199 talált cikk a GYES , munkavégzés kifejezésre

Kérdés: Rehabilitációshozzájárulás-fizetési kötelezettsége van egy költségvetési szervnek. A legalább 4 órát foglalkoztatott 1 fő rehabilitációs foglalkoztatottnak minősül. Amennyiben év közben áll munkába a dolgozó (például február 15-én), akkor hogyan kell vele számolni a rehabilitációs foglalkoztatottak számítása során?

Kérdés: Önkormányzati polgármesteri hivatalban foglalkoztatott köztisztviselő 6 éve GYED-en/GYES-en van. Időközben a köztisztviselő által végzett munkakör betöltésre került, a hivatal vezetője nem szeretné tovább foglalkoztatni. Kötelesek vagyunk visszavenni? Ha igen, milyen módon tudjuk megszüntetni a munkaviszonyát? Kell-e fizetnünk végkielégítést részére?

Kérdés: A 435/2025. Korm. rendelet 2. §-ának (1) bekezdése az alábbiakról rendelkezik: a munkáltató a tanárok 2025. december 1-jei pótlékok, megbízási díjak nélküli, Púétv. 98. §-a szerinti illetményét, munkabérét intézményi szinten átlagosan 10%-kal köteles emelni. Intézményünkben megtörtént a kormányrendelet rendelkezéseinek megfelelően a pedagógusok béremelése intézményi szinten. Az egyik pedagógus, aki tartósan távol van a munkából, közel egy éve, betegség miatt, nem részesült béremelésben. A tartósan távol levő pedagógus bére (PED I.) 760.000 Ft. Tehát az illetménye így is meghaladja a Púétv. végrehajtási rendeletében (2026. január 1. napjától hatályos) meghatározott illetménysávban meghatározott minimumösszeget. (Pedagógus I. esetén 718.000 forinttól 1.400.000 forintig). Tekintettel, arra, hogy a hivatkozott kormányrendelet intézményi szinten rendelkezik a pedagógusok illetményemeléséről, kötelező-e minden pedagógusnak az illetményét 2026. január 1. napjával valamilyen százalékban emelni? Tekintve, hogy intézményi szinten szükséges megvalósítani az emelést, dönthet úgy a főigazgató, hogy differenciál a pedagógusok között, és valaki nem részesül illetményemelésben, valaki pedig több mint 10%-os emelésben részesül?

Kérdés: Az óvodavezető jelzése a következő: „a bölcsődei dajka és a középfokú végzettségű kisgyermeknevelő bérbesorolásának áttekintése során megállapítható, hogy egyes esetekben a dolgozók magasabb fizetési fokozatba kerültek besorolásra annál, mint amit a jogszabályok lehetővé tesznek.
Dajka besorolása: B11 fokozat helyett B1 fokozatba kell besorolni.
Középfokú kisgyermeknevelő: E7 helyett E2 fokozatba kell besorolni.
A jelenlegi gyakorlat ettől eltérően, a végzettség megszerzését megelőző időszakot is figyelembe vette, ami a bértábla szerinti besorolás túlzott megállapítását eredményezte. Tekintettel arra, hogy a közalkalmazotti bérbesorolás jogszabályban meghatározott szabályozás alá esik, annak módosítása mérlegelés tárgyát nem képezheti.
A fentiek alapján indokolt és szükséges a bölcsődei dajka és a középfokú kisgyermeknevelő fizetési fokozatának felülvizsgálata és jogszabály szerinti helyesbítése a jövőre nézve. Kérem szíves intézkedését a bérbesorolások felülvizsgálata és szükség szerinti kijavíttatására a jogszabályoknak megfelelően.
Indoklás:
A közalkalmazotti jogviszonyban állók besorolási fokozatát a Kjt. 87/A. §-a alapján kell megállapítani. A fizetési osztályok meghatározása a Kjt. 61. §-a alapján történik. Az említett közalkalmazottak esetében fokozat megállapításakor nemcsak a Kjt. 87/A. §-a szerinti jogviszonyok lettek figyelembe véve, hanem az addigi, munkaviszonyban eltöltött időszakok is úgy, hogy az érintettek abban az időszakban a munkakör ellátásához szükséges végzettséggel nem rendelkeztek [257/2000. Korm. rendelet]. Ez a rendelet tartalmazza a közalkalmazottak fizetési pótlékait, beleértve a bölcsődei pótlékot is. A pótlék mértékét a fizetési osztály és a közalkalmazotti jogviszonyban eltöltött idő alapján kell megállapítani. A fizetési osztály tehát a végzettséghez és a munkakörhöz kötődik, míg a fizetési fokozat a szolgálati idővel (közalkalmazotti jogviszonyban eltöltött idővel) kapcsolódik.”
Szeretnénk választ kapni arra, hogy jól vannak-e besorolva a dolgozók, illetve, ha nem, hogyan kell eljárnunk a hiba kijavítása céljából.
1. Középfokú végzettségű bölcsődei dajka
– Egy szövetkezet; 1994. 09. 06. – 1994. 12. 30.; 3 hó 25 nap; varrónő; munka törvénykönyve szerint határozott idő lejárta
– Egy kft.; 1995. 01. 09. – 1998. 09. 30.; 3 év 8 hó; 22 nap betanított munkás; munka törvénykönyve szerint határozott idő lejárta
– Egy kft.; 1998. 10. 01. – 2022. 08. 25.; 23 év 10 hó 25 nap; betanított munkás; munka törvénykönyve szerint közös megegyezés
– GYES; 2017. 01. 27. – 2025. 01. 25; tartósan beteg gyermek jogán 2022. 08. 25-től méltányossági munkaviszony nélkül
– Óvoda és bölcsőde; 2023. 09. 01. – jelenleg is; bölcsődei dajka; közalkalmazott határozatlan
A bölcsődei dajka bizonyítvány megszerzésének dátuma 2022. 04. 04.
Jelenlegi besorolása B11.
2. Középfokú végzettségű kisgyermeknevelő
– Egy kft.; 2003. 07. 07. – 2003. 12. 31.; 5 hó 25 nap; varrónő; munka törvénykönyve szerint határozott idő lejárta
– Egyéni vállalkozó; 2004. 02. 02. – 2009. 11. 18.; 5 év 9 hó 17 nap; betanított munkás; munka törvénykönyve szerint határozott idő lejárta
– Egy biztosító zrt.; 2010. 11. 08. – 2015. 04. 29.; 4 év 5 hó 22 nap; ügyintéző; munka törvénykönyve szerint határozott idő lejárta
– Egy kft.; 2015. 08. 01. – 2019. 02. 11.; 3 év 6 hó 18 nap; ügyintéző; munka törvénykönyve szerint határozott idő lejárta
– Egy önkormányzat intézménye; 2021. 01. 07. – 2021. 02. 28.; 2 hó; dajka; közfoglalkoztatott határozott idő lejárta
– Egy önkormányzat intézménye; 2021. 03. 01. – 2021. 05. 12.; 2 hó; dajka; közfoglalkoztatott közös megegyezés
– Egy óvoda és bölcsőde; 2021. 05. 13. – 2022. 12. 31.; 1 év 7 hó 19 nap; kisgyermeknevelő; közalkalmazott határozott idő lejárta
– Egy vármegyei kormányhivatal; 2023. 01. 01. – 2023. 03. 13.; munkanélküli-járulék
– Egy kft.; 2023. 05. 01. – 2023. 08. 31.; 4 hó; ügyintéző; munka törvénykönyve szerint munkavállalói felmondás
– Óvoda és bölcsőde; 2023. 09. 01. – jelenleg is; kisgyermeknevelő közalkalmazott határozatlan
A kisgyermeknevelői bizonyítvány megszerzésének dátuma 2020. 11. 13.
Jelenlegi besorolása B7.

Kérdés: Nemzetiségi önkormányzat éves arcképes helyi bérletet vásárolt a tagok részére. A vásárolt bérlet után keletkezik-e járulékfizetési kötelezettség? A tagok részére személyi juttatásként kell számfejteni?

Kérdés: Önkormányzatunk az Mt. hatálya alá tartozó nyugdíjas dolgozót foglalkoztat. Jól gondoljuk, hogy ez esetben mind a nyugdíj, mind pedig a munkabér megilleti a dolgozót?

Kérdés: Tanyagondnok (közalkalmazott) felvételénél milyen jogviszonyt vegyünk figyelembe a besoroláshoz? Mindent, vagy csak az előzőleg közalkalmazottként szerzett szolgálati időt?

Kérdés: Költségvetési szervünk alkalmazottjának három gyermeke van. Szakmai előadás megtartására felhasználási szerződést kötött egy megbízóval. A szellemi tevékenységet végző magánszemély feladatának teljesítése során személyes munkavégzés is felmerül. Ennek okán a szerződés szerinti díjazásának egy része a személyes munkavégzés ellenértéke, a másik része pedig a szerzői jogok átruházása. A díjazás a vegyes tartalmú szerződések esetén, a munkavégzés miatt, önálló tevékenységből származó bevételnek minősül, amivel szemben költségelszámolási lehetőség (vagy választás szerint 10%-os költséghányad) érvényesíthető. Érvényesítheti-e a háromgyermekes anya a neki járó kedvezményt a szerződés szerint járó teljes önálló tevékenységből származó jövedelem után?

Kérdés:

A szabályzatunk szerint bizonyos munkakörökhöz ruházati költségtérítést (vezetők és anyakönyvvezetők) és szemüveg-költségtérítést (2 évente, számítógép előtti munkavégzéshez kapcsolódó munkakörök) fizetünk meghatározott keretösszegben. A ruházati a költségvetés elfogadása után, a szemüveg pedig a tényleges vásárlás alkalmával kerül számfejtésre. A keretösszeget számfejtjük mint munkaviszonyhoz kapcsolódó egyéb jövedelmet, tehát adó- és járulékköteles. A költségtérítéssel el kell számolnia a köztisztviselőnek, tehát a megkapott nettó összeget kérjük számlával igazolni. Így szól jelenleg a szabályzatunk. Viszont sokan a jelenlegi szabályozások, illetve a jövőbeni szabályozások miatt adómentesek. Ez alapján dolgozónként más lehet a nettó összeg. Az egységesen felhasználható keret lehetőségét vizsgáltuk. Van arra mód, hogy ezeket az összegeket ne költségtérítésként kezeljük, hanem mint természetbeni juttatást? A közszolgálati szabályzatban is átfogalmaznánk, hogy a hivatal nevére szóló számla alapján adnánk a juttatást éves (illetve szemüveg esetén 2 éves) keret összegéig. A hivatal nevére szóló számla után pedig, mint kifizető, megfizetnénk a kifizetői szja-t és a szochót. Ebben a formában mindenki azonos összegben kapna térítést. Lehetséges, szabályos lenne így?

Kérdés: Közalkalmazotti jogviszony esetén, ha 65 évesen a közalkalmazott nyugdíjba vonul, a felmentési idő számításakor beleszámít-e az előző közalkalmazotti jogviszonyában töltött idő, vagy csak a jelenlegi jogviszonya kezdete? A felmentési bér számításakor csak az alapbért kell figyelembe venni?