen használt ingatlan költségeit osztják meg. Az Áfa-tv. 86. §-ának (2) bekezdése értelmében: "Az (1) bekezdés l) pontja nem alkalmazható: ... b) a közlekedési eszköz elhelyezésének, parkolásának biztosítását szolgáló bérbeadásra." A polgármesteri hivatal az általános áfaszabályok szerint adózik, az ingatlan bérbeadását adókötelessé tette. Milyen módon kell átszámláznia az üzemeltetési költségeket a hivatalnak a kormányhivatal felé, üzemeltetési költségként, illetve közvetített szolgáltatásként? Az átszámlázást milyen áfakulcs felszámításával teheti meg, ha a fentiek alapján ezen ügylet közvetített szolgáltatás, illetve milyen áfakulccsal, ha szolgáltatásnak minősül? Válaszukban szíveskedjenek kitérni az áfa felszámítása nélkül bejövő úthasználati díj, a használatba adott gépjármű cégautóadója és a felelősség, illetve a cascodíjak átszámlázásáról! A közvetített szolgáltatás továbbszámlázásáról a Költségvetési Levelek 317. számában, az 5634., és a Költségvetési Levelek 311. számában, az 5521. számú válaszban a továbbszámlázás esetén eltérő áfatartalmat írnak, az egyikben, ha az önkormányzat áfás, akkor mindent 27%-os áfatartalommal kell továbbszámlázni. A másik válaszban azt írják, hogy azzal az áfatartalommal, amivel a bejövő számlát kapja az önkormányzat. Kérem a fenti eset alapján a pontosítást!
Részlet a válaszából: […] ...tekintetében más választással élt. Ha a továbbszámlázó szervezet alanyi adómentes, akkor nem számíthat fel áfát az alanyi adómentessége okán. Ha az ingatlant bérbe adó adómentesen számláz, de a továbbszámlázó áfafizetést választott, akkor áfásan kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 17.

Gépjárműadó-fizetési kötelezettség egyidejűleg két országban

Kérdés: Egy ügyfél a Magyarországon nyilvántartásba vett gépjárműve után Németországban gépjárműadót (Kraftfahrzeugsteuer) fizet. Erre való tekintettel kéri a magyarországi gépjárműadó törlését. A gépjárműadó mint adónem nincs nevesítve a két ország között a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményben (2011. évi LXXXIV. törvény). Ennek ellenére részesülhet adómentességben az ügyfél?
Részlet a válaszából: […] A személygépkocsik másik országban történő regisztrációjára, a forgalomba helyezési (nyilvántartásba vételi) kötelezettségre nincsen uniós szabályozás. A kettős adóztatási egyezmény hatálya szintén nem terjed ki a gépjárműadóra. Ezek szabályozása tehát tagállami...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 24.

Önkormányzati adóhatóságnál fennálló adóhátralék behajthatatlansága, elévülése és törlése

Kérdés: Milyen eljárásrendet kell követnie az adóirodának abban az esetben, ha a 2009. adóévig felmerülő adóhátralék, továbbá a tartozást terhelő késedelmi pótlék összegének az elévülés jogcímén történő törlését szeretnénk elrendelni gépjárműadó, helyi iparűzési adó tekintetében? Elévülés jogcímen mikor lehet törlést elrendelni adójogi szempontból? Az ONKADÓ az elévült tételeket le tudja válogatni. Egy darab végzésben el lehet-e rendelni az elévült tételek törlését, vagy minden adózóra tételesen kell végzést hozni? Az Áht. 97. §-ára és a behajthatatlan követelést szabályozó Áhsz. szabályaira figyelemmel kell-e lenni elévült adótartozás törlésekor? Ha a követelés az Áhsz. 1. §-a (1) bekezdésének 1. pontjában foglaltak szerint behajthatatlan, akkor a behajthatatlanság tényét és mértékét (adózónként) bizonyítani kell? Külön kell-e kezelni a 100 000 forint alatti tételeket?
Részlet a válaszából: […] ...vagyonának egészére elrendelt bűnügyi zárlatnak, továbbá a törvényben biztosított fizetési kedvezménynek vagy feltételhez kötött adómentességnek az időtartama alatt. A jelzálogjog bejegyzése az elévülés nyugvása szempontjából a végrehajtási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 22.

Cégautóadó-fizetési kötelezettség az intézmény tulajdonában álló, kizárólag hivatali utakra használt személygépkocsik vonatkozásában

Kérdés: Kell-e cégautóadót fizetni az olyan autók után, amit csak hivatali utakra használ intézményünk, és menetlevelet vezetünk? Ha kell fizetni, akkor kötelező-e a menetlevél vezetése? Kérem a jogszabályhelyi megjelölését is!
Részlet a válaszából: […] ...(akkor is, hacsak hivatali utakra használják). Ez alól csak azon személygépkocsik képeznekkivételt, amelyek a Gjt. 17/D. §-a szerinti mentességi körbe tartoznak. Ígymentes például az a személygépkocsi, amelyet megkülönböztető jelzést adó készülékkelszereltek fel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 30.

Gépjárműadó-fizetési kötelezettség

Kérdés: Mikortól mentes a gépjárműadó megfizetése alól az a magánszemély, akinek a súlyos mozgáskorlátozottságról az orvos 2009. évben kiállította a szükséges igazolást, és amelyben az állapot fennállásának kezdetét 2005. év 06. hónapban állapította meg. Ki minősül súlyos mozgáskorlátozottnak? A helyi adóhatóságnak hogyan kell eljárni ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...súlyos mozgáskorlátozottságról szóló gépjárműadó alólimentességi szabályokat a gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény(továbbiakban: Gjt.) 5. § f) pontja határozza meg. Ez alapján mentes az adóalól a súlyos mozgáskorlátozott személy, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 30.

Nonprofit társaságok társasági jogi státusa, adójogi megítélése

Kérdés: Társaságunk jelenleg közhasznú társasági formában tevékenykedik, nem végez vállalkozási tevékenységet, továbbá áfabevallásra és -fizetésre sem kötelezett. Kérdésünk, hogy milyen változást eredményez az adózás területén, ha társaságunk nonprofit zrt.-vé, vagy ha közhasznú nonprofit zrt.-vé alakul át?
Részlet a válaszából: […] ...társaságot (nonprofit zrt.-t),illetve a közhasznú nonprofit gazdasági társaságot (közhasznú nonprofit zrt.),nem biztosít számukra sem adómentességet, sem adókedvezményt, legalábbis ajelenleg kihirdetett jogszabályok szerint.A Tao-tv. 2007. július 1-jétől...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. július 24.