Cafeteriamegvonás alkalmazása kötelezettségszegés esetén hátrányos jogkövetkezményként

Kérdés: A munkáltatónak (cafeteriaszabályzat alapján) van-e lehetősége bizonyos esetekben, például ha a munkavállaló fegyelmi vétséget követ el, vagy nem megfelelően végzi munkáját, a munkavállalókat meghatározott időre, 1-2-3 hónapra kizárnia a cafeteria-rendszer kereteiből, olyan módon, hogy szankcióként nem fizet az adott hónapokra a vétséget elkövető munkavállalói részére cafeteriajuttatást? (Természetesen a többi munkavállaló megkapja a cafeteriaszabályzat alapján járó juttatásait.) Amennyiben a munkáltatónak van erre lehetősége, milyen el-járási folyamatra, dokumentációra van szüksége az egyedi döntésének jogszerű érvényesítésére?
Részlet a válaszából: […] ...és Mt. hatálya alá tartozó munkavállalókra nézve az Mt. 56. §-a szabályozza, hogy milyen módon lehet a munkaviszonyból származó kötelezettség vétkes megszegése esetére hátrányos jogkövetkezményt megállapítani.E szerint kollektív szerződés vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. június 26.

Fizetési osztályba sorolás a végzettség, szakképzettség alapján

Kérdés: Egy 100% önkormányzati tulajdonú egészségügyi tevékenységet végző nonprofit kft. munkavállalója az alábbi képzést végezte: Szakképesítés megnevezése: Fizioterápiás szakasszisztens; Szakképesítés OKJ-száma: 55 725 05; Szakképesítés típusa: szakképesítés-ráépülés; Szakképesítés szintje: emelt szintű szakképesítés-ráépülés. A 356/2008. (XII. 31.) Korm. rend. 1. sz. melléklete alapján "E" kategóriába kell-e átsorolni?
Részlet a válaszából: […] ...Azaz a kérdésben szereplő végzettség ugyan "E" fizetési osztályba sorolásra jogosít, de oda csak akkor sorolható be a közalkalmazott (munkavállaló), ha a munkakörére megengedett az "E" osztályba sorolás. Ha például csak "A"-"D" fizetési osztályokba sorolható, akkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 26.

Szolgáltatás díjának kiszámlázása

Kérdés: Több képviseletünkön az ingatlan üzemeltetését gazdasági társaság végzi, így a közüzemi díjakat, illetve a közös területek bizonyos költségeit a hivatal által használt hasznos alapterület arányában számlázzák tovább hivatalunknak. A szerződésben megfogalmazott "közös tulajdonban lévő részeket érintő egyéb javítási, karbantartási, felújítási jellegű költségek"-en belül szereplő karbantartási költségek alatt a gazdasági társaság a karbantartó bérét érti. Ezért a cég kiszámlázza "karbantartási költség" címén a hivatalnak a tb-járulékkal, munkaadói járulékkal, étkezési utalvány értékével és az eho-val megnövelt bruttó bér arányos részét úgy, hogy az szerepel nettó értékként a számlán, és erre még rászámolják a 20 százalék áfát. Helyes-e, hogy a kiszámított bérköltségre áfát számítanak fel? Milyen jogszabályi alapja van a számlázásnak? Ilyen esetben mi szerepeljen számlamellékletként, lehet-e bérösszesítőt mellékelni? 1.
Részlet a válaszából: […] ...nincs jelentősége,hogy a szolgáltatást nyújtó költségei között bérjellegű költségek is vannak. Haa szolgáltatást nyújtó munkavállalókat foglalkoztat, természetszerűlegbérjellegű kiadásai is vannak, de ez nem jelenti azt, hogy nem kellene áfátfelszámítania...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 28.