Intézmény megszűnésével járó áthelyezések

Kérdés:

Intézményünk költségvetési szerv, 100 főt meghaladó létszámmal. Jelenleg önálló gazdasági szervezettel rendelkezünk. A fenntartó önkormányzat szándéka, hogy megszünteti az intézménynél a gazdasági szervezetet, a továbbiakban a polgármesteri hivatal látná el ezt a fel-adatot. Az intézménynél foglalkoztatott dolgozókat átvenné. Mi a teendő akkor, ha a munkavállaló nem szeretne átmenni a hivatalhoz, nem járul hozzá az áthelyezéséhez? Továbbá a gazdasági vezető jelenleg magasabb vezető, de áthelyezése esetén nem tudnak ilyen pozíciót ajánlani, az ő esetében köteles-e elfogadni egy alacsonyabb besorolású állást? Valamint a dolgozók közül 1 fő CSED-en van, az ő áthelyezése törvényszerű-e? Kinek milyen felmentési idő, végkielégítés jár?

Részlet a válaszából: […] ...speciális helyzetre, amikor a Kjt. hatálya alól a Kttv. hatálya alá tartozó szervhez kerülnek átadásra a feladatok, az azokkal érintett munkakörök, személyek, akkor a Kjt. 25/C. §-ának (4)–(13) bekezdései tartalmaznak speciális előírásokat a jogviszonyváltás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. július 19.

Jubileumi jutalom kifizetése

Kérdés: Nevezett dolgozónk jogviszonyai:
1982. 01. 11. – 1982. 08. 23.; csecsemőotthon (felmondás a dolgozó részéről),
1982. 08. 30. – 1983. 01. 05.; cukorgyár (munka-viszony megszűnt),
1983. 01. 17. – 1991. 02. 28. mgtsz (felmondás a dolgozó részéről),
1991. 03. 11. – 2008. 08. 31.; polgármesteri hivatalon belül élelmezésvezető, képesítés nélküli óvónő, dajka, majd bölcsődei gondozónőként dolgozott.
2008. 09. 01-től szociális alapszolgáltatási központ, ahol társulás keretében mint kisgyermeknevelő dolgozik a helyi bölcsődében. Jelenleg is ezt a munkakört tölti be. 2012-ben megkapott egy elmaradt 25 éves és egy 30 éves jubileumi jutalmat, mivel a jubileumi jutalom idejének megállapításánál az 1982. 02. 06. kezdeti idő lett beszámítva. Jogos volt-e ennek a kifizetése? Ha igen, akkor 2022-ben ki kell fizetni a dolgozónak a 40 éves jubileumi jutalmat?
Részlet a válaszából: […] A fennállt jogviszonyokat az alábbiak szerint kell figyelembe venni a jubileumi jutalomra jogosító idő számítása során.Az 1982. 01. 11. – 1982. 08. 23. között, csecsemőotthonban eltöltött idő feltehetően beszámít, mivel ez a munkaviszony a Kjt. hatálya alá tartozó szervnél...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 8.

Jubileumi jutalomra jogosultság kérdése

Kérdés: 1983 júliusában álltam munkába egy üdülési és szanatóriumi igazgatóságnál, illetve a SZOT Igazgatóság Gazdasági Szervezeténél. 1989-ben GYES-re mentem, majd 1992. február 29-én "áthelyezve" munkaviszony megszűnésének módja bejegyzés szerepel a munkakönyvemben. Ettől fogva dolgozom a jelenlegi pénzügyi köztisztviselői munkakörömben a közös önkormányzati hivatalnál. 2012-ben megváltozott a jubileumi jutalomra jogosító idő számítása a közszolgálati tisztviselők esetében. A bérügyekkel foglalkozó kolléga úgy ítélte meg, hogy az 1992 előtti évek beszámítása – a jubileumi jutalomra való jogosultság megállapításánál – nem fogadható el az én esetemben. (Megjegyzem, hogy két másik kolléganőm is önkormányzatnál helyezkedett el, és náluk elismerték a SZOT-nál eltöltött időt közszolgálatnak.) Szerintük már 2012-ben sem voltam jogosult a 30 éves jubileumi jutalomra, mivel a 25 éveset már korábban (2007-ben) megkaptam. A 35 éveset sem kaptam meg, úgy tájékoztattak, hogy majd csak 2022-ben jár a 30 éves jubileumi jutalom. A polgármesteri hivatal álláspontjával a mai napig nem értek egyet. A Szakszervezetek Országos Tanácsa is a költségvetési szférához tartozott, az államháztartás egy bizonyos szintjén helyezkedett el – véleményem szerint –, hiszen "piros beszámolófüzetet" készítettünk a SZOT Üdülési Szanatóriumi Főigazgatóság, illetve a Pénzügyminisztérium számára, ugyanúgy, mint az önkormányzatok abban az időben. Munkakörömhöz jelentkeztem be az államháztartási mérlegképes tanfolyamra is. Próbáltam keresgélni az interneten az alapító okiratot, de sajnos nem jutottam eredményre, ellenben a következőt találtam:
Szerző: Magyarország Egészségügyi Minisztérium
Cím és szerzőségi közlés: Tájékoztató a Magyar Népköztársaság 1985. évi költségvetésének a végrehajtásáról szóló jelentéshez, az Országgyűlés Szociális és Egészségügyi Bizottsága részére/ [közread. az] Egészségügyi Minisztérium, Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóság, Szakszervezetek Országos Tanácsa, Üdülési és Szanatóriumi Főigazgatóság
Megjelenés: Budapest: Egészségügyi Minisztérium Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóság Szakszervezetek Országos Tanácsa, Üdülési és Szanatóriumi Főigazgatóság 1986
Úgy vélem, hogy 1992-ben, amikor munkahelyet váltottam, a SZOT – igaz, nem az önkormányzati – az államháztartás rendszerébe tartozott, és méltánytalannak tartom a megkülönböztetést.
Másik kérdésem: a közalkalmazottaknál hogyan számítják a jubileumi jutalomra való jogosultságot 1992 előtt? Ott is csak a Kjt. hatálya alá tartozó jogviszonyt lehet számítani, vagy pedig minden egyéb jogviszony is beleszámít?
Részlet a válaszából: […] A Kttv. hatályos szabályai a jubileumi jutalomra való jogosultságot, illetve a jogviszonyban töltött idő beszámíthatóságát attól teszik függővé, hogy a köztisztviselő mely törvény hatálya alá tartozó szervnél töltötte el azt.A Kttv. 150. §-ának (3) bekezdése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. május 11.

Közalkalmazotti jogviszony átalakulása munkaviszonnyá

Kérdés: Önkormányzati fenntartású, önállóan működő költségvetési intézmény vagyunk, előadó-művészeti szervezet, a 2008. évi XCIX. törvény is vonatkozik ránk.
1. A vezetői megbízásokat a 2020. évi XXXII. törvény értelmében nem érinti az átalakulás. A gazdasági vezetők kinevezését, vezetői megbízását az Áht. szerint eddig a fenntartó készítette el, a polgármester írta alá. Az átalakulásról szóló törvény szerinti tájékoztatást, a munkaszerződésre vonatkozó ajánlatot, a munkaszerződést kitől fogjuk megkapni, a fenntartótól vagy a zenekar igazgatójától? A gazdasági vezető közalkalmazotti jogviszonya határozatlan, a vezetői megbízatása határozott idejű. 2020. október 31. napon mit tartalmaz majd a munkaszerződés, munkakör, munkaszerződés időtartama?
2. A 40 év jogosultsági idővel rendelkező, de még nem nyugdíjas nő munkavállaló részére jár-e végkielégítés, amennyiben nem írja alá a további foglalkoztatást megalapozó munkaszerződést?
3. A kulturális illetménypótlék be lesz építve a munkabérbe. Eddig a kulturális illetménypótlékot az állam finanszírozta. A költségvetés eredeti előirányzata nem tartalmazta, havonta a MÁK és a fenntartó tájékoztatása szerint előirányzatot módosítottunk. 2020. november 1-jétől ki finanszírozza a kulturális illetménypótlékot?
4. Amennyiben több dolgozó nem fogadja el a munkáltató ajánlatát a munkaszerződésre, a kifizetendő végkielégítés és a távolléti díj összegét az állam finanszírozza meg?
5. 40 év szolgálati idővel rendelkező nő közalkalmazott 2020. április 29-től 8 hónap felmentési idejét tölti. A tényleges munkavégzés alóli felmentés ideje 2020. augusztus végétől kezdődik, és 2020. december 28-ig tart. Az ő esetében hogyan alakul át a közalkalmazotti jogviszony munkaviszonnyá?
6. Táppénzen lévő – veszélyeztetett terhes – dolgozó szabadságát is ki kell adnom a közalkalmazotti időszakra. A táppénz után szülési szabadságon lesz. Ebben az esetben hogyan járok el helyesen? Ki kell fizetnem az időarányosan járó szabadságát, mert nem tudja kivenni? Nyáron a zenekari tagok az évad lezárultával szabadságon vannak. Amíg nem szül, ki tudná venni a szabadságát, de akkor meg kell szakítani a táppénzt.
7. Szülési szabadságon, GYED-en, GYES-en lévő dolgozónak az időarányosan és a törvények szerint a szülési szabadságra és a GYED első hat hónapjára járó szabadságát is ki kell adnom, vagy ki kell fizetnem? Amikor visszajön dolgozni, nem lesz szabadsága, hogyan szoktatja be a gyermekét a bölcsődébe, óvodába?
8. Az előadó-művészeti törvény (2020. július 1-jétől) értelmében a munkaköröket és a munkakörökre előírt végzettségeket, képesítéseket a kormány rendeletben határozza meg. Már létező jogszabályra hivatkozik, vagy ezután készül el a rendelet? Eddig a 150/1992. Korm. rendelet szabályozta a kulturális közalkalmazotti munkaköröket az előadó-művészeti szervezetekre vonatkozóan is.
9. A törvény szerint 5 évig a Kjt. szerinti végkielégítést és a jubileumi jutalmat ki kell fizetni. Mi lesz a jubileumi jutalom számításának alapja, a dolgozó munkabére a jogosultság megszerzésének az időpontjában? Az esetleges bérpótlékokat bele kell számítani? Ha szólamvezető, és azért kap pluszpénzt határozott időre (munkaszerződés-kiegészítésként), azt az összeget bele kell számítani? A fenntartónak kell biztosítani a fedezetet 5 évig, vagy az állam magára vállalja? Eddig kötött felhasználású céltámogatásként biztosította a fenntartó évenként a felmentés és a jubileumi jutalom összegét.
10. Az előadóművészek úgynevezett "szakmai nyugdíja" évekkel ezelőtt átalakult korhatár előtti ellátássá. 2020. november 1-jétől a művészek véleménye szerint munkaviszony mellett már nem kell szüneteltetniük ennek az ellátásnak a folyósítását akkor, ha dolgoznak, és nem vonatkozik rájuk a kereseti korlát sem. A 2020. július 1-jén életbe lépő új nyugdíj- és tb-törvény hogyan szabályozza ezt?
11. A munkaszerződést határozatlan időre kötjük azoknak, akiknek most is az. A pótlékokat, keresetkiegészítéseket be kell építeni a munkabérbe? Sok esetben a jogviszony határozatlan, a pótlék (pl. szólamvezetői pótlék) határozott időre szól. A munkaszerződésben szerepeltetem a munkabér határozatlan időre járó részét, a munkaszerződés-kiegészítésben pedig szerepeltetem a munkabér határozott időre szóló részét? Hogyan járok el helyesen? Kapcsolt munkaköröknél hogyan szerepeltetem a munkaszerződésben a munkabért? (Zenekari tag zenekari felügyelői, pódiumtechnikusi munkát is végez, a pódiumtechnikus gondnoki feladatot is ellát.)
12. A 6% emelésre, ami elméletileg 2020. január 1-jétől jár a dolgozóknak, milyen szabályozás vonatkozik?
13. Aki hamarabb kapja meg a munkaszerződés-ajánlatot, mint augusztus 15., annak az átvételtől számít a 30 nap, amíg írásban válaszolnia kell?
Részlet a válaszából: […] ...rendezni, mivel bármilyen munkaszerződés-módosítás (-kiegészítés) is a munkaszerződés részévé válik a munkajogi elvek mentén.Osztott munkakör létezhet Mt. alatt is, azonban az alapbért javasolt egységesen meghatározni.12. Az eddig hatályos szabályok.13. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 26.

Polgármester jubileumi jutalomra jogosultsága

Kérdés: Kinek kell kifizetnie a 40 éves jubileumi jutalmat, ha valaki az alábbi munkakörökben dolgozott, az alábbi megszűnési módokkal?
1. 1979. 09. 01. – 1981. 08. 15. Általános iskola – felmondás a dolgozó részéről,
2. 1981. 08. 15. – 1987. 06. 30. Művelődési otthon igazgatója – áthelyezés,
3. 1987. 07. 01. – Általános iskola, majd aktív jogviszonya szünetelt a polgármesterség idejére,
4. 2009. október – 2019. október 13-ig polgármester,
5. 2019. 10. 14-től általános iskola aktív állományába visszahelyezésre került.
Az 1. pontban felsorolt jogviszonyt kizárólag akkor lehetne figyelembe venni a jubileumi jutalomra való jogosultság szempontjából, ha adott munkaviszony megszüntetésére áthelyezéssel került volna sor (így jelenleg 38 év 2 hónap 6 nap jubileumi jutalomhoz figyelembe vehető közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkezne a dolgozó)? Mivel azonban most kéri a nyugdíjazását, mikor ismét aktív a jogviszonya az iskolánál, így a Kjt. 78. §-ának (4) bekezdése alapján az iskolának kell kifizetnie a 40 éves jubileumi jutalmat?
Részlet a válaszából: […] A jubileumi jutalomra jogosító idők figyelembevétele során az áthelyezések szakadatlan láncolata, illetve az áthelyezéssel történő megszűnés csak akkor feltétel, ha a munkaviszony nem "közszféra hatálya alá tartozó szervnél" állt fenn. A Kjt. hatálya alá tartozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 13.

Költségvetési szerv megszűnése miatt a közalkalmazott jogviszonyának változása

Kérdés: 2013. július 1-jétől a létrehozott óvodafenntartó társulás fenntartása alá került az óvoda intézménye, önálló gazdálkodása megszűnt. Önállóan működő intézmény gazdálkodását 2013. július 1-jétől az önkormányzati hivatal látja el. Az óvodában dolgozó közalkalmazott jogviszonyát az intézmény közös megegyezéssel megszüntette, majd a hivatal köztisztviselőként kinevezte. A hivatal kérhette volna a közalkalmazott áthelyezését? Ha igen, hogyan érvényesíthető a tévedés? Mik a feltételei a közalkalmazotti jogviszonyból történő áthelyezésnek köztisztviselői jogviszonyba?
Részlet a válaszából: […] ...esetben arról van szó, hogy a feltehetően gazdálkodással kapcsolatos munkakört betöltött közalkalmazott, tekintettel arra, hogy a költségvetési szerv gazdálkodási feladatai átkerültek az önkormányzati hivatalhoz, a feladatait továbbiakban az önkormányzati...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 11.

Közalkalmazotti munkakör részmunkaidőssé minősítése

Kérdés: A képviselő-testület döntött arról, hogy a feladatok csökkenése következtében az általa irányított költségvetési szervnél egy munkakört a továbbiakban elegendő részmunkaidőben ellátni, csökkentve ezáltal a költségeket. Az érintett közalkalmazott köteles hozzájárulni ehhez a módosításhoz? Ha nem fogadja el, hogyan szűnik meg a jogviszonya, mire jogosult?
Részlet a válaszából: […] ...egy munkakört teljes munkaidősből részmunkaidőssé minősítenek azért, mert csökkentek az ellátandó feladatok, ez munkajogi értelemben átszervezésnek minősül. Ebben az esetben a képviselő-testület döntése alapján a munkáltató a közalkalmazotti jogviszonyt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 9.

Egyéb ügyintéző munkakörben foglalkoztatott közalkalmazott illetmény­növekedésre való jogosultsága

Kérdés: Intézményünk 2012-ben alapított gazdasági és műszaki ellátó és szolgáltató szervezet, dolgozóink közalkalmazottak (többségük áthelyezéssel került hozzánk iskolákból, óvodákból). Egyéb ügyintéző munkakörben dolgozó kollégánk besorolása "H", ennek alapja a gazdasági agrármérnök végzettsége. Jogosult-e a Kjt. 66. §-ának (2) bekezdése szerinti szakképesítési szorzóra, mivel rendelkezik mérlegképes könyvelői végzettséggel államháztartási szakon, továbbá vállalkozási szakon is? Munkája: könyvelés, előirányzat-módosítás, beszámoló készítése, beruházási statisztika készítése, áfabevalláshoz adatszolgáltatás. Ehhez kapcsolódik a másik kérdésünk. Több kollégánk rendelkezik mérlegképes könyvelői végzettséggel államháztartási szakon, illetve vállalkozási szakon is, mivel a régebbi képzési rendszerben az államháztartási szak elvégzésének előfeltétele volt a vállalkozói szak megléte. Besorolásuk "E" fizetési osztály, munkakörük szintén egyéb ügyintéző, felada­taik megegyeznek a fent említettekkel. Jogosultak-e a Kjt. 66. §-ának (2) bekezdése szerinti szakképesítési szorzóra?
Részlet a válaszából: […] ...illetménynövekedésről. Ez olyan további, a besorolásnál figyelembe nem vett végzettség, szakképesítés megléte esetén jár, amely a munkakör ellátásához szükséges, az érintett azt legalább munkaideje 10%-ában hasznosítja. Az illetménynövekedés azon időszak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. június 16.

Keresőképtelenség munkanap- áthelyezés esetén

Kérdés: A megyei és városi könyvtárban dolgozom kinevezett közalkalmazottként nyolcórás munkakörben hosszú évtizedek óta. 2014. 12. 08-tól 2015. 01. 05-ig folyamatosan táppénzes állományban voltam. A 2015. 01. 02-ai munkanapot 2015. 01. 10-ére helyezték át. Könyvtárunk munkarendje szerint a munkaidőt hétfőtől péntekig napi nyolc órában – esetemben váltott műszakban – dolgozzuk le. Szombaton a könyvtárunk ügyeleti napot tart. Az adott szombaton nem volt ügyelet, hanem teljes munkanap szerepelt a munkarendben. A munkáltatóm szerint attól függetlenül le kell dolgoznom a 2015. január 10-ét is, hogy a munkanap-áthelyezések miatt január 2-án pihenőnap volt, és arra a napra táppénzt kaptam. Szerintem ez jogtalan, mert ugyanazt a napot nem lehet táppénzként és teljes munkanapként is figyelembe venni.
Részlet a válaszából: […] Munkanap-áthelyezés esetén kormányrendeletben szabályozzák, hogy mely naptári nap minősül pihenőnapnak, mely nap pedig munkanapnak. E jogszabály hatálya kiterjed minden munkáltatóra és általános munkarendben (hétfőtől péntekig) dolgozó munkavállalóra. A konkrét esetben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 24.

Egyházi fenntartású szociális intézmény dolgozójának besorolása, jubileumi jutalma

Kérdés: Egyházi fenntartásban működő szociális intézmény vagyunk. A dolgozó az alábbi jogviszonyokkal rendelkezik. Mely jogviszonyok számítanak be a dolgozó közalkalmazotti jogviszonyban töltött idejébe besorolás, illetve a jubileumi jutalom szempontjából?
1989. 10. 02.-1990. 03. 25. Cipőgyár
1990. 03. 26.-1992. 06. 30. Cipőgyár
1992. 07. 01.-1992. 12. 18. Cipőgyár
1993. 01. 04.-1993. 10. 04. Cipőgyár
1993. 10. 05.-1996. 01. 31. Sz. Kft.
1996. 02. 01.-2001. 10. 31. Sz. Kft.
2001. 11. 01.-2011. 08. 31. Gamesz.
Áthelyezéssel 2011. 09. 01-jétől folyamatosan a mai napig Szociális Szolgáltató Központ.
Részlet a válaszából: […] ...1-je előtt fennállt munkaviszony, továbbá az 1992. július 1-je utáni munkaviszonyokból az, amely alatt az érintett rendelkezett a jelenlegi munkakörhöz szükséges, minimális képesítési követelménnyel. Ennek megfelelően 1992. június 30-ig a két, cipőgyárnál...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. január 13.
1
2
3
5