Közös önkormányzati hivatalhoz tartozó települések közötti utazáshoz kapcsolódó költségek megtérítése a köztisztviselő részére

Kérdés: Egy közös önkormányzati hivatal köztisztviselője vagyok. A hivatalhoz 8 település tartozik. A kinevezésemben a munkavégzés helyeként a székhely önkormányzati hivatala került rögzítésre. Jár-e kiküldetés, amennyiben munkámat végezve a többi településre, illetékességi területen belül saját gépkocsival közlekedem hivatali ügyeket intézni?
Részlet a válaszából: […] ...valamint 9 Ft/km értékben a fenntartási költségeket. Ha a munkáltató ennél magasabb összegű térítést ad, a felettes rész munkaviszonyból származó jövedelemnek (költségtérítésnek)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 9.

Közigazgatási bírság behajtása – a végrehajtásban történő közreműködési kötelezettséget megsértő munkáltató felelőssége

Kérdés: Rendőrség által kiszabott közigazgatási bírság hogyan hajtható be egy kft.-től? Mi a teendő, ha egy magánszeméllyel szemben végzéssel elrendelt letiltásnak egy kft. mint munkáltató nem tesz eleget? Hogyan érvényesíthető a kft.-vel szemben a készfizető kezesi felelősség, ugyanis a közigazgatási bírsággal sújtott személynek évek óta fennáll a munkaviszonya a kft.-nél? A kft. ellen milyen eljárás kezdeményezhető ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...a letiltás foganatosításának akadályáról vagy a Vht. szerinti felfüggesztéséről a behajtót, illetve hogy az adós részére a munkaviszony megszűnésekor olyan igazolást állítson ki, amely feltünteti, hogy a munkabérből milyen tartozásokat, milyen határozat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 24.

Ruhapénz az oktatásban

Kérdés: Munkaruhapénz az óvónőknek, pedagógiai asszisztenseknek, dajkáknak jár-e? Ha igen, mennyi? Az illetékes önkormányzat köteles-e kifizetni, ha nem teszi meg, és jár az illetmény, milyen következményeket von ez maga után?
Részlet a válaszából: […] ...is alkalmazandó – 51. §-ának (1)-(4) bekezdései tartalmazzák, hogy a munkáltató köteles a munkavállalót a munkaszerződés és a munkaviszonyra vonatkozó szabályok szerint foglalkoztatni, továbbá – a felek eltérő megállapodása hiányában – a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 7.

Szokásosan telephelyen kívüli munkavégzés

Kérdés: Központi költségvetési intézmény vagyunk. Felügyeleti szervünk ez év februárjában kiadta az alkalmazottak belföldi kiküldetése esetén fizetendő költségtérítés szabályait tartalmazó utasítását (Szabályzat). Abban úgy fogalmaz, hogy "nem minősül kiküldetésnek, ha az alkalmazott a munkáját – a munka természetéből eredően – kinevezési okiratában meghatározott szolgálati helyén kívül, de az érintett megye illetékességi területén végzi." Az érintett dolgozók igazságügyi alkalmazottak (tisztviselő, informatikus, villanyszerelő, asztalos, ellenőr... stb.), akiknek szolgálati helye Budapest. Kiküldetésüket eddig is Pest megye területén végezték, a fenti szabályozással azonban – a megye illetékességi területére hivatkozással – megszüntette a felügyeleti szerv a napidíj folyósítás lehetőségét, mondván, a megye területén szolgálati helyen kívül végzett munka nem minősül kiküldetésnek. Fenti szabályozás az ÁSZ szerint törvénytelen. Az Mt 105. §-a, valamint a Ktv. 49/C. §-a is utal arra, hogy nem minősül kiküldetésnek, ha a köztisztviselő a munkáját a "munka természetéből eredően" szokásosan a közigazgatási szerv székhelyén kívül végzi... Már csak az a kérdés mi értendő "a munka természetéből eredő" fogalom alatt? Csak tájékoztatásul jegyzem meg, hogy a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter 14/2009. (X. 2.) MeHVM utasítása a belföldi ... kiküldetéssel kapcsolatos kiadások elszámolásánál a következők szerint rendelkezik: "II. Belföldi hivatalos kiküldetés 5. Belföldi hivatalos kiküldetésnek minősül, amikor a MeH-nél állami vezetői szolgálati, közszolgálati, ill. munkaviszonyban álló személyek ... a jogviszonyukból adódó feladataikat Budapest közigazgatási határán kívül látják el." Fentiek alapján kérem szíves állásfoglalásukat, hogy a budapesti szolgálati székhelyű, de Pest megye területén munkát végző alkalmazott kiküldetést teljesít-e?
Részlet a válaszából: […] A kinevezésben meg kell határozni a munkavégzés helyét. AzMt. 76/C. § (2) bekezdés szerint, ha a munkavállaló a munkáját – a munkatermészetéből eredően – szokásosan telephelyen kívül végzi, akkor amunkaszerződésben állandó munkavégzési helyként a munkáltató azon...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 12.

Prémiumévek programban történő részvétel feltételei

Kérdés: 1952. 08. 05-én születtem. Három gyermekem született: 1971. 08. 05., 1974. 03. 08., 1975. 02. 08. A GYES-re nem voltam jogosult, mert nem volt meg a szükséges biztosítási időm. A 3. gyerekem 3 éves koráig kaptam méltányosságból GYES-t. 1978. 02. 09-től munkaviszonyom folyamatos a közszférában. 1971-1978-ig kaphatok-e szolgálatiidő-kedvezményt, és részt vehetek-e a prémiumévek programban?
Részlet a válaszából: […] ...venni, mint a "közszférában töltött idő"kiszámításánál, utóbbi jóval szűkebb. A kérdésben azt írja, hogy "1978. 02.09-től munkaviszonyom folyamatos a közszférában". Ebből arra következtetek,hogy Ön a Pép. tv. által megkívánt 25 év közszolgálatban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. december 22.

Korengedményes nyugdíj

Kérdés: 1952. december 1-jén született férfi vagyok, munkaviszonyom 2009. XII. 1-jén 38 év 110 nap lesz. A 534/2008. Korm. rendelet szerint, ha a munkáltató kifizeti egy összegben a 3 évi nyugdíjamat, elmehetek-e 2009. XII. 1-jétől nyugdíjba, illetve jár-e részemre felmentés, ha igen, nyugdíjazás előtt vagy után? Egy időben megkaphatom-e a korengedményes nyugdíjat és a felmentési illetményt is?
Részlet a válaszából: […] A korengedményes nyugdíjazásról szóló 181/1996. (XII. 6.)Korm. rendelet 2009. december 31-ig ad lehetőséget a munkáltató és amunkavállaló megállapodása alapján a munkavállaló korengedményes nyugdíjbavonulására.A hivatkozott jogszabály értelmében a munkáltató -legkorábban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 19.

1992. július 1-je előtt keletkezett munkaviszony beszámítása közalkalmazotti fizetési fokozat megállapításánál

Kérdés: A Kjt. 87/A. § (Kjt. 64. §) értelmében a fizetési fokozat megállapításánál a közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő beszámításával kapcsolatosan eltérő nézetek vannak az intézetünk és a fenntartó között. 1992. július 1-jét megelőzően fennállt munkaviszonyok teljes időtartamát beszámítottuk közalkalmazotti jogviszonynak. Problémát okoz, hogy hogyan kell kezelni az 1992. július 1-je előtt keletkezett, de azt követően is fennállt munkaviszonyt, ha a dolgozó nem rendelkezett a beosztásának megfelelő szakmai képesítéssel. Jelen gyakorlatunk szerint az ilyen jogviszonyt úgy kezeltük, hogy 1992. július 1-jéig közalkalmazotti jogviszonyként elismertük, azt követően azonban már nem vettük figyelembe a közalkalmazotti jogviszony beszámításánál. A fenntartó illetékes szakembere úgy ítéli meg, hogy az 1992. július 1-jén fennállt jogviszonyoknak teljes időtartamát, tehát az 1992. július 1-je utáni időszakot is közalkalmazotti jogviszonynak kell elismerni mindaddig, amíg az meg nem szűnt. Hivatkoznánk még a 25/2003. (V. 21.) AB Határozat III. 3. pontjára, amelyet mi úgy értelmezünk, hogy 1992. július 1-je egy határvonal volt, amelytől alkalmazni kell a Kjt.-t, és az érvényesség a korábbi jogviszonyokat nem érinti. Azonban azt követően a Kjt. előírásait kell alkalmazni, függetlenül attól, hogy az adott időpontban, még fennálló jogviszonyról vagy megszűnő jogviszonyról van szó. Valamint a Kjt. 87/A. § (3) bekezdés b) pontja azt mondja: "az 1992. július 1-jét megelőzően fennállt munkaviszony teljes időtartamát", nem pedig azt, hogy a fennálló munkaviszony teljes időtartamát kell beszámolni a fizetési fokozat megállapításához.
Részlet a válaszából: […] ...megállapítása szempontjábólközalkalmazotti jogviszonyban töltött időként kell elismerni az 1992. július1-jét megelőzően fennállt munkaviszony teljes időtartamát, függetlenül annakmegszűnési módjától. Ez azt jelenti, hogy ha a munkaviszony 1992....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 19.

Külföldi munkavégzés adó- és járulékkötelezettségének szabályai

Kérdés: Magyarországon milyen adót és járulékokat kell fizetnie, és milyen bejelentési kötelezettsége van annak a magyar magánszemélynek, aki Svájcban munkaviszony keretében végez munkát?
Részlet a válaszából: […] Svájci munkavállalás esetén az adófizetési kötelezettségszempontjából a Magyar Népköztársaság és a Svájci Államszövetség között a kettősadóztatás elkerülésére a jövedelem- és a vagyonadók területén Budapesten, az1981. évi április hó 9. napján aláírt egyezmény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 9.

Egészségügyi alkalmatlanság

Kérdés: Intézményünkben az egyik dolgozó egészségügyi ok következménye miatt a szakács munkakör betöltésére alkalmatlanná vált. Egészségügyi állapotának megfelelő munkakört intézményen belül felajánlani nem tudunk, munkaviszonyának közös megegyezéssel való megszüntetését vagy akár rokkantsági nyugdíjazását eddig nem kérte. Helyesen járunk-e el, ha a munkáltató a közalkalmazotti jogviszony megszüntetését a Kjt. 25. § (2) bekezdés e) pontja alapján felmentéssel szüntetné meg, hivatkozással a Kjt. 30. § (1) bekezdés d) pontjára? Ebben az esetben a dolgozót megilletné felmentési idő, valamint végkielégítés?
Részlet a válaszából: […] A Kjt. speciális szabályt tartalmaz arra az esetre, ha aközalkalmazott alkalmatlansága egészségügyi okból következik be, és emiatt nemképes munkakörét a továbbiakban ellátni. Az érintett közalkalmazott csak akkormenthető fel, ha a munkáltatónál nincs az egészségi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 17.

Rokkantnyugdíj melletti foglalkoztatás

Kérdés: Táppénzes állományban lévő köztisztviselőnél az OSZI (Orvosszakértői intézet) I. fokú orvosi bizottsága 67 százalékos munkaképesség-csökkentést állapított meg. Ha a köztisztviselő a rokkantsági nyugdíjat igénybe kívánja venni, akkor mi a teendő? A munkaviszony megszűnése felmentéssel vagy közös megegyezéssel történik? Lehetséges-e ugyanazon a munkahelyen rokkantnyugdíjasként továbbfoglalkoztatni ezt a köztisztviselőt? Ha igen, akkor ebben az esetben a munkáltató részéről milyen lépéseket kell tenni? Munkaalkalmassági vizsgálat kell-e?
Részlet a válaszából: […] ...ez a jogszabályi feltétel teljesül.Mikor nyílik meg a nyugdíjjogosultság, ha az igénylő azOSZI-határozat kiadásának időpontjában munkaviszonyban áll? Ez esetben is háromlehetséges feltételt határoz meg a Tny-tv. 27. §-a.A jogosultság azon a napon nyílik meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 26.
1
2