Ingyenesen és kedvezményesen adott színházi belépőjegyek

Kérdés: A színház saját előadásaira ingyenesen juttat belépőjegyeket meghatározott számban:
- saját munkavállalói és megbízási szerződéssel foglalkoztatott dolgozói, valamint
- kiemelt külső személyek részére (protokoll-jegyek),
és kedvezményes belépőjegyeket biztosít szakmai jegy címén
- az alkalmazásában álló művészek,
- valamint a produkcióban részt vevő, külsős művészek részére.
Emellett meghatározott nézőcsoportok részére különböző kedvezményekkel árul belépőjegyeket. A nézők által igénybe vehető kedvezményeknek csak egy része van a honlapon meghirdetve, másik része zárt körű Facebook-csoportban, illetve színházi kapcsolattartókon keresztül jut el a kedvezményezettekhez. A fentiekhez kapcsolódóan milyen szja- és áfafizetési kötelezettség merül fel? Helytálló-e az a véleményünk, hogy a saját munkavállalók és a megbízási szerződéssel foglalkoztatottak részére a mindenkori minimálbér összegéig adómentes juttatásként adható az ingyenes vagy kedvezményes színházjegy az Szja-tv. 1. sz. mellékletének 8.28. pontja alapján, illetve szintén adómentes juttatásként adható a kiemelt külső személyek részére az Szja-tv. 1. sz. mellékletének 8.36. pontja értelmében? Ezzel szemben a produkcióban részt vevő, külső művészek által igénybe vett kedvezményes jegyek után adófizetési kötelezettség merül fel az Szja-tv. 70. §-ának előírása alapján. Véleményünk szerint ez azért ellentmondásos, mert az ingyenesen biztosított jegyeket nem terheli adófizetési kötelezettség, míg a kedvezményes jegyeket igen. Az áfa szempontjából jól gondoljuk-e, hogy miután a produkciók létrehozásával összefüggésben felmerült áfát a színház levonásba helyezte, az adott kedvezmények közül csak a honlapon vagy egyéb nyilvános fórumon meghirdetett kedvezményekre vonatkozóan érvényesíthető az Áfa-tv. 71. §-ának (2) bekezdése szerinti üzletpolitikai célú árengedmény, ami nem képez adóalapot? A honlapon nem közzétett, zárt körben igénybe vehető kedvezmények után ugyanakkor meg kell fizetni az áfát. Az ingyenes jegy esetében mi tekintendő a fizetendő áfa alapjának? A fentiekhez milyen tartalmú nyilvántartások vezetése szükséges?
Részlet a válaszából: […] ...bérlet, továbbá könyvtári beiratkozási díj az adóévben legfeljebb – az a) és b) pont szerinti juttatási körben külön-külön – a minimálbért meg nem haladó értékben, feltéve, hogy a belépőjegy, bérlet – a magánszemélynek ki nem osztott (nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 8.

Kedvezményes strandbelépő juttatása

Kérdés: Önkormányzat egyszemélyes kft.-je kedvezményes áron strandbelépőt ad az önkormányzatnak. Mivel a szokásos piaci ár alatt van az ára, felmerül-e áfaprobléma? Ha természetbeni juttatásként kapja a dolgozó, betudható-e ez az 1 éven belüli csekély értékű ajándéknak? Ha a számlázott árat nézzük, belefér a keretbe, de ha a piaci árat, akkor nem. Járulékmentes-e ez a juttatás?
Részlet a válaszából: […] ...összegét megállapítani.Egyes meghatározott juttatásként adózó csekély értékű ajándék 2019-től évi egy alkalommal adható a minimálbér 10%-áig, ami 14 900 Ft/fő/év.Csekély értékű ajándék az alábbi jogviszonyokban adható:a) munkáltató a munkavállalójának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. július 16.

Személyi biztosítások adózása 2019-től

Kérdés: A munkáltató által a munkavállalókra kötött baleset- és betegségbiztosítás hogyan adózik 2019-től?
Részlet a válaszából: […] ...munkahelyi csoportos személybiztosítások jellemzően kockázatiak.A kockázati biztosítások 2018-ban adómentesek voltak havonta a minimálbér 30%-áig. Ez az adómentesség 2019-től megszűnt, és jelenleg a munkavállaló munkaviszonyból származó jövedelmeként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 5.

Adómentes baleset- és betegségbiztosítás

Kérdés: Intézményünk azt tervezi, hogy a munkavállalói javára adómentes baleset- és betegségbiztosítást köt. Szeretnénk tudni, hogy mire kell figyelnünk a biztosítási szerződés aláírásánál, hogy annak a díja adómentes legyen. Az adóköteles biztosítás közterheit már nem tudná az intézmény felvállalni.
Részlet a válaszából: […] ...pontja szerint adómentes a munkáltató (kifizető) által ugyanazon biztosítottra tekintettel egy hónapra vonatkozóan megfizetett díjból a minimálbér 30 százalékát meg nem haladó összeg. A díjfizetés gyakorisága szerződésenként eltérő lehet. Ha a biztosítás díját...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. február 18.

Nyugdíj melletti munkavállalás, kereseti korlát

Kérdés: 2006. 01. 01-től előrehozott öregségi nyugdíjasként dolgozom gazdasági vezetői munkakörben, egy megyei fenntartású intézményben. A nyugdíj melletti munkavállalásra vonatkozó korlátozó szabályok rám csak 2010. 01. 01-től vonatkoznak. 2010. 01. 01-től a fizetésem 3 hónap alatt eléri a minimálbér 12-szeresét. Ha tovább szeretnék dolgozni, akkor április 1-jétől szüneteltetnem kell a nyugdíjamat, de meddig, hisz 2010. 11. 25-én betöltöm a 62. életévemet. Ekkor úgy tudom, hogy rám már nem vonatkozik az éves kereseti korlát. Ezek szerint 2010. 12. 01-től ismét igényelhetem a nyugdíjamat vagy majd csak 2011. 01. 01-től? Mi történik akkor, ha közben megszüntetik a közalkalmazotti jogviszonyomat, például júniusban? Ekkor jogosult vagyok-e a felmentési időre, illetve ily módon év közben kérhetem-e ismételten a nyugdíjam folyósítását?
Részlet a válaszából: […] ...folytat, és az általa fizetendőnyugdíjjárulék alapja meghaladja a tárgyév első napján érvényes kötelezőlegkisebb munkabér (minimálbér) havi összegének tizennyolcszorosát (atovábbiakban: éves keretösszeg), az éves keretösszeg elérését követő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. december 22.

Szolgálati nyugdíj szüneteltetésére vonatkozó szabályok 2010-től

Kérdés: A település polgármestere 2005 óta nyugállományú rendőr, szolgálati nyugdíjat kap. Polgármesterként – a vonatkozó jogszabálynak megfelelően – illetményt kap, illetőleg költségtérítésben részesül. 2010-től választania kell a nyugdíj vagy fizetés között? A költségtérítés jövedelemnek minősül-e? Ha lemond illetményének (költségtérítésének) meghatározott részéről, úgy megtarthatja-e nyugdíját?
Részlet a válaszából: […] ...folytat, és az általa fizetendőnyugdíjjárulék alapja meghaladja a tárgyév első napján érvényes kötelező legkisebbmunkabér (minimálbér) havi összegének tizenkétszeresét (a továbbiakban: éveskeretösszeg), az éves keretösszeg elérését követő hónap...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 29.

Üdülési csekk juttatása munkavállalóknak, illetve közeli hozzátartozóiknak

Kérdés: Intézményünknél a dolgozók részére üdülési csekket biztosítunk a törvény által megengedett adómentes mértéken belül. Van-e lehetőség arra, hogy "cafeteria"-rendszer bevezetése nélkül a hozzátartozóknak is adjunk üdülési csekket? Amennyiben valakinek nincsen olyan hozzátartozója, aki részére ilyet adhatnánk, lehet-e az üdülési csekk értékében kultúra- vagy internetutalványt adni?
Részlet a válaszából: […] ...ingyenesen vagy kedvezményesen üdülési csekk formájában,legfeljebb évente az adóév első napján érvényes havi minimálbér összegét megnem haladó értékben a munkáltatója által juttatott bevétel adómentes. Ugyancsakadómentes, ha az üdülési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. augusztus 19.

Saját jogú öregségi nyugdíjban részesülő személy foglalkoztatása

Kérdés: Milyen feltételekkel alkalmazható a költségvetési intézményekben egy saját jogon öregségi nyugdíjban részesülő gépkocsivezető? Gondolok itt a 2008. évi személyijövedelemadó-változásokra, bérezésekre. Vonatkozik-e alkalmazására a minimálbér tizenkétszeresének megfelelő maximum, amely összeghatár feletti éves kereset esetén választania kell a nyugdíj és a bérkereset között?
Részlet a válaszából: […] ...áll, és az általa fizetendő nyugdíjjárulék alapja meghaladjaa tárgyév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) haviösszegének tizenkétszeresét (éves keretösszeget), az éves keretösszeg elérésétkövető hónap első napjától az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 29.

Korengedményes nyugdíj

Kérdés: Milyen feltételekkel lehet a korengedményes nyugdíjazást 2007-ben igénybe venni? Vannak-e korlátai a nyugdíj melletti munkavégzésnek?
Részlet a válaszából: […] ...– szüneteltetni kell, ha a nyugdíjas nem töltötte be a 62. életévét, és atárgyévi járulékköteles keresete meghaladja a minimálbér tizenkétszeresét. Azéves keretösszeget meghaladó járulékköteles kereset elérése után – azadóhatóság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 15.

Keresőtevékenységet folytató nyugdíjas

Kérdés: 59 éves férfi köztisztviselő vagyok, 2008. február 16-án töltöm be a 60. életévemet, 41 éves szolgálati jogviszonnyal rendelkezem. Ebben az évben korengedménnyel előrehozott öregségi nyugdíjat szeretnék megállapíttatni, amelyhez 1,5 hónap hiányzik. Amennyiben a munkáltató vállalja, hogy a hiányzó 1,5 hónapra a társadalombiztosításnak megfizeti a 1,5 hónapra esedékes nyugdíjat, és ennek alapján a nyugdíjfolyósító 2007. december 31-ével megállapítja az előrehozott öregségi nyugdíjat, dolgozhatok-e tovább a jelenlegi munkahelyemen a nyugdíj folyósítása mellett?
Részlet a válaszából: […] ...kerülő nyugdíjak esetében, ha a nyugdíjas keresőtevékenységetfolytat, és keresete az év első napján érvényes minimálbér tizenkétszeresételéri, ezen kereset elérése napjától a tárgyév december 31-ig kötelezőenszüneteltetni kell nyugdíját. Ez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 4.
1
2