Képzési költségek elszámolása, adózása

Kérdés: Egyre nagyobb az önkormányzatunk által fenntartott óvodákban az óvodapedagógus- és az SNI-sek fejlesztésével kapcsolatos gyógypedagógus-munkaerőhiány. Ennek kapcsán a fenntartó felajánlotta az intézményeknek (csak az óvodáknak), hogy azon dolgozók, akik önként vállalják, hogy óvodapedagógus- (pl. jelenleg közvetlen segítők) vagy gyógypedagógus- (pl. jelenleg óvónők) képzésre beiratkoznak jelenlegi munkakörük ellátása mellett, megtéríti a képzéssel kapcsolatos költségeiket. Ez a költségtérítés több dolgot jelent, van, akinél tandíjat, van, akinél a tankönyvek, jegyzetek árát 30.000 forintig (munkavállaló szempontjából nettó összeg), és a képzéssel kapcsolatos utazási költségeket. Az egyértelmű, hogy iskolarendszerű képzésről lévén szó, a tandíj és a tankönyvek beszerzéséhez nyújtott támogatás bérként adózik, és ahhoz, hogy a munkavállalónak ezt teljes egészében meg tudjuk téríteni, fel kell bruttósítanunk, és úgy kell számfejteni munkaviszonyból származó jövedelemként. A képzéssel kapcsolatos útiköltség elszámolható-e hivatali, üzleti utazásként (pl. kiküldetési rendelvénnyel), tekintettel arra, hogy a képzésen való részvétel a munkáltató tevékenységével összefüggő feladat ellátása érdekében történik (a képzés befejeztével a képzés időtartamának megfelelő ideig az új végzettségével a munkáltató tevékenységét fogják szolgálni)? Vagy ilyen esetben az útiköltség megtérítése is része a munkáltató által nyújtott támogatásnak, és emiatt munkaviszonyból származó jövedelemként adózik?
Részlet a válaszából: […] ...figyelemmel kell lenni a képzésen részt vevő magánszemély és a kifizető közt fennálló jogviszonyra is.A kérdéses esetben a munkakör ellátásához szükséges képzésről van szó, azonban a fenntartó és a magánszemély között nincs munkáltatói,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 5.

Tanulmányi támogatás adózása 2019-től

Kérdés: 2019-től milyen jogcímen kezelendő a munkavállalók részére továbbtanuláshoz nyújtott támogatás (képzési díj, útiköltség, tankönyv)? Ki (munkavállaló és munkáltató), milyen és mekkora mértékű járulékterheket visel? Azokat a képzéseket milyen elbírálás alatt ítéljük meg, melyek elvégzését a munkáltató kötelezően előírja, de azok iskolarendszer keretein belül valósulnak meg? Ebben az esetben milyen járulékterheket viselnek a felek? Amennyiben a munkavállalónak járulékfizetési kötelezettsége származik, milyen módon tudja azt a munkáltató átvállalni? Értelmezésünk szerint egyetlen esetben nyújtható adómentes továbbtanulásra irányuló támogatás, amikor egy iskolarendszeren kívüli képzést a munkáltató a munkakör ellátásához kötelező jelleggel előírja.
Részlet a válaszából: […] ...Tehát jelenleg, ha a munkáltató a munkavállaló iskolarendszerű képzésének költségéhez nyújt támogatást, és az a képzés a munkakör betöltéséhez szükséges vagy egyébként a munkáltató, illetve a munkavállaló által végzett tevékenységgel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. december 18.

Érettségivel és szakmai vizsgákkal kapcsolatos díjazások kifizetése

Kérdés: Amennyiben az érettségi, illetve szakmai vizsgáztatás során a vizsgabizottság tagjának, a vizsgabizottság munkáját segítő tanárnak, illetve felügyelő tanárnak az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban álló személyt bíznak meg, a részére a jogszabály alapján járó díjazás (pl. ha szellemi tevékenységet végző magánszemély állít ki számlát) kifizethető-e számla ellenében, vagy csak megbízási díjként számfejtve? Akadálya lehet-e a kifizetésnek az, hogy a 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet tiltja saját dolgozónak a munkakörébe tartozó feladatokra szerződéssel díj kifizetését?
Részlet a válaszából: […] A szakmai vizsgáztatással kapcsolatos vizsgáztatási díjakravonatkozó szabályokat – a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvényfelhatalmazása alapján – a szakmai vizsgadíj és a vizsgáztatási díjakkereteiről szóló 1/2001. (I. 16.) OM rendelet tartalmazza. A rendelet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 8.

Tanulmányi szerződés

Kérdés: Polgármesteri hivatal tanulmányi szerződés keretében vállalta, hogy megtéríti a köztisztviselő utazási költségeit is, mivel a főiskola egy vidéki nagyvárosban van. A tanulmányi szerződés nem tér ki részletesen arra, hogy milyen közlekedési eszköz vehető igénybe. A munkavállaló saját gépkocsi üzemanyagköltségét szeretné megtéríttetni, számla alapján. Jogos-e a munkavállaló követelése?
Részlet a válaszából: […] ...vagy nemidőben teljesíti. De ilyennek minősülhet az is, ha a munkavállalót a képzésbefejezése után nem helyezi a szerződésben kikötött munkakörbe, vagy eztkésedelmesen teljesíti.A kérdés szerint van a munkáltató részére megállapítottolyan kötelezettség, amit...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 30.

Vizsgadíj adókötelezettsége

Kérdés: Az ECDL-vizsgadíj adókötelezettségét az dönti-e el, hogy OKJ-s képzés keretében történik a vizsgáztatás, vagy nem?
Részlet a válaszából: […] ...magánszemélynek nyújtott ingyenes vagy kedvezményes képzésadózási következményeit az határozza meg, hogy a képzésben való részvétel amunkakör betöltéséhez szükséges ismeret megszerzését szolgálja-e, illetve amunkáltató (kifizető) tevékenységével összefüggő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. február 22.

Tanulmányi szerződés

Kérdés: Mik a köztisztviselővel köthető tanulmányi szerződés kritériumai, feltételei, követelményei?
Részlet a válaszából: […] ...nem időben teljesíti. De ilyennek minősülhet az is, ha a munkavállalót a képzés befejezése után nem helyezi a szerződésben kikötött munkakörbe, vagy ezt késedelmesen teljesíti.A munkavállaló részéről pedig elsődlegesen abban nyilvánulhat meg a szerződésszegés,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. március 16.

Vizsgáztatási díj kifizetése

Kérdés: Szakképző intézményünk minden évben érettségi és szakmai vizsgákat tart külső vizsgáztatók, illetve saját pedagógusaink közreműködésével. Az előző években a vizsgadíjakat megbízási díjként fizettük, külső vizsgáztatók közül volt, aki leszámlázta. 2003. évtől milyen formában lehet vizsgáztatási díjat fizetni az ilyen tevékenységre (a munkaköri leírásban a vizsgáztatás nem szerepel)?
Részlet a válaszából: […] A vizsgáztatásra irányuló szerződések formájának meghatározása nem adójogi kérdés. A külső vizsgáztatók megbízása többféle módon is történhet. A megbízás alapján történő kifizetések elszámolására vonatkozó szja-szabályok nem változtak az előző évhez képest....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. július 15.