Tanulmányi szerződésben biztosított utazásiköltség-támogatás adózása

Kérdés: Tanulmányi szerződésben biztosított utazásiköltség-támogatás (iskolarendszerű képzés esetében, illetve iskolarendszeren kívüli esetekben) bérként adózik-e? Tehát a munkavállalónak bérként számfejtődik, és a munkáltató szochót fizet utána?
Részlet a válaszából: […] ...Mt. értelmében a tanulmányi szerződésben a munkáltató vállalja, hogy a tanulmányok alatt támogatást nyújt, a munkavállaló pedig arra kötelezi magát, hogy a megállapodás szerinti tanulmányokat folytatja, és a képzés elvégzése után a támogatás mértékével...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. február 14.

Egyetem dolgozóinak szervezett képzés adózása

Kérdés: Egyetemünk mérlegképes továbbképzéseket szervez, amelyen külsősök is részt vehetnek részvételi díj fizetése mellett, illetve a saját mérlegképes végzettséggel rendelkező dolgozóink vesznek részt. A saját dolgozóinkkal nem fizettetünk részvételi díjat. Kell-e a saját dolgozóink képzési költsége után személyi jövedelemadót vagy más közterhet fizetnünk, ha igen, mennyit? Az adót a dolgozótól kell levonni, vagy az egyetemet terheli?
Részlet a válaszából: […] ...költségátvállalás az Szja-tv. 4. §-ának (2a) bekezdése alapján nem minősül bevételnek, ezért sem a munkáltatót, sem a munkavállalót nem terheli adó- vagy járulékfizetés, akkor sem, ha a munkáltató maga biztosítja a képzést.Az a feltétel, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 2.

Egyetem dolgozóinak szervezett képzés adózása

Kérdés: Egyetemünk mérlegképes továbbképzéseket szervez, amelyen külsősök is részt vehetnek részvételi díj fizetése mellett, illetve a saját mérlegképes végzettséggel rendelkező dolgozóink vesznek részt. A saját dolgozóinkkal nem fizettetünk részvételi díjat. Kell-e a saját dolgozóink képzési költsége után személyi jövedelemadót vagy más közterhet fizetnünk, ha igen, mennyit? Az adót a dolgozótól kell levonni, vagy az egyetemet terheli?
Részlet a válaszából: […] ...költségátvállalás a Szja-tv. 4. §-ának (2a) bekezdése alapján nem minősül bevételnek, ezért sem a munkáltatót, sem a munkavállalót nem terheli adó- vagy járulékfizetés, akkor sem, ha a munkáltató maga biztosítja a képzést.Az a feltétel, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. május 12.

További szakképesítés elismerése közalkalmazottak esetében

Kérdés: Személyes gondoskodást nyújtó intézmény vagyunk. Közalkalmazotti jogviszonyban álló dolgozónknak mérlegképes könyvelői képesítése van, "E" fizetési osztályba van besorolva. A munkavállaló a bér- és munkaügyi előadói feladatok mellett kontírozást végez. 2011. május hónapban bérügyintéző (OKJ: 54343 05 01 00 52 01) és társadalombiztosítási ügyintéző képesítést (OKJ: 54343 05 01 00 52 02) szerzett. Garantált illetménynövelő további szakképesítésként figyelembe lehet-e venni a megszerzett képesítést, ha igen, milyen százalékban?
Részlet a válaszából: […] A 257/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet (Kjt-vhr.) 2. számúmelléklete szerint a bér- és társadalombiztosítási ügyintéző munkakör, és ígyaz ilyen munkakört betöltő közalkalmazott "C"-"E" fizetési osztályba sorolhatóbe a meglévő iskolai végzettsége alapján. A mérlegképes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 9.

Képzési költség adókötelezettsége

Kérdés: Az egyik munkavállalónkat tanulmányi szerződéssel – melyben vállaltuk az utazási költségek megtérítését is – beírattuk egy mérlegképes könyvelői tanfolyamra. A kérdésem az lenne, hogy a részére jutatott BKV-bérlet után meg kell-e fizetni az Szja-tv. 70-71. § szerinti 25%-os adót?
Részlet a válaszából: […] ...a munkavállalójukkal tanulmányi szerződéstkötöttek, akkor nyilvánvalóan nem a munkáltató által elrendelt kötelezőképzésről van szó, mert az elrendelt képzések esetében a tanulmányi szerződéslehetősége – a Munka Törvénykönyve alapján – kizárt. Ebben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 23.

Gazdasági vezetőre vonatkozó képesítési követelmények 2011-től

Kérdés: Gazdasági vezetőként dolgozom általános iskolában. Mérlegképes könyvelői végzettséggel, illetve regisztrációval rendelkezem. 2011-től a munkaköröm csak szakirányú felsőfokú iskolai végzettséggel, vagy felsőfokú iskolai végzettséggel és emellett mérlegképes könyvelői (államháztartási), vagy ezzel egyenértékű szakképesítéssel tölthető be. Kérdésem a következő: jogszerűen jár-e el a munkáltató, ha nem kötelez a képzettség megszerzésére, illetve köteleznie kell-e erre, és ez esetben jár el jogszerűen? Amennyiben úgy jár el a munkáltató jogszerűen, hogy kötelez a végzettség megszerzésére, az Mt. 111. § b) pont szerint kell-e eljárni, vagyis köteles-e a képzés teljes költségét a munkáltató fizetni a tanulmányi szerződés mellőzésével? A másik kérdésem az, hogy amennyiben szakirányú felsőfokú végzettséggel rendelkezik egy gazdasági vezető, feltétlenül kell-e mellette az államháztartási mérlegképes könyvelői végzettség, mivel a jogszabály vagylagosan fogalmaz, de előírja a jogszabály azt is, hogy a számviteli törvény [151. § (3)-(5) bekezdés] által előírt nyilvántartások valamelyikében szerepelnie kell a gazdasági vezetőnek, és rendelkeznie kell az ennek a tevékenységnek ellátására jogosító igazolvánnyal. Amennyiben szakirányú felsőfokú végzettséggel rendelkezik egy gazdasági vezető, és mellette vállalkozási szakon regisztrált mérlegképes könyvelő, ez megfelel-e a munkakör betöltéséhez szükséges feltételeknek?
Részlet a válaszából: […] ...még akár új kinevezésnél is.A Munka Törvénykönyve alapján nem köthető tanulmányiszerződés, ha a munkáltató kötelezte a munkavállalót a végzettségmegszerzésére. Ebben az esetben a jogszabályi előírások alapján a költségeketés a szabadidőt a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 10.

Regisztrált mérlegképes könyvelő illetménynövekedése

Kérdés: Középiskolában dolgozom 1995 óta mint könyvelő. Államháztartási mérlegképes könyvelői végzettségem van. 1993-ban elvégeztem egy 6 hónapos, napi 8 órás számítógépes programkezelői tanfolyamot a Munkanélküli Átképző Központon keresztül. Erről oklevelet kaptam. A kérdésem az lenne, hogy kaphatok-e pótlékot, szorzót vagy illetménykiegészítést, mivel munkám során mind a két végzettségemet használom napi 8 órában (számítógéppel könyvelek)?
Részlet a válaszából: […] ...után járó pótlék mértéke. Kettő vagy több továbbiképesítés esetén legalább 10% az illetménynövekedés mértéke.Amennyiben a munkavállaló további szakképesítéssel,szakképzettséggel rendelkezik, a közalkalmazotti munkaköre ellátásához abesorolás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 28.

Szakképzési hozzájárulás terhére elszámolható költség

Kérdés: Ha a kötelező továbbképzések körébe tartozó mérlegképes könyvelői továbbképzésről a 20 órát visszaigazolják, akkor a szakképzési hozzájárulás terhére elszámolható-e a kötelező továbbképzés költsége?
Részlet a válaszából: […] ...fizetésére kötelezett gazdálkodószervezetek szakképzési hozzájárulási kötelezettségük 60, illetve 33%-átelszámolhatják saját munkavállalóik képzésére. A hatvan százalék abban az esetbenszámolható el, ha a gazdálkodó szervezet mikro-,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 30.

Garantált illetményt növelő pótlék

Kérdés: Legmagasabb iskolai végzettségem mérlegképes könyvelő, rendelkezem még alapfokú számítógépes végzettséggel is. Beosztásom gazdasági ügyintéző, a munkaidőm 50 százalékát számítógép előtt töltöm. Jár-e nekem a garantált illetményt növelő százalék?
Részlet a válaszából: […] ...meg,amely a köztisztviselő számára fokozott megterhelést jelent.A munkavédelmi törvény 54. § (2) bekezdése kötelezi a munkáltatóta munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatokértékelésére. E törvényi helyre hivatkozik a képernyő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 25.

Közalkalmazottak besorolása

Kérdés: A mérlegképes könyvelő OKJ 54343603, valamint a személyügyi gazdálkodó OKJ 54344201 képzések, amelyek emelt szintű képzésnek minősülnek, milyen besorolásra jogosítanak E vagy D szakképzési százalékkal kiegészítve? A továbbképzést szervező intézet tájékoztatása szerint az 54-es OKJ-szám alatt felsőfokú képesítés szerezhető, ugyanakkor a kiállított "bizonyítványon" ez a szó nem szerepel. További kérdés, hogy az OKJ mikortól változott a tekintetben, hogy az 54-es OKJ már nem minősül felsőfokú emelt szintű képesítésnek, és van-e visszaható hatálya az eddig megszerzett képesítés esetében?
Részlet a válaszából: […] ...Ez alapján állapítottuk meg, hogy egyes képzések – az OKJ-számuk alapján – milyen szintű képzésnek ismerhetők el, és ez alapján a munkavállaló milyen szintű besorolásra tarthat igényt.A mostani kérdés a rendelet alkalmazása szempontjából arra irányul, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 18.
1
2