Ingatlan használatba adása

Kérdés:

Önkormányzatunk az egészségházat ingyenes használatba adta az orvosoknak. Azonban a víz, gáz, áram, telefon, szemét és takarítás díja arányosan továbbszámlázásra kerül. Az önkormányzat alanya az áfának. Véleményünk szerint a víz, gáz, áram közvetített szolgáltatásnak minősül, és a bérleti díjhoz kapcsolódik, ezért alanyi mentesen számlázzuk tovább. A takarítás költségét +27% áfával növelten kell továbbszámlázni (a takarítónő Mt. foglalkoztatott nálunk), illetve a telefon- és a szemétdíj csak szolgáltatásnak minősül? Ezáltal 27%-os áfával számlázzuk tovább? Illetve az áfát a bruttó összegre számoljuk rá, vagy a számla szerinti nettó + áfa megbontást számlázzuk, és amikor a szolgáltatást könyveljük, levonható áfára tesszük a kifizetett áfát?

Részlet a válaszából: […] ...főszabály szerint mentes az adó alól az Áfa-tv. 86. §-a (1) bekezdésének l) pontja szerint. Ez úgynevezett tárgyi adómentesség, vagyis az ügylet tárgya mentes az adó alól. Az Áfa-tv. 88. §-ának (4) bekezdése szerint az adóalany...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 27.

Egészségügyi szolgálat továbbszámlázza a közműdíjakat

Kérdés: Intézményünk önkormányzati tulajdonú egészségügyi szolgálat. A háziorvosaink az önkormányzattal kötöttek megbízási szerződést, mely az ingatlan használatát ingyenesen bocsátotta rendelkezésükre, hivatkozva arra, hogy a rezsiköltségek számláit mi (egészségszolgálat) állítjuk ki, a saját nevünkben. Az önkormányzat az ingatlan tulajdonosa, a háziorvos a bérlő, és az egészségszolgálat a közműdíj befogadója és továbbszámlázója. Az egészségszolgálat a bérbeadásra áfamentességet választott.
1. Hivatkozhatunk-e számlánkban közvetített szolgáltatásra?
2. A rezsiköltséget áfával növelt nettó értékben számlázzuk ki, vagy nettó+áfa összegben (ahogy a beérkező számlán szerepel)?
3. Van továbbszámlázandó telefondíjunk is, ahol a beérkező számla egy része (előfizetési díj) egyforma összegben kerül szétosztásra a bérlők között, a másik része (forgalmi díj) tényleges fogyasztás alapú (saját kódok használata). Ebben az esetben a B402-es és a B403-as rovatra meg kell bontani a számlát, vagy lehet egy összegben a B402-es rovatra könyvelni?
Részlet a válaszából: […] A kérdéses esetben a bérbeadó, illetve a rezsi- és telefondíjakat számlázó személye elválik egymástól. Mivel más adóalany számlázza a bérbeadást és más adóalany a rezsit, nem lehet a bérbeadáshoz kapcsolódó járulékos szolgáltatásnak értelmezni a rezsi-, illetve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 2.

Cégtelefon magáncélú használata

Kérdés: Hivatalunknál a dolgozók nyilatkoztak írásban, hogy magáncélra nem használják a telefont. A magáncélú használatot a hivatal vezetője nem is engedélyezi. Ebben az esetben mentesülünk-e a magáncélú használat utáni adóbefizetési kötelezettség alól?
Részlet a válaszából: […] ...magánszeméllyel, vagy a tételes elkülönítésből megállapítható, hogynem volt magáncélú használat.A leírtakat figyelembe véve az adómentességet nem alapozzameg pusztán az, hogy a telefont használó magánszemélyek nyilatkoznak amagáncélú használat mellőzéséről, és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 4.

Cégtelefon magáncélú használata miatti adókötelezettség

Kérdés: A polgármesteri hivatal telefonjait az alkalmazottak magáncélra is használhatják úgy, hogy a magánbeszélgetéseket egy előhívó szám alkalmazásával lehet kezdeményezni. Ezzel a módszerrel elkülönítjük a hivatali és a magánbeszélgetések költségeit. A magánbeszélgetések költségét azonban nem teljes egészében téríttetjük meg a dolgozóval, a magáncélú beszélgetések havi költségéből az 5000 forintot meghaladó részt kell megfizetniük. Adóköteles-e ez a juttatás, vagy alkalmazható a csekély értékű ajándékoknál érvényesülő adómentesség?
Részlet a válaszából: […] ...természetbeni juttatástjelent.Valóban felmerülhet az úgynevezett csekély értékűajándékként adott és nyilvántartott juttatás adómentességének kérdése is. Haugyanis a telefonszolgáltatás magáncélú használatának költségéből meg nemtérített 5000 forintos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 2.

Telefonköltség továbbszámlázásával kapcsolatos szja-kötelezettségek

Kérdés: Az 1995. évi CXVII. személyi jövedelemadóról szóló törvény 69. § (1) bek. mb) pontja és a (12) bekezdése alapján 2006. szeptember 1-jétől a telefonszolgáltatás magáncélú használata címén a magánszemélynél keletkező bevétel természetbeni juttatásként válik adókötelessé a kifizetőnél. "Az adóköteles bevétel a magáncélú használat értékének, a magánszemély által meg nem térített része, azzal, hogy a magáncélú használat értéke, a telefonszolgáltatás esetében a forgalomarányos kiadásoknak a tételes elkülönítésével és a nem forgalomarányos kiadásoknak a forgalomarányos kiadások magáncélú hányada értékével határozható meg. Avagy választható, hogy a telefonszolgáltatás esetében a 20% számít adóköteles bevételnek." 1. Helyesen értelmezzük azt, hogy amennyiben a magáncélú használat értékét a magánszemélynek kiszámlázzuk, és ő ezt megtéríti, akkor nem keletkezik adóköteles bevétele? (Az adómentesség független attól, hogy hány százaléka ez az összeg a számla végösszegének?) 2. Amennyiben a továbbszámlázott összegek nem érik el a bejövő számla végösszegének a 20%-át, abban az esetben meg kell fizetnünk a különbség után a 20%-ot? 3. A fenti esetben a számla értékét a forgalomarányos kiadások (pl.: tételes híváslista) tételes elkülönítésével és a nem forgalomarányos kiadások (pl. előfizetési díj) arányosításával határozhatjuk meg. Milyen nyilvántartás alapján lehet hitelt érdemlően, hiánytalanul bizonyítani a magáncélú használatot, ami a számlázás bizonylataként szolgálna? (Például, ha a magánszemélyek kapnak egy "hivatalos" és "magán" kódot, amit telefonálás előtt maguk ütnek be a készülékbe, vagy ha a számlán bekarikázzák a magánhívásaikat?) 4. Alkalmazható együttesen a két módszer? Ez alatt azt értem, hogy mondjuk csak 16 százalékot számlázok ki, és a maradék 4 százalék után fizetem meg az 54 százalékot és a járulékokat. Ekkor nem vezetünk nyilvántartást. 5. Vagy nyilvántartás alapján a magánhasználat forgalomarányos részét kiszámlázom, de a rá eső nem forgalomarányos (előfizetési díjak) után megfizetem az adót és járulékaikat. (Ebben az esetben a magánhasználat arányos és nem arányos, csak összesen 15 százaléka a bejövő számlának.)
Részlet a válaszából: […] Amennyiben atételes kimutatás alapján megállapított magáncélú használat értékét teljesegészében megtérítik a magánszemélyek, akkor a telefon magáncélú használatamiatt nem keletkezik adóköteles bevételük, és természetesen a kifizetőnek semkell adót fizetnie. Ez akkor is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 7.

A telefonszámlára vonatkozó 30 százalékos áfalevonási tilalom

Kérdés: Hogyan kell a telefonszámlára vonatkozó 30 százalékos áfalevonási tilalmat alkalmazni? Ha az egyik vonalat teljes összegben továbbszámlázzuk, annak áfáját le lehet-e vonni, és csak a többi részre kell alkalmazni a 30 százalékos tiltást? A bejövő telefonszámláról a polgármesteri hivatal tevékenységéhez nem szükséges beszélgetések díjait – a dolgozók magánbeszélgetéseit – befizettetjük. Hogyan kell a telefonszámla áfáját kezelni? Hogyan kell feltüntetni az áfabevallásban?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 2003. január 1-jétől hatályos 33. § (4) bekezdése szerint a helyi és távolsági távbeszélő-szolgáltatás (SZJ 64.20.11 és 64.20.12), a mobiltelefon-szolgáltatás (SZJ 64.20.13), továbbá az internetprotokollt biztosító beszédcélú adatátvitel (SZJ 64.20.16-ból)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 22.

Telefonszolgáltatás közvetítése

Kérdés: Intézményünk dolgozói magánbeszélgetéseik után befizetik a telefonköltséget. Számlát kell-e kiállítanunk, és milyen áfatartalommal? Oktatási intézmény vagyunk, de van áfaköteles alaptevékenységünk is.
Részlet a válaszából: […] Ha a költségvetési szerv a dolgozóktól magánbeszélgetéseik után beszedi a térítést, más gazdálkodóhoz hasonlóan az Áfa-tv. 8. § (4) bekezdése szerint telefonszolgáltatást közvetít. Ez azt jelenti, hogy ugyanazon 25 százalékos telefonszolgáltatás nyújtója is a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 11.