Túlóra alapja, kifizetése

Kérdés:

Településünkön egy intézményben működik egy 5 csoportos óvoda és egy 2 csoportos bölcsőde. Az intézményben közalkalmazottként foglalkoztatott kisgyermekgondozó munkakörben feladatot ellátó munkavállaló részére, illetve az intézményvezető részére milyen esetben fizethető túlóra? A túlóra óradíjának alapjánál, megállapításánál milyen bérelemeket kell figyelembe venni?

Részlet a válaszából: […] Az óvodák, bölcsődék esetében a köznevelési törvény, illetve a gyermekvédelmi törvény, valamint a Kjt. és a gyermekjóléti és gyermekvédelmi intézmények (bölcsőde) esetében a Kjt. végrehajtására kiadott 257/2000. Korm. rendelet, köznevelési intézmény (óvoda) esetében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 17.

Óvodavezető illetménye

Kérdés: Településünkön 2 csoportos önkormányzati fenntartású óvoda működik 48 fővel, az óvodavezető függetlenített. Óvodapedagógus-hiány miatt a vezető foglalkozik az egyik csoporttal. Kötelező heti óraszáma 12 óra, melyet a csoportban tölthet, viszont a jelenlegi helyzetben sokkal többet van a csoporttal.
1. Szabályos-e ez az eljárás?
2. Jár-e neki túlóra vagy helyettesítési díj?
3. Ha igen, mi alapján kell kiszámolni?
Figyelembe kell-e venni a köznevelési törvény szerinti 4.33-as szorzót, és a heti 12 órával beszorozni, hogy megkapjuk az osztószámot, amivel az alapilletményét osztva megállapítható az órabér, vagy az óvodapedagógusra irányadó heti 32 kötelező óraszámot kell figyelembe venni, mert mint óvónő helyettesít, és nem mint vezető?
4. Jár-e neki ezért pluszjuttatás?
Részlet a válaszából: […] ...jogszabályokat kell alkalmazni a pedagógusok munkaidejével, annak beosztásával kapcsolatban.Az Nkt. kimondja, hogy a köznevelési intézmény munkavállalói, közalkalmazottai tekintetében – a munkáltatótól függően – a Munka Törvénykönyvét vagy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 17.

Közalkalmazotti többletfeladatok díjazása

Kérdés: Igazgatóságunk munkaügyi osztályán foglalkoztatott közalkalmazottak kinevezés szerinti munkaköre munkaügyi előadó. Az osztályon jelenleg egy üres álláshely van, emiatt a munkaügyi előadóknak olyan feladatokat is el kell lát-niuk, ami nem szerepel a munkaköri leírásukban. Milyen módon és formában lehetne kompenzálni a közalkalmazottakat a többletfeladatok ellátásáért? Fizethető-e részükre helyettesítési díj? Amennyiben igen, és a helyettesítést túlórában látják el, kell-e nekik rendkívüli munkavégzési pótlékot fizetnünk? Szeretném kiemelni, hogy itt nem más munkaköri feladatokat kell ellátni, mert a munkakör ugyanaz, mint akit helyettesít, hanem a munkaköri leírásán kívüli többletfeladatokkal bízza meg a munkáltató. Adott esetben dönthet-e úgy a munkáltató, hogy mivel a munka-köri leírást egyoldalúan a munkáltató határozza meg, módosítja azt munkaszervezési okokra hivatkozva, és nem kompenzálja a közalkalmazottat a többletfeladatok ellátásáért?
Részlet a válaszából: […] ...szokás honorálni, míg abban az esetben, ha teljesen egyező feladatokat kell ellátni, azonban ezáltal mennyiségileg többet kell az érintett munkavállalónak dolgozni, az túlóraként jelentkezik. Természetesen az sem kizárt, hogy a kettő együttesen jelentkezik, tehát akár...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 31.

Osztályvezető-helyettesi feladatok ellátása

Kérdés: A központi költségvetési szerv munkaköri leírást köteles-e készíteni a következő esetben? A raktárvezető beosztású kolléga – határozott időre – eredeti beosztása mellett megbízást kapott az osztályvezető-helyettesi feladatok ellátására is. A raktárvezető eredeti munkaköri leírásában is szerepel, hogy az osztályvezető-helyettes távollétében köteles ellátni a helyettesítését.
Részlet a válaszából: […] ...ellátni (a munkaköri leírások szerinti helyettesítés rendszerint nem a huzamos idejű helyettesítésre vonatkozik).A munkáltató jogosult a munkavállalót átmenetileg a munkaszerződéstől eltérő munkakörben, munkahelyen vagy más munkáltatónál foglalkoztatni. E...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 25.

Határozott idejű munkaviszony lejárata utáni továbbfoglalkoztatás

Kérdés: Polgármesteri hivatal alkalmazásában álló, portai szolgálatot ellátó, a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozó munkavállalók határozott idejű munkaszerződésének lejárata után hogyan, milyen feltételekkel lehet újra határozott időre foglalkoztatni őket, egyáltalán lehet-e?
Részlet a válaszából: […] ...hat hónapon belüli ismételt létesítése csak munkáltatói jogos érdek fennállása esetén lehetséges. A megállapodás nem irányulhat a munkavállaló jogos érdekének csorbítására.Összességében tehát elmondható, hogy ugyan a határozott idejű jogviszony létesítésére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. július 16.

Milyen esetekben köthető határozott idejű Mt. szerinti munkaszerződés?

Kérdés: Költségvetési szervnél az Mt. hatálya alá tartozó munkaviszonyban álló munkavállalóval határozott időre szóló szerződést kötöttek, de nem helyettesítésre vagy meghatározott munka elvégzésére. Későbbiekben pár dolgozóét átváltották határozatlanra, de volt, akinek nem hosszabbítottak. Az Mt. szerinti munkaviszonyban akkor is lehet határozott időre munkaszerződést kötni, ha az nem helyettesítésre vagy projektmunkára történik?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. – szemben például a Kjt.-vel – nem határozza meg taxatív módon, hogy mely esetekben lehet határozott idejű munkaszerződést kötni. Mindazonáltal ebben az esetben is irányadóak az általános elvek, így a rendeltetésszerű joggyakorlás, tisztesség, jóhiszeműség...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 28.

Köztulajdonban álló gazdasági társaságok vezető állású munkavállalói

Kérdés: Köztulajdonban álló gazdasági társaságnál vitatott, hogy az ügyvezetést ellátó vezető tisztségviselő alatt dolgozó vezető az Mt. szerinti vezető állású munkavállalónak minősül-e? A kérdés azért fontos, mert felmerült a munkaviszonyának megszüntetése, és ennek kapcsán nem mindegy, hogy a vezető állású munkavállalókra vonatkozó szabályok szerint lehet eljárni, vagy a normál munkavállalókra vonatkozó szabályok szerint? Az érintett gyakorlatilag a teljes szakmai vezetést ellátja.
Részlet a válaszából: […] ...Mt. szerint a munkavállaló két esetben minősül vezető állásúnak:– törvény erejénél fogva vezető állású [Mt. 208. § (1) bek.],– munkaszerződéses kikötéssel, törvényi feltételek fennállása esetén [Mt. 208. § (2) bek.].Az első eset alapján a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 27.

Pénzügyi ellenjegyzési feladatok ellátása

Kérdés: Költségvetési szervezetünknek jelenleg nincs kinevezett gazdasági vezetője, azonban az Ávr. 11. §-ának (8) bekezdése értelmében a főigazgató ideiglenes jelleggel a pénzügyi igazgatót jelölte ki a gazdasági vezetői feladatok ellátására. A pénzügyi igazgató távollétében egy ellenjegyzési jogkörrel meghatalmazott kolléga látja el a pénzügyi ellenjegyzési feladatot, aki ezt a továbbiakban nem kívánja ellátni, azonban lemondó nyilatkozatát a főigazgató nem fogadja el. Kérdésünk, hogy lemondhat-e írásban a pénzügyi ellenjegyzési feladatáról a kolléga?
Részlet a válaszából: […] ...szabályozzák, tehát azt, hogy a költségvetési szerv milyen formában és megoldásokkal láthatja el ezen feladatokat.Ugyanakkor az, hogy egy munkavállaló köteles-e egy feladatot elvégezni, alapvetően nem államháztartási és gazdálkodási, hanem munkajogi kérdés.Az Ávr....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 25.

Önkormányzati foglalkoztatottaknak járó személyi juttatások

Kérdés: Önkormányzatunk eddig a tárgyév december 31-én meglévő határozatlan időre szóló alkalmazási okiratok alapján biztosította az előirányzatot az irányítása alá tartozó költségvetési szervek részére, mert úgy ítéltük meg, hogy így teljesül az az elv, hogy a szerv vezetője a rendelkezésre bocsátott előirányzat erejéig vállaljon kötelezettséget. A költségvetési szerveknél sok esetben (tartósan távol levők helyére határozott idejű foglalkoztatás, helyettesítés, távozó munkavállaló helyére új, alacsonyabb illetményű dolgozó felvétele, "üres álláshelyek") év közben keletkezik megtakarítás. Vannak intézmények, ahol nincs megtakarítás, más intézményeknél pedig aránytalanul magas összeg keletkezik. Ezeket az intézmények vezetői jutalmazásra/személyi ösztönzésre sok esetben felhasználják, mivel az Áht. és az Ávr. szerint nem korlátozható a személyi juttatás rendelkezésre bocsátott előirányzata feletti rendelkezés. Természetesen nem megvonni szeretné az önkormányzat az "ösztönzési" lehetőséget, hanem az indokolatlan aránytalanságokat szeretné megszüntetni az irányítása alá tartozó egyes költségvetési szervek között.
Kérdésünk, hogy szabályos lenne-e az alábbi megoldás:
1. A költségvetési szervek részére a következő évi tervezésnél a tárgyév végén ténylegesen betöltött (helyettesekre, "be nem töltött állásokra" nem, törvény szerinti helyettesítésre igen) foglalkoztatotti létszámra bocsátja rendelkezésre a rendszeres személyi juttatás előirányzatát az önkormányzat.
2. A főállású munkavállaló és helyettese bérének különbözete (csökkentve a jogszabály, illetve az intézmény belső szabályzata alapján megállapított helyettesítési díj összegével), valamint az átmenetileg vagy tartósan "üres" állások bére az önkormányzat céltartalékán kerülne elkülönítésre, mely felett a polgármester kapna rendelkezési jogot, s – amennyiben álláshely kerül betöltésre – a költségvetési szerv vezetőjének jelzése alapján "azonnal" a rendelkezésére bocsátaná az előirányzatot.
3. A személyi juttatásként megtervezett minden egyes jogcímet "feladatelmaradásnak" minősítenénk, s arra vagy előírja az önkormányzat az évközi "befizetési kötelezettséget", vagy zárolja, elvonja, törli, csökkenti a rendelkezésre bocsátott előirányzatot, vagy a következő évben maradvány jóváhagyásánál minősíti elvonhatónak, határozza meg a befizetési kötelezettséget.
4. A 2. pontban szereplő tartalékelőirányzat-maradványra pedig rendelkezési jogot biztosítana a képviselő-testület a tárgyévi költségvetési rendeletében a polgármester részére, hogy pl. annak max. 90%-át a tárgyév november végéig az intézmények rendelkezésére bocsátja – megállapítva ebből előtte az intézményvezetők jutalmát/ösztönzését – az "engedélyezett álláshelyek", átlagos statisztikai állományi létszámok... stb. arányában.
Részlet a válaszából: […] ...jogviszonyokat szabályozó törvényekkel is, e szabályok sem engedik, hogy a munkáltatón felül más szervezetek, személyek rendelkezzenek a munkavállalók béréről, juttatásairól.Az irányító szerv az Áht. alapján ugyanakkor széles jogkörökkel rendelkezik, amelyek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. március 27.

Hivatali utazáshoz BKK-jegy biztosítása, továbbképzésre történő utazás költségeinek megtérítése

Kérdés: A következők kapcsán kérném tanácsukat:
- a munkáltató BKK-gyűjtőjegyeket vesz arra az esetre, ha valamit kézbesíteni kell, vagy másik telephelyen kell a dolgozónak helyettesítenie, aki egyébként nem kap a munkáltatótól BKK-bérletet,
- tanulmányi szerződés keretében kifizeti a dolgozóknak a telephelyétől eltérő helyen tartott továbbképzéshez kapcsolódó utazási költségeket.
Hogyan kell ezeket az eseteket minősíteni, helyesen bizonylatolni? Kiküldetésnek tekinthetők-e, van valamilyen adó- és járulékvonzata a kifizetésnek?
Részlet a válaszából: […] ...(500 Ft/nap, mely munkabérként adózik). Nem kell napidíjat fizetni, ha a távollét időtartama a 6 órát nem éri el, vagy ha a munkáltató a munkavállaló élelmezését a kiküldetés helyén biztosítja. Szálloda igénybevétele esetén, amennyiben a szállodaköltség a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 4.
1
2