Szakképzés költségtérítésének adózása

Kérdés:

Gyógyszerész végzettséggel rendelkező munkavállaló költségtérítéses szakgyógyszerész-képzést végez a Semmelweis Egyetemen. A képzés költségét a munkáltatója fizeti. A munkavállaló elmondása szerint nincs tanulói/hallgatói jogviszony közte és az egyetem között. Miként lehet eldönteni, hogy az átvállalt képzés díja adóköteles vagy sem?

Részlet a válaszából: […] ...alapján a nem iskolarendszerű képzés adómentes, és más közteher sem terheli.Az iskolarendszerű képzés munkáltató általi támogatása munkaviszonyból származó jövedelemként adózik, függetlenül attól, hogy kötelezte-e a munkáltató a dolgozót a képzés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 28.

Iskolarendszerű képzés támogatásának adózása 2019-től

Kérdés: A 2019. január 1-jétől hatályos Szja-tv. béren kívüli és egyes meghatározott juttatásokra vonatkozó szabályainak értelmezésében kérnénk iránymutatásukat. A jelenleg hatályos Szja-tv. 89. §-ának (6) bekezdése szerint azokat a juttatásokat, melyek a 71. § szerinti béren kívüli juttatásként nem nevesítettek, de korábban annak minősültek, egyes meghatározott juttatásként és annak költségeivel adhatjuk a munkavállalóknak. Például egy tanulmányi szerződéssel támogatott munkavállaló részére a képzésének költségeit ebben az évben egyes meghatározott juttatásként el lehet számolni. 2019. évtől milyen jogcímen kezelendő a munkavállalók részére továbbtanuláshoz nyújtott támogatás (képzési díj, útiköltség, tankönyv)? Ki (munkavállaló és munkáltató), milyen és mekkora mértékű járulékterheket visel? Azokat a képzéseket milyen elbírálás alatt ítéljük meg, melyek elvégzését a munkáltató kötelezően előírja, de azok iskolarendszer keretein belül valósulnak meg? Ebben az esetben milyen járulékterheket viselnek a felek? Amennyiben a munkavállalónak járulékfizetési kötelezettsége származik, milyen módon tudja azt a munkáltató átvállalni? Az OKJ-s képzések iskolarendszeren kívülinek minősülnek?
Részlet a válaszából: […] ...vagy belső szabályzat alapján azonos feltételekkel és módon juttatja a munkavállalóknak [Szja-tv. 70. § (1a) bekezdés].Egyéb esetben munkaviszonyból származó bérjövedelemként adóköteles.2019. január 1-jétől mind az Szja-tv. 89. §-ának (6) bekezdése, mind...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 25.

Közalkalmazott besorolása, korábbi nem "közszférában" eltöltött munkaviszony figyelembevétele

Kérdés: Egy jelenleg közalkalmazott dolgozó érettségi birtokában 2004. január 1-jén kezdte meg munkaviszonyát (nem közszférában). 2013. június 1-jén egy költségvetési szervnél közalkalmazottként kezdett dolgozni érettségi meglétét igénylő recepciós munkakörben, ekkor fizetési besorolásának megállapításakor, a Kjt. 87/A. §-ának előírásait is figyelembe véve, a korábban nem közszférában eltöltött valamennyi munkaviszony is közalkalmazotti jogviszonyként került meghatározásra (mindegyik munkahelyén rendelkezett érettségivel), így 9 évet figyelembe véve D3 besorolási kategóriába soroltuk. A költségvetési szervnél 2014. augusztus 1-jén új munkakörbe került, amely munkakör betöltése felsőfokú képesítést igényelt (a 2011. évben megszerzett képesítése ennek megfelelt), ezért átsorolása vált szükségessé G kategóriába. Az új besorolás megállapításakor a 2004. január 1.-2013. március 31. közötti magánszférában eltöltött időből mennyi vehető figyelembe a felsőfokú végzettséget igénylő munkakör betöltésekor (az új G osztályba sorolásnál) közalkalmazotti jogviszonyként?
Részlet a válaszából: […] ...felsőfokú végzettségtől, és ezen különbség a besorolás szempontjából is lényeges.A "nem közszférába tartozó szervnél eltöltött" munkaviszony időtartamából – amennyiben az 1992. július 1-je utáni – csak az az időszak vehető figyelembe, amely alatt az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 10.

Fizetési fokozat és fizetési osztályba sorolás megállapítása

Kérdés: Önkormányzatunk szociális intézményénél dolgozó kolléganő besorolásával kapcsolatosan szeretném az állásfoglalásukat kérni. Közalkalmazotti kinevezésére 1996. április 2-án került sor. Jogviszonyai:
ÁFÉSZ 1988. 06. 20.-1989. 09. 30. (1 év 03 hó 10 nap)
Kórház 1989. 10. 01.-1990. 07. 02. (0 év 09 hó 01 nap)
Halgazdaság 1990. 07. 03.-1992. 07. 04. (2 év 00 hó 02 nap)
Kft. 1992. 07. 06.-1995. 12. 11. (3 év 05 hó 05 nap)
GYES 1995. 12. 11.-1996. 04. 01. (0 év 04 hó 21 nap)
Családsegítő Központ 1996. 04. 02-től jelenleg is.
Közalkalmazotti kinevezésekor 1996. április 02-án szociális informátor munkakörbe került. Ezen munkakör betöltéséhez elegendő volt a középfokú végzettség. Az 1996. évi kinevezéskor a bemutatott iratok alapján 7 év 5 hónap és 18 nap volt, B2 közalkalmazotti osztály 3. fizetési fokozat.
A közel 20 éves szociális munkaterületen eltöltött idő alatt közalkalmazottunk megszerezte a szociális munkás felsőfokú végzettséget 2007. június 10-én. A diploma kézhezvétele után 2007. július 1-jétől átsorolták az "F" fizetési osztályba. 2013. május 16-án sikeres szociális szakvizsgát tett gyermekjóléti alapellátásból. Jelenleg "F" fizetési osztály 09 fizetési fokozatába van besorolva. A humánügyi elő­adó "Átsorolás" dokumentuma alapján: "2014. de­cember 31-ig, 22 év 9 hó és 10 nap vehető figyelembe a közalkalmazotti besoroláshoz, mely alapján besorolási fokozata 2013. január 01. napjától »8«-as.
Fentiekre tekintettel a Kjt. 65. §-ának (1) bekezdésében foglaltakra figyelemmel következő soros előrelépésének időpontja 2016. 01. 01." Közalkalmazottunk ezzel nem ért egyet, mivel a besoroláshoz nem került teljes mértékben beszámításra az 1992. július 1-jét követő munkaviszony, annak ellenére, hogy az akkori munkaköréhez rendelkezett a szakképesítéssel, valamint a szociális szakvizsga megszerzését követően nem sorolták át "F"-ből "G"-be. Kérdésem, hogy a jogszabályoknak megfelelően járt-e el a humánügyi ügyintéző "G" fizetési osztályba történő átsorolását/nem átsorolását illetően, valamint a besoroláshoz alapul vehető időszakokat illetően?
Részlet a válaszából: […] ...időt teljes egészében be kell számolni. Szintén figyelembe kell venni a "nem közszférabeli", 1992. július 1-jét megelőzően fennállt munkaviszony teljes időtartamát, így az ÁFÉSZ-nál és a Halgazdaságnál fennállt jogviszony teljes időtartamát. Az 1992. július...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 23.

Egészségügyi ágazati előmenetel

Kérdés: A 2003. évi LXXXIV. törvény (Eütev-tv.) 2. sz. melléklete vonatkozik-e az egészségügyi alap­ellátásban dolgozókra, pl. éjszakai ügyelet, védőnői szolgálat, iskolaorvosi szolgálat? Az orvosokat 2012-től érintő illetménynövekedés hogyan érinti a táppénzen, GYED-en vagy TGYÁS-on lévő orvost?
Részlet a válaszából: […] ...2003. évi LXXXIV. törvény (Eütev-tv.) 11/A. §-ának (1)-(2) bekezdései rögzítik, hogy a törvény meghatározza a közalkalmazotti és a munkaviszonyban foglalkoztatott egészségügyi dolgozók (alkalmazott egészségügyi dolgozók), valamint a kormány által...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 26.

Nonprofit kft.-nél, illetve szociális intézménynél dolgozó szociális és mentálhigiénés munkatárs bérezése

Kérdés: Munkaügyi problémám tisztázásához kérném a segítségüket, illetve állásfoglalásukat. Munkaviszonyom jelenlegi munkahelyemen 2012. 02. 13-án kezdődött, nonprofit kft.-nél szociális és mentálhigiénés munkatárs munkaköri megnevezéssel. Ehhez a munkakörhöz szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintéző szakképzettséggel rendelkezem, melyet 2006-ban szereztem, és az OKJ-száma 54 8933 04. A besoroláshoz a Kjt.-t alkalmazták, számomra érthetetlen okból. Minden munkaviszonyomról bemutattam a munkáltatói, valamint a NAV-igazolást, de a bemutatott iratoknak csak egy részét nézték át a szolgálati idő összeszámolásához. Besoroltak a D fizetési osztály 4. fizetési fokozatába, a besorolási béremet 108 000 forintban állapították meg. 2012. 05. 31-én ez a munkaviszony megszűnt, és 2012. június 1-jétől a PMIK lett az új munkáltató jog­utódlással. Itt is betettem a személyi anyagaim közé az összes igazolást a munkaviszonyaimról. A helyzet azonban csak annyit változott, hogy "szociális munkatárs" lett a munkaköri megnevezésem, az E fizetési osztályba kerültem, de maradtam a 4. fizetési fokozatban, a bérem nem változott. A közalkalmazotti kinevezést készítő gazdasági ügyintéző arra a kérdésemre, hogy miért 10 évet állapított meg szolgálati időnek, nem tudott elfogadható és logikus magyarázatot adni. Ez a besorolás, úgy gondolom, nem megfelelő, anyagilag és szabadság szempontjából is hátrányosan érint.
Jogosak-e a kételyeim a besorolásomat illetően, a végzettségemet, illetve a szolgálati időt tekintve? 2012. júniusban főiskolai oklevelet szereztem alapképzési szakon andragógusként (személyügyi szervező szakirányon). Ezt sem vették figyelembe, nem is továbbították a diplomám másolatát a munkáltatónak.
Igazolással rendelkező időszakok:
- -1986. 09. 01.-1990. 12. 31. BM Megyei TÁKISZ (a munkáltató által kiállított közalkalmazotti igazolás szerint 1990. 12. 31-ig állt fenn a jogviszonyom adatrögzítő munkakörben. Leánygyermekem 1989. 01. 15-én, fiúgyermekem 1990. 01. 28-án született)
- -1991. 01. 01.-1993. 01. 28. BM Megyei TÁKISZ, passzív GYES (ezt az időszakot passzív GYES-ként igazolta le a munkáltató, úgy jelölte meg 1993. 01. 28-át, mint kilépés dátumát, és az előző munkaviszonyról szóló igazolással együtt állította ki 1993. 02. 26-án)
- -1993. 02. 02.-1994. 01. 27. regisztrált munkanélküli
- 1994. 03. 30.-1994. 07. 15. bt.-alkalmazott
- 1995. 02. 01.-2007. 03. 11. magánvállalkozó
- 2007. 03. 12.-2012. 02. 12. zrt.-alkalmazott
- -2012. 02. 13.-2012. 05. 31. nonprofit kft.-alkalmazott (jogutódlással folytatódik a munkaviszony)
- -2012. 06. 01.- Pest Megyei Intézményfenntartó Központ
Részlet a válaszából: […] ...többek között – közalkalmazotti jogviszonyban töltött időnek számít:– a Kjt. hatálya alá tartozó (az alá került) munkáltatónál munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő;– a Ktv., Ktjv. hatálya alá tartozó szervnél, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 9.

Bölcsődében foglalkoztatott közalkalmazottak besorolása

Kérdés: Intézményünk a 257/2000. (XII. 26) Korm. rendelet hatálya alá tartozó, gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatot ellátó helyi önkormányzati szerv, egészen pontosan bölcsőde. 1. Milyen fizetési osztályba sorolható be az a közalkalmazott, aki – klasszikus értelemben vett – szakmunkás-bizonyítványt (8 osztály + szakmunkásképző intézet) szerzett, pl. villanyszerelő, szakácsnő, asztalos, víz-, gázszerelő, géplakatos stb.? 2. Milyen fizetési osztályba sorolható be az a közalkalmazott, aki alapfokú iskolai végzettséggel (8 általános) és 2 éves szakiskola elvégzésével szerzett szakmát? 3. Milyen fizetési osztályba sorolható be az a közalkalmazott, aki alapfokú iskolai végzettséggel (8 általános), valamint különböző központok által szervezett OKJ-s képzés keretében szerzett szakmát? 4. Milyen fizetési osztályba sorolható be az a közalkalmazott, aki alapműveltségi vizsga (9-10. osztály elvégzése) és 2-3 éves szakiskola elvégzésével szerzett szakmát? 5. Melyek azok a szempontok, melyek eldönthetik, hogy ki sorolható be a "B", illetve a "C" fizetési osztályba? 6. Az "F" és "G" fizetési osztályba sorolt gazdasági vezető, illetve belső ellenőr esetében a mérlegképes végzettség beszámítható-e további szakképesítésként, adható-e számukra 5%-os illetménynövekedés?
Részlet a válaszából: […] ...és ellenőrzési szakértő,valamint az a), illetve a b) pontban meghatározott képzettségés képesítés mellett legalább kétéves munkaviszony, köztisztviselői, illetveközalkalmazotti jogviszony, hivatásos állományú szolgálati viszony megléteellenőrzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. október 21.

Belső ellenőrzési tevékenységre vonatkozó követelmények

Kérdés: A helyi önkormányzat szolgáltató költségvetési intézményénél 1993-tól dolgozom belső ellenőrként. Középiskolai végzettségem mellett felsőfokú államháztartási szakképzettséggel rendelkezem. Kezdettől fogva mentesítve lettem a szakképzettség alól. Besorolásom "E" fizetési osztály. A kormányrendelet értelmében jogosult vagyok-e a magasabb fizetési osztályra?
Részlet a válaszából: […] ...másik fontos dolog, amire ki kell térni. A193/2003. (XI. 26.) Korm. rendelet szerint a képzettség, a képesítés melletti,legalább kétéves munkaviszony alól adható csak felmentés. A belső ellenőrvéglegesen nem mentesíthető a képesítési követelmények alól. Vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 18.

Köztisztviselő besorolása

Kérdés: Az I. besorolási osztályon belül milyen kategóriába nevezhető ki, illetve sorolható be az a személy, aki 2003. június 1-jén létesített munkaviszonyt mint köztisztviselő? Előző munkaviszonyaiból 9 évet számítottak be. Kinevezésének időpontjában felsőfokú végzettséggel és középfokú szakképesítéssel rendelkezett, majd 2003. év novemberében felsőfokú szakképesítést is szerzett.
Részlet a válaszából: […] A kérdés feltevése is arra mutat rá, hogy a gyakorlatbannehézséget jelent a Kjt. hatálya alá tartozó közalkalmazotti jogviszony és aKtv. hatálya alá tartozó közszolgálati jogviszony elhatárolása, illetve pontosismeretek szükségesek ahhoz, hogy meghatározzuk, egy konkrét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. július 19.

Köztisztviselő átsorolása, illetve nyugdíjazása

Kérdés: Polgármesteri Hivatalnál, költségvetési területen dolgozom. Munkakörömhöz középfokú iskolai végzettség az előírás. Felsőfokú szakképesítést szereztem (mérlegképes könyvelő), átsorolható vagyok-e az ügyintéző II-ből az ügyintéző I-be? 2005. június 30-ával jogosult leszek előrehozott öregségi nyugdíjra. Szeretném a nyugdíjamat megállapíttatni, de nem szeretném a jogviszonyomat megszüntetni, csak 2 év múlva. Kiadható-e a rekreációs szabadság és felmentési idő 2006 júliusától?
Részlet a válaszából: […] ...hanem a Ktv. hatálybalépését követően (1992) közszolgálatijogviszonyban, azt megelőzően pedig kizárólag államigazgatási szervnélmunkaviszonyban töltött időt egybeszámítva kell a 20 év közszolgálatijogviszonynak meglenni, – további feltétel a Tny. 7....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. február 22.