Év végi SZÉP-kártya-juttatás

Kérdés: A munkáltató az év végére tervezett jutalmazást ez év decemberében, SZÉP-kártya-utalás formájában tervezi. A jutalom összegét a felettes vezető állapítja meg, munkavállalónként eltérő mértékben. Kifogásolható-e ez bármilyen tekintetben, illetve a szociálishozzájárulásiadó- és szakképzésihozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség ez esetben sem áll fenn?
Részlet a válaszából: […] ...kevesebb, vagy megállapítható a munkabér százalékában, vagy munkavállalói csoportonként, de nem lehet diszkriminatív, nem függhet a munkavégzés minőségétől vagy mennyiségétől. A juttatás feltételeit mindenki által megismerhető belső szabályzatban kell szabályozni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. november 23.

Továbbképzésekkel kapcsolatos kiadások elszámolása

Kérdés: Az OKJ-s képzésen részt vevők szállítói számláját dologi kiadásokra (K337), a továbbképzéshez kapcsolódó büfészolgáltatást pedig a reprezentációra könyveljük. A tanulmányi szerződéshez kapcsolódó kifizetéseket felbruttósítva a személyi juttatásokra adjuk fel, és adómentes költségtérítésként könyveljük le. Mindkét esetben a szállító számlája a cég nevére szól. Helyesen járunk el?
Részlet a válaszából: […] ...kell tekinteni.Az Szja-tv. 4. §-a (2a) bekezdésének a) pontja alapján nem bevétel az iskolarendszeren kívüli képzés, ha az a munkavégzéshez szükséges, vagy a tevékenység ellátásának hatókörében, annak feltételeként biztosítja a munkáltató a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. november 23.

Béren kívüli juttatás

Kérdés: Kaphat-e béren kívüli juttatást megbízási szerződéssel alkalmazott munkavállaló?
Részlet a válaszából: […] ...foglalkoztatás a munkaviszony jellemzőit (pl. fix juttatás, feladatvégzés ideje, helye meghatározott, a megbízó eszközeivel történik a munkavégzés, munkaviszonyban jellemző utasítási jog) viseli magán, felvetődhet a színlelt szerződés kérdése.(Kéziratzárás: 2021. 04...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. április 20.

Közlekedési költség megtérítése pénzben

Kérdés: Cégünknél a bérletszelvények kiosztása nagyszámú személyes találkozást igényel. A bérletszelvények az értékük miatt belső postával nem szállíthatók, azokat a kijelölt kollégák átveszik, a szervezeti egységüknél pedig kiosztják. A koronavírus-világjárványra tekintettel december hónapban bérlet jogcímen pénzben fizetnénk ki a BKV-bérlet árát a munkavállalóknak, mely az alábbi kérdéseket vetette fel:
- Számoljanak-e el a bérlet megvételéről a kollégák számla formájában 2021. évben egy meghatározott időpontig? Ha magánszemélyként vásárolják meg a bérletet, akkor 103 000 forint az éves bérlet ára, viszont akkor nem kérhetik a munkáltató nevére a számlát. Ha a munkáltató nevére kérik a számlát, akkor 114 600 forint az éves bérlet ára.
- Ha nem kell elszámolniuk, akkor csak az erről szóló egyedi KÁT-utasításban, valamint a döntést követő tájékoztatóban szerepeljen, hogy ezt az összeget közlekedési költségre kell fordítaniuk? Esetleg egy nyilatkozat formájában aláíratnánk velük, hogy erre fordítják?
- A kilépők esetében időarányosan vissza kellene fizetni, az új belépő időarányosan megkapná? Ha visszafizettetjük, akkor a bruttó vagy nettó összeget? A nettót humánusabb lenne, azonban, ha az új belépőknek is biztosítjuk ezt a juttatást, akkor többszörösen fizetjük meg a járulékokat.
- Továbbá a 4079/2020. Korm. határozat értelmében egyhavi illetményen felüli juttatás fizethető csak a munkavállalónak, márpedig a BKV-bérlet a K1113 rovaton számolandó el ugyanúgy, mint a motivációs elismerés. Ezért felmerül a kérdés, hogy hogyan igazolható az, hogy nem bújtatott motivációs juttatást fizetünk ki ezen a jogcímen. Nem szeretnénk a BKV-bérlet miatt büntetést fizetni.
Milyen feltételekkel adható pénzben a helyi közlekedés költségtérítése?
Részlet a válaszából: […] ...helyi közlekedésre a dolgozóknak adott bérlet az Szja-tv. hatályos rendelkezései szerint összevonandó jövedelemként adózik akkor, ha nem munkavégzés feltételeként biztosítják. A bérletjuttatás összevonandó jövedelemként adózik a bérhez hasonlóan, vagyis a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. január 19.

Tanulmányi támogatás adózása 2019-től

Kérdés: 2019-től milyen jogcímen kezelendő a munkavállalók részére továbbtanuláshoz nyújtott támogatás (képzési díj, útiköltség, tankönyv)? Ki (munkavállaló és munkáltató), milyen és mekkora mértékű járulékterheket visel? Azokat a képzéseket milyen elbírálás alatt ítéljük meg, melyek elvégzését a munkáltató kötelezően előírja, de azok iskolarendszer keretein belül valósulnak meg? Ebben az esetben milyen járulékterheket viselnek a felek? Amennyiben a munkavállalónak járulékfizetési kötelezettsége származik, milyen módon tudja azt a munkáltató átvállalni? Értelmezésünk szerint egyetlen esetben nyújtható adómentes továbbtanulásra irányuló támogatás, amikor egy iskolarendszeren kívüli képzést a munkáltató a munkakör ellátásához kötelező jelleggel előírja.
Részlet a válaszából: […] ...szja-t és 19,5 százalék ehót fizetnie (egyes meghatározott juttatás).Az iskolarendszeren kívüli képzés jelenleg adómentes, ha az a munkavégzéshez szükséges, vagy a tevékenység ellátásának hatókörében, annak feltételeként biztosítja a munkáltató a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. december 18.

Iskolarendszerű képzés támogatásának adózása 2019-től

Kérdés: A 2019. január 1-jétől hatályos Szja-tv. béren kívüli és egyes meghatározott juttatásokra vonatkozó szabályainak értelmezésében kérnénk iránymutatásukat. A jelenleg hatályos Szja-tv. 89. §-ának (6) bekezdése szerint azokat a juttatásokat, melyek a 71. § szerinti béren kívüli juttatásként nem nevesítettek, de korábban annak minősültek, egyes meghatározott juttatásként és annak költségeivel adhatjuk a munkavállalóknak. Például egy tanulmányi szerződéssel támogatott munkavállaló részére a képzésének költségeit ebben az évben egyes meghatározott juttatásként el lehet számolni. 2019. évtől milyen jogcímen kezelendő a munkavállalók részére továbbtanuláshoz nyújtott támogatás (képzési díj, útiköltség, tankönyv)? Ki (munkavállaló és munkáltató), milyen és mekkora mértékű járulékterheket visel? Azokat a képzéseket milyen elbírálás alatt ítéljük meg, melyek elvégzését a munkáltató kötelezően előírja, de azok iskolarendszer keretein belül valósulnak meg? Ebben az esetben milyen járulékterheket viselnek a felek? Amennyiben a munkavállalónak járulékfizetési kötelezettsége származik, milyen módon tudja azt a munkáltató átvállalni? Az OKJ-s képzések iskolarendszeren kívülinek minősülnek?
Részlet a válaszából: […] ...alapján a tevékenységben közreműködő magánszemély, így munkavállaló részére biztosított képzés, melynek igénybevétele a munkavégzés, a tevékenység ellátásának hatókörében, a tevékenység ellátásának feltételeként történik (ideértve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 25.

Iskolai tanulmányi verseny díjazása

Kérdés: Az iskola tanulmányi versenyt rendez, és az 1-3. helyezést elérő diákokat, illetve az őket felkészítő tanárokat ajándékutalvánnyal díjazza. Jó helyre könyveljük-e a tételeket, ha a tanulók díjazását a K355-re (adómentes juttatás), a tanárok részére adott juttatást pedig K1107 (saját dolgozó) vagy K123 (külső dolgozó) ERA kódokra terheljük, adóköteles juttatásként?
Részlet a válaszából: […] ...az ajándékutalványt. Ez a kifizetőt terhelő egyes meghatározott juttatás, amit a K123 rovatra kell könyvelni. Abban az esetben, ha munkavégzés díjazásaként történik a juttatás adása, akkor a saját dolgozók esetében munkabérként (K1101), a külsősök esetében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 12.

Tanulmányi szerződés alapján átvállalt képzés költsége

Kérdés: Munkáltatómmal tanulmányi szerződést kötöttünk, melyben a munkáltatóm átvállalta a képzés és a vizsga költségeit. Kérdésem, hogy hova kell könyvelni, és van-e köztehervonzata?
Részlet a válaszából: […] ...kívüli képzésben való részvételre tekintettel a munkáltató által átvállalt költség esetében, ha a képzés igénybevétele a munkavégzés, a tevékenység ellátásának feltételeként történik (tanulmányi szerződés esetén ez feltételezhető), sem a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 2.

Helyi utazási bérlet térítésének köztehervonzatai

Kérdés: Helyi utazási bérlet ára hogyan téríthető meg a dolgozó részére, milyen adóvonzattal?
Részlet a válaszából: […] ...a foglalkoztatott – munkakörének jellegéből adódóan – munkavégzése során, a munkáltató érdekében eljárva rendszeresen használja a helyi tömegközlekedést (pl. védőnő tömegközlekedési eszköz igénybevételével látogatja a családokat), nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 15.

Munkába járás költségtérítése

Kérdés: Az önkormányzatnál több munkavállaló van, akik a nagyvárosból járnak dolgozni községünkbe. A távolsági bérletüket minden hónapban 86%-os mértékben megtérítjük. A dolgozóknak helyi bérletet is szükséges váltaniuk, mivel a községről induló távolsági busz megállójától több km-re laknak, amit csak helyi járat igénybevételével tudnak megoldani. Kérdésünk, hogy a helyi bérletet is figyelembe vehetjük a távolsági bérlettel egy időben, és megtéríthetjük-e egyszerre mindkettőt 86%-ban, mint munkába járás költségtérítése?
Részlet a válaszából: […] ...2. §-a értelmében munkába járásnak minősül aközigazgatási határon kívülről a lakóhely vagy tartózkodási hely, valamint amunkavégzés helye között munkavégzés céljából történő helyközi (távolsági)utazással, illetve átutazás céljából...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. augusztus 28.
1
2