Közalkalmazott felmentési idő alatt bekövetkezett halála

Kérdés: Közalkalmazott dolgozónkat egészségügyi alkalmatlanság címén felmentettük, 8 havi felmentési idő és 8 havi végkielégítés illette meg. Sajnos a felmentési idő lejárata előtt elhunyt a dolgozó. A Kjt. 37. §-ának (10) bekezdése értelmében a végkielégítést a munkáltató a felmentési idő utolsó napján köteles a közalkalmazott részére kifizetni. Ugyanakkor – véleményünk szerint – a megszűnés jogcíme jelen esetben megváltozott, a halál mint megszűnési jogcím "felülírta" a felmentési jogcímet. Helyes az álláspontunk, vagy ki kell fizetni a végkielégítést az örökösnek?
Részlet a válaszából: […] ...időpontjáig a közalkalmazottat megillető – esetlegesen még ki nem fizetett – juttatásokat, járandóságokat (pl. még ki nem fizetett munkabér, szabadságmegváltás) az örökösöknek kell kifizetni. Hogy ki tekinthető örökösnek, azt mindig csak a jogerős hagyatéki...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 17.

Népi ülnök díjazása

Kérdés: Intézményünk egyik dolgozója népi ülnök. Az 1997. évi LXVII. törvény 128. §-ának (1) bekezdése szerint "A munkaviszonyban, közszolgálati vagy közalkalmazotti jogviszonyban, szolgálati jogviszonyban és szövetkezetnél munkajogi jellegű jogviszonyban álló ülnököt ülnöki működésének időtartamára az átlagkeresete illeti meg." Intézményünk a népi ülnöki teendők ellátásának időtartamára átlagkeresetet számfejt a munkavállalónak. A bíróság által a munkáltatónak átutalt összeget ki kell-e fizetnünk számára (dolgozónk így kétszeres juttatásban részesül), vagy a bíróság által az intézmény részére átutalt összeg a munkavállaló részére számfejtett, intézmény költségeként elszámolt átlagkereset megtérítésére szolgál?
Részlet a válaszából: […] ...távolléti díj illeti meg. Ha a távolléti díj nem ériel a munkaviszony jellegű jogviszonyban nem álló, vagy az ülnöki működésidejére munkabérben nem részesülő ülnököt megillető tiszteletdíj (működésinaponként a bírói illetményalap egy munkanapra eső...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 28.

Cafeteriajuttatásra való jogosultság távollét esetén

Kérdés: Hivatalunk köztisztviselője 2010 márciusában keresőképtelenné vált, és csak május elején tudott újra munkába állni. Keresőképtelensége az alábbiak szerint alakult: március 29-től április 14-ig betegszabadságon (13 nap), majd azt követően április 15-től május 9-ig (25 nap) táppénzen volt, május 10. napján állt munkába, így véleményünk szerint a Ktv. 49/F. § (2) bekezdése alapján a neki járó cafeteriajuttatást csökkenteni kell, mivel ebben a 30 napot meghaladó időtartamban sem illetményre, sem átlagkeresetre nem volt jogosult. Dolgozónk egy munkajogász által megerősítve más álláspontot képvisel: szerinte a betegszabadság idejére illetmény illeti meg, csak csökkentett összegben [mivel a Ktv. 71. § (3) bekezdése szerint ahol jogszabály távolléti díjat említ, ott illetményt kell érteni, az Mt. 137. § (3) bekezdése szerint pedig a betegszabadság ideje alatt a távolléti díj 70%-a jár], álláspontunk szerint azonban az, hogy a betegszabadság idejére járó juttatás alapja a távolléti díj (illetmény), még nem teszi azzal azonossá. Hasonló a helyzet a táppénz esetében is, mivel a táppénz alapja általában az átlagkereset, így véleménye szerint részesült olyan juttatásban, amely szerint a cafeteriajuttatásait nem kellene csökkenteni. Kérdésünk a fentiek alapján, hogy a betegszabadság idejére járó juttatás illetménynek vagy a táppénz átlagkeresetnek minősül-e, mivel ezekben az esetekben nem csökkenthető a cafeteria kerete? Szintén a fenti eset kapcsán dolgozónk (és munkajogásza) kifogásolja a cafeteriajuttatás csökkentésének számítási metódusát. Mi az egész évre járó juttatást osztottuk egynapi összegre, és szoroztuk meg a keresőképtelenség teljes időtartamával (42 nap) – amibe minden napot beleszámítottunk, függetlenül attól, hogy a betegszabadságnál csak munkanapra és fizetett ünnepre jár pénz –, míg szerintük legfeljebb a 30 napon felüli időszakra jutó (12 nap) összeggel lehetne a juttatást csökkenteni. Álláspontunkat a Ktv. 49/F. § (2) bekezdésének azon szófordulatával támasztjuk alá, hogy az "azon időtartam vonatkozásában, amelyre illetményre vagy átlagkeresetre nem volt jogosult" szövegrész a 30 napos feltétel bekövetkeztével a teljes időtartamot kiveszi a juttatásra jogot adó időszak alól, tehát nem köti ahhoz, hogy a pl. betegszabadság számításánál a hétvégékre nem jár juttatás.
Részlet a válaszából: […] ...amely alapján azátlagkereset a munkavállaló részére az átlagszámítás alapjául szolgáló időszakra(irányadó időszakra) kifizetett munkabér időarányosan számított átlaga. Az átlagkereset és a táppénz alapjául szolgáló jövedelemszámításának szabályai...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 10.

Szülési szabadság időtartamára járó juttatások köztisztviselők esetében

Kérdés: Köztisztviselőnk várhatóan 2009. április 3-án fog szülni. Dolgozónk 2009. március 13-ig szeretne dolgozni. Március 16-tól kezdi meg a szülési szabadságát. A szülési szabadság időtartama alatt milyen különjuttatások és milyen mértékben járnak neki (étkezési utalvány, ruházati költségtérítés, 13. havi illetmény)? GYES és GYED ideje alatt jár-e neki valamilyen különjuttatás?
Részlet a válaszából: […] ...a hathónapot, akkor csak a ruházati költségtérítés időarányos része jár.Az egyes törvényeknek a tizenharmadik havi illetmény,munkabér kifizetési rendjével összefüggő módosításáról szóló 2008. évi CX.törvény által megállapított új rendelkezések 2010...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 7.

Rokkantnyugdíjas foglalkoztatása

Kérdés: Nyugdíjas 2009. évi foglalkoztatásával kapcsolatosan az alábbi kérdésre szeretnék választ kapni: köztisztviselőként III. rokkantsági csoportba tartozó nyugdíjast foglalkoztatunk 6 órás részmunkaidőben. Havi jövedelme bruttó 75 000 Ft. A 62. életévét még nem töltötte be. Milyen szabályok vonatkoznak a fenti adatok ismeretében az ő rokkantnyugdíj melletti foglalkoztatására? A munkavállaló 2008. január 1. előtt ment rokkantsági nyugdíjba.
Részlet a válaszából: […] ...emelésekkel növelt összege nem ériel a minimálbér összegét, akkor a kereseti korlát tekintetében a mindenkorikötelező legkisebb munkabért kell figyelembe venni.A kereseti korlát figyelembevételénél a 2009. január 1-jétkövetően szerzett jövedelmeket kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 17.

Rendkívüli szabadság

Kérdés: Közalkalmazottaknak közeli hozzátartozó (szülő) elhalálozása esetén jár-e, illetve adható-e rendkívüli szabadság? Ha igen, akkor hány nap?
Részlet a válaszából: […] ...illetményre, ellátásra is jogosult.Az Mt. 151. § (1) bekezdése alapján, ha munkaviszonyravonatkozó szabály elrendeli, a munkavállaló munkabérét távolléti díjára ki kellegészíteni, illetve munkavégzés hiányában távolléti díjat kell fizetni. A (2)bekezdés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 16.

Igazgatóhelyettes megbízása

Kérdés: Általános iskola igazgatóhelyettese 2006. augusztus 1-jétől 4 hónapig munkában töltendő felmentését kezdte meg nyugdíjkorhatár betöltése miatt. Ezt követően december 1-jétől 4 hónapig mentesül a munkavégzés alól. Az iskola igazgatója a folyamatos munkavégzés miatt megbízhat-e egy másik pedagógust igazgatóhelyettesi munkával, és ha igen – mivel egy iskolának egy igazgatóhelyettese (illetve pótlékja) lehet –, ki kapja december 1-jétől az igazgatóhelyettesi pótlékot?
Részlet a válaszából: […] ...felmentés időtartamára amunkavállalót átlagkeresete illeti meg. (Nem illeti meg átlagkereset amunkavállalót arra az időre, amely alatt munkabérre egyébként sem lennejogosult.)Az Mt. 152. § (4)bekezdése szerint pedig az átlagkereset-számítás alapjául az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 7.

Munkaviszony jogellenes megszüntetése esetén járó kártérítés adókötelezettsége

Kérdés: Egy volt munkatársunk munkaviszonyának felmondása miatt bírósághoz fordult. A bíróság a munkaviszony jogellenes megszüntetését állapította meg, és visszamenőlegesen az elmaradt munkabér, továbbá kéthavi átlagkereset megfizetésére kötelezte a hivatalt. Értelmezésünk szerint ez a kéthavi átlagkereset is bérjövedelem, amelyből le kell vonnunk az adóelőleget.
Részlet a válaszából: […] ...a bírósági ítéletből egyértelműen megállapítható,hogy a volt munkavállaló a jövedelmet pótló kártérítésen (pl. az elmaradtmunkabéren) felül a Mt. 100. § (4) bekezdése alapján kártérítésre is jogosult,akkor ez utóbbi adómentesnek minősül. Ha viszont...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. április 4.

Munkáltató átalakulása

Kérdés: Költségvetési intézményünk 2006. 02. 01-jétől valószínűleg Többcélú Kistérségi Társulássá alakul át. Mikor kell az átalakulást közölni a dolgozókkal? Elfogadjam-e a mérlegképes könyvelői végzettségemnek megfelelő munkakört? Ha nem leszek vezető, csökkenhet-e az illetményem? Jogosult vagyok-e a Kjt. szerinti felmentési időre és végkielégítésre?
Részlet a válaszából: […] ...ellenére, hogy megszűnik a jogviszonya.) Az illetmény kérdése valóbanigen lényeges pont, de garanciális szabály, hogy a közalkalmazott munkabére nemlehet alacsonyabb mértékű, mint az átadást megelőzően irányadó illetménye +jogszabály és kollektív szerződés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 21.

Külön juttatás közterhei

Kérdés: Kérem, szíveskedjenek összefoglalni a "0. havi juttatás"-t terhelő közterhek fizetésére vonatkozó előírásokat, különös tekintettel a biztosításijogviszony-szünetelés esetére. A 2003. évi XCV. tv. 30. § (1) bekezdése 2004. február 1-jétől módosította a Kjt. 68. §-át. Alapvetően megváltoztatták a jogosultság feltételeit. Egyetlen törvényi feltétel, hogy a közalkalmazott a tárgyév január első napján közalkalmazotti jogviszonyban álljon. Így a közalkalmazotti jogviszony formális fennállása esetén is ki kell fizetni az egyhavi különjuttatást, tehát a közalkalmazotti (biztosítási) jogviszony szünetelése (GYES, GYED, fizetés nélküli szabadság, keresőképtelenség stb.) ellenére is jogosult a közalkalmazott erre a juttatásra? A 13. havi illetmény eddig is speciális megítélés alá esett a nyugdíj, az egészségbiztosítási ellátások szempontjából. Rendszeres vagy nem rendszeres juttatásnak minősül? Az egészségbiztosítási ellátásoknál milyen vonatkozási időtartam tartozik hozzá? Hogyan kell rendezni a járulékokat, amennyiben 2005. évben az érintett munkavállaló nem biztosított (egész évben szünetel a biztosítási jogviszonya)?
Részlet a válaszából: […] ...vették igénybe,2. ha a munkavégzés alóli mentesítés idejére amunkaviszonyra vonatkozó szabály szerint átlagkereset jár, illetőleg munkabér(illetmény), átlagkereset (távolléti díj), táppénzfizetés történt;– az előzetes letartóztatás, szabadságvesztés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 26.
1
2