16 cikk rendezése:
1. cikk / 16 Kifizetőt terhelő adók dolgozói juttatások után
Kérdés: Szakmai segítséget szeretnénk kérni az Szja-tv. 69. §-ának (1) bekezdése, a 70. § "Béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások", valamint a 71. § "Béren kívüli juttatások után az adót a kifizetőt terheli" jogszabály értelmezésére. A saját dolgozóknak nyújtott ingyenes vendéglátást (étkezés) terheli-e járulékfizetési kötelezettség? Költségvetési szerv vagyunk, intézményünk minden évben egyszer megvendégeli saját dolgozóit (pl. pedagógusnap, köztisztviselői nap stb.), beépítettük a csapatépítő tréninget, ahol szintén ebédet kaptak munkatársaink. A számla a munkáltatónk nevére szól. Szerintünk mindkét juttatási forma után kell járulékot fizetni.
Önkormányzati rendezvények esetében csak az itt említettekre mi vonatkozik?
- Fellépők megvendégelése, illetve virágcsokor átadása;
- idős emberek köszöntésére adott virágcsokor, csokoládé;
- sportrendezvényeken vagy tanulmányi versenyeken szabadidős rendezvényeken részt vevőknek nyújtott ajándék (könyv vagy csokoládé);
- végzős diákoknak ingyenes strandbelépő jutalomként.
Munkáltató által adott védőital palackos kiszerelésben, valamint szódagéphez patron, cateringszolgáltatás után keletkezik-e adófizetési kötelezettség?
Önkormányzati rendezvények esetében csak az itt említettekre mi vonatkozik?
- Fellépők megvendégelése, illetve virágcsokor átadása;
- idős emberek köszöntésére adott virágcsokor, csokoládé;
- sportrendezvényeken vagy tanulmányi versenyeken szabadidős rendezvényeken részt vevőknek nyújtott ajándék (könyv vagy csokoládé);
- végzős diákoknak ingyenes strandbelépő jutalomként.
Munkáltató által adott védőital palackos kiszerelésben, valamint szódagéphez patron, cateringszolgáltatás után keletkezik-e adófizetési kötelezettség?
2. cikk / 16 Egyházi iskola munkavállalójának jubileumi jutalomra való jogosultsága
Kérdés: Egyházi fenntartási közoktatási intézmény vagyunk, dolgozóink munkaviszonyban állnak, de a Kjt. néhány szabályát is alkalmazzuk, pl. szabadság, jubileumi jutalom. Két dolgozónk a nők 40 éves öregségi nyugdíját szeretné igénybe venni 2014. novembertől. Egyikük 1992 óta dolgozik intézményünknél, előtte egy szövetkezetnél és egy vállalatnál dolgozott. A munkaviszony munkavállalói felmondással vagy közös megegyezéssel való megszűnésekor, véleményem szerint, nem jogosult jubileumi jutalomra (korábbi munkahelyei miatt) és végkielégítésre sem. Felmentési időt is csak az ő felmondása esetén kell biztosítanom? Másik dolgozónk 1974 óta dolgozik a közszférában. Felmondása esetén a felmondási idő végén jogosult a 40 éves jubileumi jutalomra?
3. cikk / 16 Kjt. hatálya alá tartozó szervnél főszabályként nem létesíthető munkaviszony, jubileumi jutalomra jogosító idők
Kérdés: Ha egy dolgozó a Kjt. hatálya alá tartozó közoktatási intézményben, de az Mt. hatálya alá tartozó munkaviszony keretében dolgozik, jogviszonya beszámít-e közalkalmazotti jogviszonyként a jubileumi jutalomhoz?
4. cikk / 16 Takarító és konyhai kisegítő besorolása, fizetési fokozatának megállapítása
Kérdés: 1. Az érintett 2011. 03. 21-étől közalkalmazottja az általános iskolának, intézménytakarító munkakörben. Legmagasabb iskolai végzettsége szakmunkás (ruhakészítő). Előző jogviszonyai: 1994. 01. 07.-2007. 08. 08. munkaviszony meós, csoportvezető 2007. 11. 01.-2009. 06. 12. munkaviszony bm. kézi összeszerelő 2009. 06. 05.-2010. 12. 09. munkaviszony bm. kézi összeszerelő 2010. 12. 10.-2011. 03. 20. munkanélküli-járadék Az iskola besorolása szerint az illetménye: C/01 94 000 forint. Helyesen járt-e el az iskola a besorolásnál, hogy figyelembe vette a legmagasabb iskolai végzettségét, valamint nem számította be a munkaviszonyban töltött időket? 2. A közalkalmazott kinevezés szerinti munkaköre: intézménytakarító (önkormányzati gyermekélelmezési konyha) és konyhai kisegítő (önkormányzati gyermekélelmezési konyha). Melyik jogszabály milyen képesítési követelményt határoz meg, mely munkaviszonyok vehetők figyelembe a közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő számításánál?
5. cikk / 16 Változások a 2009. évi CXXX. törvényben
Kérdés: Mik az önkormányzati költségvetés tervezéséhez kapcsolódó főbb változások a 2009. évi CXXX. törvényben?
6. cikk / 16 Oktatás
Kérdés: Tevékenységünk végzéséhez munkavállalóink szakképzéséről mi magunk gondoskodunk. Ennek érdekében egy oktatási szolgáltatást nyújtó cégnél egy hároméves tanfolyam keretében veszünk igénybe oktatást. A cég az oktatással összefüggésben annak megkezdését megelőzően előleget szedett be tőlünk, melyre áfát számított fel. Véleményünk szerint azonban adómentesen kellett volna számláznia, mivel akkreditált oktatást rendeltünk meg. A szolgáltató tájékoztatása szerint a program akkreditációja még folyamatban van a Felnőttképzési Akkreditáló Testületnél. A végszámlában a tanfolyam kezdetének időpontját tekintik teljesítési időpontnak, és az akkreditáció birtokában tárgyi adómentesen állítják ki majd a számlát, melyből levonásra kerülne az előleg áfás összege. Helyesen jár el a kft.?
7. cikk / 16 Természetbeni juttatás
Kérdés: Saját konyhával rendelkező oktatási intézmény vagyunk. A költségvetésünkben 12 000 Ft/hó természetbeni juttatást tervezhettünk dolgozóink étkeztetésére. A munkahelyi vendéglátást igénybe vevőnél a havi étkezési díj csak 10 000 Ft. A maradék 2000 Ft-ból más, vendéglátóhelyről is elfogadható-e a megfelelően kiállított számla?
8. cikk / 16 Közoktatási intézmény gazdasági vezetője – kinevezett vezető vagy magasabb kinevezett vezető?
Kérdés: Önkormányzati fenntartású általános iskola gazdasági vezetőjének megbízása 2009. január 1-től a Kjt. és a többször módosított 138/1992. Korm. rendelet 5. § (1) bek. alapján a törvény erejénél fogva magasabb vezetői vagy vezetői munkakörré alakult át. A 217/1998. Korm. rend. 18/A. § (2) bekezdését, mely szerint a gazdasági vezető az intézményvezető helyettese gazdasági és pénzügyi ügyek tekintetében akkor is, ha azt a munkakörének elnevezése nem tükrözi, és a 2008. évi CV. tv. 8. § (2) bekezdés c) pontját is figyelembe véve, amely a gazdasági vezető kinevezését, felmentését, díjazásának megállapítását az irányító szerv hatáskörébe utalja, kinek, hogyan és mi alapján kell eldöntenie, hogy kinevezett vezető vagy magasabb kinevezett vezető munkakörbe került-e a gazdasági vezető? Tulajdonképpen ki a munkáltatója? Ki készíti el az új munkaköri leírását, amely már az önálló vezetői munkakörre szól? (Munkáját pedig továbbra is az intézmény vezetőjének irányítása és ellenőrzése mellett végzi.)
9. cikk / 16 Gyógypedagógiai pótlék
Kérdés: Tagintézményünkben dolgozó tanító 2008 januárjában megszerezte a logopédus diplomáját, azóta logopédusként is foglalkoztatjuk. Melyik pótlék adható számára? A különleges szakértelmet igénylő munka pótléka, vagy a gyógypedagógiai pótlék? Logopédusként 7 órában, magyartanárként 8 órában és napköziben 6 órában foglalkoztatjuk.
10. cikk / 16 Foglalkoztatás egyidejűleg önkormányzatnál és intézményénél
Kérdés: Az idősek otthona nem intézményi formában (tehát nem költségvetési szervként), hanem szakfeladatként működik nálunk. Az ezzel kapcsolatos "vezetői" feladatokat az a személy látja el, aki január 1-jétől a nyugállományba vonult élelmezésvezető feladatait is "megkapta". Az élelmezésvezető a napközi otthonos óvoda mint részben önálló költségvetési szerv állományába tartozik, így a munkáltatói jogokat az óvodavezető gyakorolja. A vázolt esetben hogyan járhat el jogszerűen az önkormányzat? Egyáltalán ki a munkáltató: 4 órában a polgármester – ha az idősek otthonát nézzük –, 4 órában a vezető óvónő? Munkáltatói leírás? Kinevezés, áthelyezés? Élelmezésvezetői végzettség nélkül is elláthatja ezt a feladatot?
