Járulékfizetési alsó határra vonatkozó szabályok

Kérdés:

Költségvetési szervünknél kérdésként merült fel, hogy mentesül-e a foglalkoztató a járulékfizetési alsó határra vonatkozó szabályok alkalmazása alól a tárgyhónap tekintetében, ha a munkavállaló a hónapnak legalább egy napján a Tbj-tv. 27. §-ának (3) bekezdésében felsorolt ellátások valamelyikében részesül, vagy tanulmányokat folytat?

Részlet a válaszából: […] ...(2) bekezdése alapján, a Tbj-tv. 6. §-a (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott esetben a járulékalap havonta legalább a minimálbér 30 százaléka (a továbbiakban: járulékfizetési alsó határ) azzal, hogy haa) a biztosítási kötelezettséget...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 17.

Járulékfizetési alsó határ

Kérdés:

Költségvetési szervünknél munkaidőkeret, egyenlőtlen munkaidő-beosztás alkalmazása esetén hogyan kell megállapítani a Tbj-tv. 27. §-ának (2) bekezdése szerinti járulékfizetési alsó határt?

Részlet a válaszából: […] ...27. §-ának (2) bekezdése szerint, a 6. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott esetben a járulékalap havonta legalább a minimálbér 30 százaléka (a továbbiakban: járulékfizetési alsó határ), azzal, hogy haa) a biztosítási kötelezettséget...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 16.

Személyi biztosítások adózása 2019-től

Kérdés: A munkáltató által a munkavállalókra kötött baleset- és betegségbiztosítás hogyan adózik 2019-től?
Részlet a válaszából: […] ...munkahelyi csoportos személybiztosítások jellemzően kockázatiak.A kockázati biztosítások 2018-ban adómentesek voltak havonta a minimálbér 30%-áig. Ez az adómentesség 2019-től megszűnt, és jelenleg a munkavállaló munkaviszonyból származó jövedelmeként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 5.

Rehabilitációs hozzájárulás számítása

Kérdés: 2007. december 19-én kelt határozat alapján az orvosszakértői szerv 50%-os munkaképesség-csökkenést állapított meg dolgozónk részére. A határozat szerint újabb orvosi felülvizsgálat csak az állapot rosszabbodása esetén szükséges. A 2012 januárjában kért felülvizsgálat még nem történt meg, de 2012. január 1-jétől rehabilitációs ellátást kap. 2014. június 30-ával a dolgozó kérte az ellátása megszüntetését keresetkorlát túllépése miatt. Miután a munkavállaló rehabilitációs ellátását elveszíti, mint munkáltató figyelembe vehetem-e a személyét a rehabilitációs hozzájárulás összegének számításakor? Az ellátás megszűnésével a munkaképesség-csökkenés megszűnik-e?
Részlet a válaszából: […] ...követő hónapra vonatkozó bruttó keresetének, jövedelmének havi átlaga meghaladja az ellátás összegének kétszeresét, de legalább a minimálbér összegét.A munkaadó a megváltozott munkaképességű személyek foglalkozási rehabilitációjának elősegítése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. augusztus 12.

Adómentes baleset- és betegségbiztosítás

Kérdés: Intézményünk azt tervezi, hogy a munkavállalói javára adómentes baleset- és betegségbiztosítást köt. Szeretnénk tudni, hogy mire kell figyelnünk a biztosítási szerződés aláírásánál, hogy annak a díja adómentes legyen. Az adóköteles biztosítás közterheit már nem tudná az intézmény felvállalni.
Részlet a válaszából: […] ...pontja szerint adómentes a munkáltató (kifizető) által ugyanazon biztosítottra tekintettel egy hónapra vonatkozóan megfizetett díjból a minimálbér 30 százalékát meg nem haladó összeg. A díjfizetés gyakorisága szerződésenként eltérő lehet. Ha a biztosítás díját...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. február 18.

Önkéntes munkavállalás

Kérdés: Az önkéntes munka pénzbeli meghatározásánál van-e valamilyen minimális követelmény, amihez igazodni kell? (Például minimálbér hivatalos órabére vagy hasonló.) Ha valaki önkéntes munkát végez, be kell-e jelenteni az adóhatósághoz vagy bárhova, azonkívül hogy évente egy alkalommal a statisztikai hivatal erre vonatkozó rovatát kitöltjük?
Részlet a válaszából: […] A közérdekű önkéntes tevékenységről a 2005. évi LXXXVIII. törvény előírásai rendelkeznek.A hivatkozott törvény 2. §-a értelmében a közérdekű önkéntes tevékenység a fogadó szervezetnél a törvényben meghatározott tevékenységi körben ellenszolgáltatás nélkül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 30.

Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozó munkaviszony megszüntetése nyugdíjazás miatt

Kérdés: 1. Dolgozónk (férfi, 1949-es születésű) munkaviszonya határozott idejű. (Ő kérte, hogy a nyugdíjra jogosultsága megszerzését megelőző napig szóljon szerződése.) Véleményem szerint a határozott idő lejártakor minden kötelezettség nélkül (végkielégítés, felmondási idő) megszűnik a szerződése. Jól gondolom? Ha tovább kívánom foglalkoztatni 2010 tavaszáig, addig fizetése valószínűleg nem fogja meghaladni a minimálbér tizenkétszeresét, akkor semmiféle bejelentési kötelezettségem nincs? 2. Dolgozónk (nő, 1951-es születésű) határozatlan idejű munkaszerződéssel rendelkezik, jelenleg táppénzen van, szabadsága letöltése után, december 31-ével szeretné munkaviszonyát megszüntetni, hogy 2010. január 1-jétől csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjban részesülhessen. Közös megegyezéssel történő megszüntetésnél nincs sem felmondási idő, sem felmentés, sem végkielégítés. Ha azonban ő ebbe nem egyezik bele, de az ő érdeke a munkaviszony megszüntetése, akkor rendes femondással kell megszüntetnem, felmondási idő és felmentés alkalmazásával?
Részlet a válaszából: […] ...például közszolgálatban pályáztatási kötelezettségbetartása mellett). 2010-től a nyugdíj szünetelésére vonatkozó szabály(minimálbér tizenkétszerese, mint éves kereseti korlát, Tny. 83/B. §)érvényesül az érintett vonatkozásában, méghozzá a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. december 22.

Rokkantnyugdíjas foglalkoztatása

Kérdés: Nyugdíjas 2009. évi foglalkoztatásával kapcsolatosan az alábbi kérdésre szeretnék választ kapni: köztisztviselőként III. rokkantsági csoportba tartozó nyugdíjast foglalkoztatunk 6 órás részmunkaidőben. Havi jövedelme bruttó 75 000 Ft. A 62. életévét még nem töltötte be. Milyen szabályok vonatkoznak a fenti adatok ismeretében az ő rokkantnyugdíj melletti foglalkoztatására? A munkavállaló 2008. január 1. előtt ment rokkantsági nyugdíjba.
Részlet a válaszából: […] ...a nyugdíj alapjául szolgáló átlagkeresetnek anyugdíj-megállapítás időpontjától esedékes emelésekkel növelt összege nem ériel a minimálbér összegét, akkor a kereseti korlát tekintetében a mindenkorikötelező legkisebb munkabért kell figyelembe venni.A kereseti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 17.

Saját jogú öregségi nyugdíjban részesülő személy foglalkoztatása

Kérdés: Milyen feltételekkel alkalmazható a költségvetési intézményekben egy saját jogon öregségi nyugdíjban részesülő gépkocsivezető? Gondolok itt a 2008. évi személyijövedelemadó-változásokra, bérezésekre. Vonatkozik-e alkalmazására a minimálbér tizenkétszeresének megfelelő maximum, amely összeghatár feletti éves kereset esetén választania kell a nyugdíj és a bérkereset között?
Részlet a válaszából: […] ...áll, és az általa fizetendő nyugdíjjárulék alapja meghaladjaa tárgyév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) haviösszegének tizenkétszeresét (éves keretösszeget), az éves keretösszeg elérésétkövető hónap első napjától az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 29.

Magyarországon letelepedett külföldi állampolgár járulékfizetési kötelezettsége

Kérdés: Román állampolgár Magyarországon letelepedési engedéllyel rendelkezik. 2003. februártól kft. ügyvezetője, 50% tulajdoni hányaddal, díjazása 15 ezer forint. Milyen jogviszonyban láthatja el feladatát? Megbízás 10% költséghányaddal vagy társas vállalkozóként? Milyen járulékfizetési kötelezettsége keletkezik?
Részlet a válaszából: […] ...az e tevékenységből származó,tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a tárgyhónapot megelőző hónapelső napján érvényes minimálbér havi összegének harminc százalékát, illetőlegnaptári napokra annak harmincadrészét. A járulékalap megállapításakor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 9.
1
2