Járulékfizetési alsó határ

Kérdés:

Költségvetési szervünknél munkaidőkeret, egyenlőtlen munkaidő-beosztás alkalmazása esetén hogyan kell megállapítani a Tbj-tv. 27. §-ának (2) bekezdése szerinti járulékfizetési alsó határt?

Részlet a válaszából: […] ...a munkáltató a munkavállaló számára a betegség miatti keresőképtelenség tartamára főszabály szerint naptári évenként tizenöt munkanap betegszabadságot ad ki (vagyis nem táppénzt kap a munkavállaló). Ugyanakkor az egyenlőtlen munkaidő-beosztás (munkaidőkeret...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 16.

Járulékfizetési alsó határ megállapítása egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén

Kérdés: Hogyan kell megállapítani a Tbj-tv. 27. §-ának (2) bekezdése szerinti járulékfizetési alsó határt, ha egy önkormányzati dolgozó esetében munkaidőkeret, egyenlőtlen munkaidő-beosztás alkalmazása mellett döntenek?
Részlet a válaszából: […] ...a munkáltató a munkavállaló számára a betegség miatti keresőképtelenség tartamára főszabály szerint naptári évenként tizenöt munkanap betegszabadságot ad ki (vagyis ekkor nem táppénzt kap a munkavállaló). Ugyanakkor az egyenlőtlen munkaidő-beosztás (munkaidőkeret...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 26.

Gyermek gondozása miatti fizetés nélküli szabadságról visszatérő dolgozó részére járó szabadság

Kérdés: Egyik dolgozónknak most járt le a GYES ideje, gyermeke 2014. augusztus 22-én született. Közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatjuk 2009. január 1. óta. Mennyi szabadság illeti meg a dolgozót erre az időszakra (2014. 08. 22.- 2017. 08. 22.)?
Részlet a válaszából: […] ...többféle jogcímen is.A fizetési fokozat szerinti pótszabadság azt jelenti, hogy a közalkalmazottnak a fizetési fokozatával egyenlő számú munkanap pótszabadság jár. Ehhez tehát azt kell megnézni, hogy mennyi az érintett közalkalmazotti jogviszonyban töltött ideje...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 7.

Keresőképtelenség munkanap- áthelyezés esetén

Kérdés: A megyei és városi könyvtárban dolgozom kinevezett közalkalmazottként nyolcórás munkakörben hosszú évtizedek óta. 2014. 12. 08-tól 2015. 01. 05-ig folyamatosan táppénzes állományban voltam. A 2015. 01. 02-ai munkanapot 2015. 01. 10-ére helyezték át. Könyvtárunk munkarendje szerint a munkaidőt hétfőtől péntekig napi nyolc órában – esetemben váltott műszakban – dolgozzuk le. Szombaton a könyvtárunk ügyeleti napot tart. Az adott szombaton nem volt ügyelet, hanem teljes munkanap szerepelt a munkarendben. A munkáltatóm szerint attól függetlenül le kell dolgoznom a 2015. január 10-ét is, hogy a munkanap-áthelyezések miatt január 2-án pihenőnap volt, és arra a napra táppénzt kaptam. Szerintem ez jogtalan, mert ugyanazt a napot nem lehet táppénzként és teljes munkanapként is figyelembe venni.
Részlet a válaszából: […] ...kormányrendeletben szabályozzák, hogy mely naptári nap minősül pihenőnapnak, mely nap pedig munkanapnak. E jogszabály hatálya kiterjed minden munkáltatóra és általános munkarendben (hétfőtől péntekig) dolgozó munkavállalóra. A konkrét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 24.

Szülő nő cafeteriajuttatása

Kérdés: Kérem szíves tájékoztatásukat, hogy köztisztviselő részére a cafeteria jár-e a terhességi-gyermekágyi segély időszakára, illetve szülés előtt, ha szabadságon vagy táppénzen van a munkavállaló? Amennyiben a 30 napot meghaladó távollét után nem járna, akkor a 30 nap az naptári nap vagy munkanap, illetve 30 napig jár, és csak a 31. nap tartós távolléttől nem jár a cafeteriajuttatás? Ünnepnap miatt megszakad-e a tartós távollét ideje (a használt munkaügyi KIR-rendszer nem enged ünnepnapra szabadságot rögzíteni)?
Részlet a válaszából: […] ...szükséges, legalább négy óra időtartamra, a szoptatási munkaidő-kedvezmény időtartamára, hozzátartozója ha­lá­lakor két munkanapra, a Kttv. 80. §-ának (1) bekezdése szerinti továbbképzésben, valamint a 81. §-ban foglaltak szerint a képzésben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 20.

Szabadság csökkentése táppénz alatt

Kérdés: Milyen mértékben kell csökkenteni a szabadságot táppénz alatt?
Részlet a válaszából: […] ...a munkában töltött időre figyelemmel kell kiszámolni. Munkában töltött időnek minősülnek értelemszerűen a munkaidő-beosztás szerinti munkanapok (munkaidő), továbbá a törvényben meghatározott egyes távollétek is. Ezen távollétek tartamára ugyanúgy megilleti szabadság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 29.

Szabadságra jogosító idők

Kérdés: A Munka Törvénykönyvének módosítása alapján szabadság a munkában töltött idő alapján jár. A 115. § (2) bekezdése rögzíti, hogy mi minősül munkában töltött időnek. A kérdésünk az lenne, hogy a felmondási idő alatti munkavégzés alóli mentesítés idejére jár-e szabadság, mivel ez alatt az idő alatt már nincs tényleges munkavégzés?
Részlet a válaszából: […] ...kétszer két óra, a kilencedik hónap végéig naponta egy, ikergyermekek esetén naponta két óra időtartam,– hozzátartozó halálakor két munkanap,– általános iskolai tanulmányok folytatása, továbbá a felek megállapodása szerinti képzés, továbbképzés esetén a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 26.

Munkaidő-beosztás, munkaidőkeret számítása

Kérdés: Intézményünkben éjjel-nappali portaszolgálat van. Négy portásunk van. Reggel 6-tól este 6-ig, este 6-tól reggel 6-ig látják el a feladatot, egymást váltva folyamatosan, hétvégeken és ünnepnapokon is. Mennyi a havi kötelező óraszámuk? Van-e ennek valamilyen számítási módja vagy egy fix óraszám?
Részlet a válaszából: […] ...munkaidővel. Jelen esetben a napi munkaidő feltételezhetően 8 óra, míg leírásuk szerint a beosztás szerinti napi munkaidő az érintettek munkanapjain 12 óra.Amennyiben a munkáltató az általános napi munkaidőt (napi 8 órát) egyenlőtlenül osztja be, tehát a hét egyes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. december 11.

Műszakpótlékra való jogosultság megítélése keresőképtelenség esetén

Kérdés: Dolgozónk munkaidő-beosztása általában rendszeresen változik az Mt. 141. §-a alapján, tehát havonta a beosztás szerinti napi munkaidejének kezdeti időpontja a munkanapok legalább egyharmada esetében eltér. A legutóbbi hónapban azonban három hetet betegállományban töltött. Ebben az esetben a fennmaradó időszakra jár-e részére a műszakpótlék, ha abban az időszakban a napi munkaidőt több mint egyharmadában máskor kezdte, mint a többi alkalommal?
Részlet a válaszából: […] ...(2) bekezdés szerint a változást akkor kell rendszeresnek tekinteni, ha havonta a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja a munkanapok legalább egyharmada esetében eltér, valamint a legkorábbi és a legkésőbbi kezdési időpont között legalább négy óra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. december 11.

Melegétkeztetés mint béren kívüli juttatás

Kérdés: Az Szja-tv. 71. §-a (1) bekezdésének ba) pontja értelmében béren kívüli juttatásnak minősül a munkahelyi (üzemi) étkezés. Jogosult-e a polgármesteri hivatal – mint munkáltató – (amely önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv, de konyhát nem üzemeltet) dolgozója ilyen jogcímen étkezési szolgáltatást igénybe venni olyan konyhától, amely önkormányzati fenntartású, de nem közvetlenül a polgármesteri hivatalhoz tartozik (tehát a konyhai szolgáltatást nyújtó intézmény nincs feltüntetve a polgármesteri hivatal alapító okiratában telephelyként), a polgármesteri hivatal ugyanakkor székhelyén/telephelyén tud(na) étkezőhelyet biztosítani (kiszállítással), továbbá a konyha nemcsak a saját dolgozóit szolgálja ki, hanem akár külső vendégeket is? Konkrétan: a polgármesteri hivatal dolgozói szeretnék igénybe venni az önkormányzat által fenntartott iskola/városi kincstár konyhája által nyújtott étkezési szolgáltatást a polgármesteri hivatal étkezdéjében (kiszállítással) béren kívüli, kedvezményes adózású juttatásként maximum havi 12 500 Ft értékben. (A konyhát üzemeltető iskola/városi kincstár önállóan működő, illetve önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv.) Van-e erre lehetőség a vonatkozó jogszabályi keretek között, ha igen, milyen feltételekkel (nyilvántartás, elszámolás stb.)? Ha nem, akkor melegétkezés tekintetében kedvezményes adózású béren kívüli juttatásként csak az Erzsébet-utalvány, illetve a SZÉP kártya adható 2012-ben?
Részlet a válaszából: […] ...a szolgáltató és a polgármesteri hivatal között anapi melegétkezés nyilvántartására, és a szolgáltató a menü árából pl. havi 22munkanapot feltételezve (12 500/22 = 568 Ft) 568 forint megfizetését nem kéri amunkavállalóktól, a meg nem térített értéket pedig...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. március 20.
1
2