17 cikk rendezése:
1. cikk / 17 Intézmény megszűnésével járó áthelyezések
Kérdés:
Intézményünk költségvetési szerv, 100 főt meghaladó létszámmal. Jelenleg önálló gazdasági szervezettel rendelkezünk. A fenntartó önkormányzat szándéka, hogy megszünteti az intézménynél a gazdasági szervezetet, a továbbiakban a polgármesteri hivatal látná el ezt a fel-adatot. Az intézménynél foglalkoztatott dolgozókat átvenné. Mi a teendő akkor, ha a munkavállaló nem szeretne átmenni a hivatalhoz, nem járul hozzá az áthelyezéséhez? Továbbá a gazdasági vezető jelenleg magasabb vezető, de áthelyezése esetén nem tudnak ilyen pozíciót ajánlani, az ő esetében köteles-e elfogadni egy alacsonyabb besorolású állást? Valamint a dolgozók közül 1 fő CSED-en van, az ő áthelyezése törvényszerű-e? Kinek milyen felmentési idő, végkielégítés jár?
2. cikk / 17 Költségvetési szerv megszűnése miatt a közalkalmazott jogviszonyának változása
Kérdés: 2013. július 1-jétől a létrehozott óvodafenntartó társulás fenntartása alá került az óvoda intézménye, önálló gazdálkodása megszűnt. Önállóan működő intézmény gazdálkodását 2013. július 1-jétől az önkormányzati hivatal látja el. Az óvodában dolgozó közalkalmazott jogviszonyát az intézmény közös megegyezéssel megszüntette, majd a hivatal köztisztviselőként kinevezte. A hivatal kérhette volna a közalkalmazott áthelyezését? Ha igen, hogyan érvényesíthető a tévedés? Mik a feltételei a közalkalmazotti jogviszonyból történő áthelyezésnek köztisztviselői jogviszonyba?
3. cikk / 17 Vezetői megbízás visszavonása és eredeti munkakörben történő továbbfoglalkoztatás jogutódlás esetén
Kérdés: Közművelődési intézmény vagyunk. Az önkormányzat döntése alapján 2015. április 1-jétől egy másik közművelődési intézmény gazdasági feladatait is a mi szervezetünk látja el. A másik intézménynél a gazdasági vezető megbízását visszavonták, ő azonban nem akar nálunk gazdasági szakalkalmazottként dolgozni. Hogyan kell rendezni az ő helyzetét, milyen jogai vannak?
4. cikk / 17 Köztisztviselő téves besorolása – igényérvényesítés
Kérdés: 2013. január 1-jétől az önkormányzattól átkerültem a járási gyámhivatal állományába. Az önkormányzatnál jogi végzettségem ellenére I. besorolási osztály, gyakornok elnevezésű besorolási fokozat, 1. számú fizetési fokozatba soroltak, az I. besorolási osztály fogalmazó elnevezésű besorolási fokozat, 2. számú fizetési fokozat helyett. Az önkormányzatnál megilletett az illetménykiegészítés, az alapilletmény 20%-a. A kormányhivatal a helytelen besorolás miatt újra besorolt, de már csak 10%-os illetménykiegészítéssel. A fentiek miatt hátrány ért az előző munkáltatómnál, mert kevesebb illetményt állapított meg, mint járt volna, de hátrány ért az új munkáltatómnál is, mert illetményem összességében csökkent az előző munkáltatónál lévőhöz képest, annak ellenére, hogy a Kttv. szerint illetményem nem csökkenhetne, hiszen ugyanazt a munkakört látom el.
5. cikk / 17 Nonprofit kft.-nél, illetve szociális intézménynél dolgozó szociális és mentálhigiénés munkatárs bérezése
Kérdés: Munkaügyi problémám tisztázásához kérném a segítségüket, illetve állásfoglalásukat. Munkaviszonyom jelenlegi munkahelyemen 2012. 02. 13-án kezdődött, nonprofit kft.-nél szociális és mentálhigiénés munkatárs munkaköri megnevezéssel. Ehhez a munkakörhöz szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintéző szakképzettséggel rendelkezem, melyet 2006-ban szereztem, és az OKJ-száma 54 8933 04. A besoroláshoz a Kjt.-t alkalmazták, számomra érthetetlen okból. Minden munkaviszonyomról bemutattam a munkáltatói, valamint a NAV-igazolást, de a bemutatott iratoknak csak egy részét nézték át a szolgálati idő összeszámolásához. Besoroltak a D fizetési osztály 4. fizetési fokozatába, a besorolási béremet 108 000 forintban állapították meg. 2012. 05. 31-én ez a munkaviszony megszűnt, és 2012. június 1-jétől a PMIK lett az új munkáltató jogutódlással. Itt is betettem a személyi anyagaim közé az összes igazolást a munkaviszonyaimról. A helyzet azonban csak annyit változott, hogy "szociális munkatárs" lett a munkaköri megnevezésem, az E fizetési osztályba kerültem, de maradtam a 4. fizetési fokozatban, a bérem nem változott. A közalkalmazotti kinevezést készítő gazdasági ügyintéző arra a kérdésemre, hogy miért 10 évet állapított meg szolgálati időnek, nem tudott elfogadható és logikus magyarázatot adni. Ez a besorolás, úgy gondolom, nem megfelelő, anyagilag és szabadság szempontjából is hátrányosan érint.
Jogosak-e a kételyeim a besorolásomat illetően, a végzettségemet, illetve a szolgálati időt tekintve? 2012. júniusban főiskolai oklevelet szereztem alapképzési szakon andragógusként (személyügyi szervező szakirányon). Ezt sem vették figyelembe, nem is továbbították a diplomám másolatát a munkáltatónak.
Igazolással rendelkező időszakok:
- -1986. 09. 01.-1990. 12. 31. BM Megyei TÁKISZ (a munkáltató által kiállított közalkalmazotti igazolás szerint 1990. 12. 31-ig állt fenn a jogviszonyom adatrögzítő munkakörben. Leánygyermekem 1989. 01. 15-én, fiúgyermekem 1990. 01. 28-án született)
- -1991. 01. 01.-1993. 01. 28. BM Megyei TÁKISZ, passzív GYES (ezt az időszakot passzív GYES-ként igazolta le a munkáltató, úgy jelölte meg 1993. 01. 28-át, mint kilépés dátumát, és az előző munkaviszonyról szóló igazolással együtt állította ki 1993. 02. 26-án)
- -1993. 02. 02.-1994. 01. 27. regisztrált munkanélküli
- 1994. 03. 30.-1994. 07. 15. bt.-alkalmazott
- 1995. 02. 01.-2007. 03. 11. magánvállalkozó
- 2007. 03. 12.-2012. 02. 12. zrt.-alkalmazott
- -2012. 02. 13.-2012. 05. 31. nonprofit kft.-alkalmazott (jogutódlással folytatódik a munkaviszony)
- -2012. 06. 01.- Pest Megyei Intézményfenntartó Központ
Jogosak-e a kételyeim a besorolásomat illetően, a végzettségemet, illetve a szolgálati időt tekintve? 2012. júniusban főiskolai oklevelet szereztem alapképzési szakon andragógusként (személyügyi szervező szakirányon). Ezt sem vették figyelembe, nem is továbbították a diplomám másolatát a munkáltatónak.
Igazolással rendelkező időszakok:
- -1986. 09. 01.-1990. 12. 31. BM Megyei TÁKISZ (a munkáltató által kiállított közalkalmazotti igazolás szerint 1990. 12. 31-ig állt fenn a jogviszonyom adatrögzítő munkakörben. Leánygyermekem 1989. 01. 15-én, fiúgyermekem 1990. 01. 28-án született)
- -1991. 01. 01.-1993. 01. 28. BM Megyei TÁKISZ, passzív GYES (ezt az időszakot passzív GYES-ként igazolta le a munkáltató, úgy jelölte meg 1993. 01. 28-át, mint kilépés dátumát, és az előző munkaviszonyról szóló igazolással együtt állította ki 1993. 02. 26-án)
- -1993. 02. 02.-1994. 01. 27. regisztrált munkanélküli
- 1994. 03. 30.-1994. 07. 15. bt.-alkalmazott
- 1995. 02. 01.-2007. 03. 11. magánvállalkozó
- 2007. 03. 12.-2012. 02. 12. zrt.-alkalmazott
- -2012. 02. 13.-2012. 05. 31. nonprofit kft.-alkalmazott (jogutódlással folytatódik a munkaviszony)
- -2012. 06. 01.- Pest Megyei Intézményfenntartó Központ
6. cikk / 17 Munkáltatói döntésen alapuló illetményrész elvétele
Kérdés: A munkáltatói döntésen alapuló illetményemet a jogutód munkáltató átszervezés miatt elveheti-e? Határozatlan időre szól, bár gazdasági vezetőből ügyintézővé soroltak át, de gazdasági vezetői pótlék nem volt ebben az illetményrészben?
7. cikk / 17 Eljárás körjegyzőség megszűnése esetén
Kérdés: 1. Egy körjegyzőség mint költségvetési szerv megszűnése/megszüntetése jogutódlással történő vagy jogutód nélküli megszűnésnek minősül-e, esetleg az határozza ezt meg, hogy a gesztor csatlakozik-e valahova, vagy önálló marad? Van-e erre előírás? A megszűnés következményeit a körjegyzőségnek mint költségvetési szervnek és mint jogi személynek is viselnie kell? A körjegyzőséget (A) alkotó három önkormányzat közül kettő döntött a körjegyzőségből való kiválásról január 1-jétől, és csatlakozási szándékukról egy másik (B) körjegyzőséghez. A harmadik önkormányzat (mely a gesztor volt) – mivel önállóan nem tud fenntartani hivatalt – szintén január 1-jétől csatlakozik egy harmadik (C) körjegyzőséghez. A döntéseket határidőben meghozták.
2. Az 1. pontban írt (A) körjegyzőség december 31-vel történő megszűnése miatt az ott dolgozó köztisztviselők közül 2 fő áthelyezéssel átkerülne (B) körjegyzőséghez, 2 fő (C) körjegyzőséghez, 2 fő közszolgálati jogviszonya megszűnik. Amennyiben a körjegyzőség megszűnése a Ktv. 15. § (1) bekezdésének g) pontja szerinti jogutód nélküli megszűnésnek tekintendő, akkor nem felmentéssel kell megszüntetni a közszolgálati jogviszonyt, hanem az említett g) pont alapján. Ezért nem beszélhetünk felmentési időről sem, azonban a tovább nem foglalkoztatott köztisztviselők részére a Ktv. 15. § (5) bekezdés alapján járó összeget és a Ktv. 19. § (1)-(5) bekezdés szerint járó végkielégítést kell kifizetni december 31-én. December 31-én megszűnik a közszolgálati jogviszonyuk, a költségvetési szerv megszűnését követően nem merülhet fel "felmentési idő" sem. Ebben az esetben – mivel a munkáltató körjegyzőség megszűnik – január 1-jétől már nem terhelheti semmilyen kötelezettség sem az önkormányzatokat, sem (B) és (C) körjegyzőséget. Helyes-e ez az eljárás és következtetés?
3. A körjegyző közszolgálati jogviszonyának megszűnése szintén a Ktv. 15. § (1) bek. g) pontja szerinti jogutód nélküli megszűnéssel történhet-e?
2. Az 1. pontban írt (A) körjegyzőség december 31-vel történő megszűnése miatt az ott dolgozó köztisztviselők közül 2 fő áthelyezéssel átkerülne (B) körjegyzőséghez, 2 fő (C) körjegyzőséghez, 2 fő közszolgálati jogviszonya megszűnik. Amennyiben a körjegyzőség megszűnése a Ktv. 15. § (1) bekezdésének g) pontja szerinti jogutód nélküli megszűnésnek tekintendő, akkor nem felmentéssel kell megszüntetni a közszolgálati jogviszonyt, hanem az említett g) pont alapján. Ezért nem beszélhetünk felmentési időről sem, azonban a tovább nem foglalkoztatott köztisztviselők részére a Ktv. 15. § (5) bekezdés alapján járó összeget és a Ktv. 19. § (1)-(5) bekezdés szerint járó végkielégítést kell kifizetni december 31-én. December 31-én megszűnik a közszolgálati jogviszonyuk, a költségvetési szerv megszűnését követően nem merülhet fel "felmentési idő" sem. Ebben az esetben – mivel a munkáltató körjegyzőség megszűnik – január 1-jétől már nem terhelheti semmilyen kötelezettség sem az önkormányzatokat, sem (B) és (C) körjegyzőséget. Helyes-e ez az eljárás és következtetés?
3. A körjegyző közszolgálati jogviszonyának megszűnése szintén a Ktv. 15. § (1) bek. g) pontja szerinti jogutód nélküli megszűnéssel történhet-e?
8. cikk / 17 Felmentési idő és végkielégítés számítása ismételt felmentés esetén
Kérdés: Három község (GM, VE és VK községek) az alapfokú oktatási feladatokat közös fenntartású intézmény működtetésével látja el. A VE és a VK tagiskolákban foglalkoztatott dolgozók munkáltatója a GM Körzeti Általános Iskola. VK község tagiskolája 2003. évben a gyereklétszám csökkenése miatt megszűnt, az ebben a tagiskolában foglalkoztatott közalkalmazotti jogviszonyát a munkáltató 2003. június hónapban felmentéssel megszüntette, és részére az addigi közalkalmazotti jogviszonyok után a felmentési időre járó illetményt, valamint a végkielégítés összegét kifizette. Ugyanez a dolgozó 2003. 08. 26-án (időközi álláshely-megüresedés miatt) a VE tagiskolában közalkalmazotti jogviszonyt létesített. Munkáltatója ismét a GM Körzeti Általános Iskola lett. A VE tagiskolában tanulók létszáma 2011 szeptemberétől nem indokolja a tagiskola fenntartását, így az ott alkalmazásban lévő munkavállaló várhatóan ismét felmentésre kerül. Kérem szíves válaszukat, hogy ebben az esetben a felmentési idő megállapításához a munkáltatónak mely közalkalmazotti éveket kell figyelembe vennie, illetve hány hónap végkielégítés jár a dolgozónak!
9. cikk / 17 Gazdasági vezetők szakmai gyakorlata
Kérdés: Önállóan működő és gazdálkodó költségvetési intézménynél vagyok gazdasági vezető. 2003. áprilistól (7,5 éve) dolgozom ebben a munkakörben. Gazdasági üzemmérnöki diplomám, vállalkozási szakos mérlegképes könyvelői képesítésem és adótanácsadói végzettségem van. Szervezeti átalakítások miatt 2003 óta a negyedik név alatt működünk. 2004. 03. hó-2007. 03. hó között közhasznú társasági formában működtünk, előtte és utána költségvetési intézményként. Kérdésem: 2011. 01. 01-jétől betölthetem-e jelenlegi állásomat, ha elkezdtem tanulmányaimat az államháztartási szakos mérlegképes könyvelői tanfolyamon? Költségvetési szervnél kell, hogy legyen 5 év gazdaságvezetői gyakorlat? [Ámr. 18. § (3) bek. b) pont.]
10. cikk / 17 Vállalati óvodánál eltöltött idő figyelembevétele jubileumi jutalom szempontjából
Kérdés: Dolgozónk 1952-ben született. 2011. januárban nyugdíjba kíván menni. 1980-tól 1987. 03. 16-ig a Finomposztó Vállalat Óvodájában dolgozott dajkaként. Utána következő időponttól napjainkig közalkalmazottként dajka munkakörben dolgozik. Kérdésem, hogy 23 év közalkalmazotti jogviszony és 7 év vállalatnál dajka munkakörben eltöltött jogviszony után jár-e a 30 éves jubileumi jutalom?