Találati lista:
1. cikk / 51 Térítésmentes eszköz átvétele
Kérdés:
Önkormányzat által létrehozott szervezet vagyunk. Térítésmentes eszköz átvételekor, amennyiben az államháztartáson belülről történik, a tárgyi eszköz 1-es főkönyvi számlájával szemben a 41212 Áhb. önkor. vagyonkezelésbe vett eszköz miatti nemzeti vagyon változás főkönyvi számlának kell a Követel oldalon szerepelnie? Államháztartáson kívülről történő térítésmentes átvételkor a tárgyi eszköz 1-es főkönyvi számlájával szemben a 9242 Térítés nélkül átvett eszköz főkönyvi számlának kell a Követel oldalon szerepelnie?
2. cikk / 51 Leselejtezett tárgyi eszköz értékesítése
Kérdés: Saját főzőkonyhával rendelkező költségvetési szerv, szociális otthon vagyunk. A főzőkonyhán használt ipari sütő leselejtezésre került, azonban alkatrészként még hasznosítható, és ezért megvásárolnák tőlünk. Milyen szabályok szerint tudjuk ezt a tárgyi eszközt így értékesíteni?
3. cikk / 51 Gépkocsijavítási költségek elszámolása
Kérdés: Szakszervizben javíttatjuk az autót. A számlában anyag, alkatrész és munkadíj is szerepel. Helyesen járunk-e el, ha az anyagot, alkatrészt anyagköltségként, a munkadíjat igénybe vett szolgáltatásként könyveljük, vagy az a helyes, ha az egészet együtt javítási költségként számoljuk el? Ugyanez a kérdés akkor is, ha a gumiszerelő műhelyben gumit vásárolunk, és ezt fel is szereltetjük, a kerekeket centríroztatjuk, szabályoztatjuk. Ebben az esetben is van anyagköltség és szolgáltatás-igénybevétel, vagy csak a javítás (K334)?
4. cikk / 51 Gépkocsilízing elszámolása
Kérdés: A polgármesteri hivatal (nem az önkormányzat) vásárolt egy személygépkocsit, amelyért 2024. 06. 12-én nettó 1.574.803 Ft, 11. 19-én 1.496.063 Ft vételárelőleget fizettünk, és 2025. 02. 13-án további 78.740 Ft-ot. Az adásvételi szerződés kelte 2024. 06. 14. A fennmaradó vételár, nettó 5.110.282 Ft nyílt végű pénzügyi lízing keretében kerül 5 év alatt kifizetésre nettó 1.126.348 Ft maradványérték mellett. Az autót a kereskedés 2025. 01. 21-én átadta. Helyesen jártunk, illetve járunk-e el, ha a befizetett vételárat, nettó 3.149.606 Ft-ot aktiváltuk, és a továbbiakban a havonta fizetett nettó lízingdíjat fogjuk aktiválni? A lízingdíj kamatát és a rendelkezésre tartási díjat egyéb dologi kiadás rovatra könyvelhetjük-e? A polgármesteri hivatalnak keletkezik-e az autó tekintetében cégautóadó-fizetési kötelezettsége?
5. cikk / 51 Térítésmentes vagyonátadás
Kérdés: Az önkormányzat két intézménye egymás közötti térítésmentes vagyonátadását hogyan könyveljük? Eredményráfordítással szemben, vagy a nemzeti vagyon változásaival (412) szemben? Kérjük, írják le a lépéseket mind az átadó, mind az átvevő költségvetési szervnél!
6. cikk / 51 Önkormányzati tehergépkocsi értékesítése
Kérdés: Intézményünk megyei jogú város önkormányzata irányítása alatt álló költségvetési szerv. 2004. évben vásároltunk egy tehergépjárművet, melyet értékesítettünk 1 millió forint eladási áron. A jármű nettó könyv szerinti értéke az eladáskor 0 Ft volt, teljes mértékben leírásra került. Értékelési szabályzatunkban rögzítjük, hogy költségvetési intézményünk nem alkalmazza az Szt. 68. §-a (5) bekezdésében lehetővé tett értékhelyesbítés intézményét, azaz a tevékenységünket tartósan szolgáló vagyoni értékű jog, szellemi termék, tárgyi eszköz (kivéve a beruházásokat, a beruházásra adott előlegeket) akkor sem értékelhető piaci értéken, ha a piaci érték jelentősen meghaladja az adott eszköznek a könyv szerinti (bekerülési) értékét. Szükséges-e készletté nyilvánítani, ha nincs nettó értéke az eszköznek? Ha igen, milyen értéken? Illetve helyes-e a B53 rovat és 9244 pénzügyi főkönyv alkalmazása az értékesítéskor kiállított számla követelésként rögzítése során? A tárgyi eszköz nyilvántartásból való kivezetésnél a bruttó értékét és az értékcsökkenés összegét a 841 főkönyvvel szemben vezettük ki, itt a forgalom változott csak, az egyenlege 0 Ft. Helyes-e a könyvelésünk így?
7. cikk / 51 Néptánccsoport fellépőruháinak nyilvántartása
Kérdés: Az önkormányzat működtetésében lévő közösségi ház keretein belül néptánccsoport működik. A néptánccsoport működését az önkormányzat finanszírozza. A táncosok fellépőruházatát szintén az önkormányzat szerzi be. A fellépőruhák, cipők, csizmák, kellékek beszerzését tárgyi eszközként kell nyilvántartani, vagy elegendő anyagköltségként elszámolni? Amennyiben anyagköltségként könyvelendő, kell-e nyilvántartást vezetni róla?
8. cikk / 51 Hulladékgazdálkodási vagyont működtető társulás
Kérdés: Az önkormányzat több önkormányzattal együtt alapított egy hulladékgazdálkodási vagyont működtető társulást 2024-ben. Az önkormányzatok felhatalmazása alapján az osztatlan közös tulajdon jelenleg a gesztor önkormányzat nyilvántartásában szerepel a társulás megalakulásáig, majd pedig ez az önkormányzat adja át a vagyont a társulásnak. A társulás ezeket az eszközöket üzemeltetésbe kívánja adni, üzemeltetési szerződést kíván kötni közfeladat ellátására. Megállapodás alapján a 2023. évi üzemeltetési díjat a gesztor önkormányzat számlázta ki az üzemeltetést végző kft.-nek. A kft. 2023-ban a kiállított számla 30%-át átutalta a számlát kiállító önkormányzatnak. A fennmaradó 70% az eszközöket használó kft.-nél tartalékként jelenik meg, melyet tárgyi eszköz vásárlására fordíthat.
2024-ben a befolyt bevételt (30%), a számlakövetelést (70%), valamint a tárgyi eszközöket át kell adni az új társulásnak.
1. 2023-ban a gesztor önkormányzat mérlegében a fennmaradó 70%-ot számlakövetelésként kell-e szerepeltetni?
2. 2024-ben az átadásnak [bevétel (30%), követelés (70%), tárgyi eszköz] melyek a könyvelési lépései?
2024-ben a befolyt bevételt (30%), a számlakövetelést (70%), valamint a tárgyi eszközöket át kell adni az új társulásnak.
1. 2023-ban a gesztor önkormányzat mérlegében a fennmaradó 70%-ot számlakövetelésként kell-e szerepeltetni?
2. 2024-ben az átadásnak [bevétel (30%), követelés (70%), tárgyi eszköz] melyek a könyvelési lépései?
9. cikk / 51 Önkormányzati társulások tárgyieszköz-nyilvántartása
Kérdés: Több önkormányzat társulást kíván létrehozni. A társuló önkormányzatok osztatlan közös tulajdonban lévő vagyonnal (tárgyi eszközzel) rendelkeznek, melyet a társulás részére kívánnak átadni. A társulás egyedüli feladata ennek a vagyonnak a működtetése lesz. Az önkormányzatok felhatalmazása alapján az osztatlan közös tulajdon jelenleg egy önkormányzat nyilvántartásában szerepel a társulás megalakulásáig, majd pedig ez az önkormányzat adja át a vagyont a társulásnak. A társulás ezeket az eszközöket üzemeltetésbe kívánja adni, üzemeltetési szerződést kíván kötni közfeladat ellátására.
1. Milyen jogcímen tudja az önkormányzat a nyilvántartásában szereplő osztatlan közös tulajdont a társulás részére átadni, ezt a vagyont a továbbiakban kinek a mérlegében kell szerepeltetni, az écs. elszámolása hol történik?
2. Az átadásnak van-e áfavonzata?
3. A társulásnak a működtetett vagyonról kell-e adatot szolgáltatni a tag önkormányzatok részére?
4. A Mötv. alapján, amennyiben törvény másképp nem rendelkezik, a helyi önkormányzat társulásba bevitt vagyonát a társuló helyi önkormányzat vagyonaként kell nyilvántartani, a vagyonnövekmény a társult helyi önkormányzatok közös vagyona. Ebben az esetben hogyan érvényesül a jogszabály ezen pontja?
1. Milyen jogcímen tudja az önkormányzat a nyilvántartásában szereplő osztatlan közös tulajdont a társulás részére átadni, ezt a vagyont a továbbiakban kinek a mérlegében kell szerepeltetni, az écs. elszámolása hol történik?
2. Az átadásnak van-e áfavonzata?
3. A társulásnak a működtetett vagyonról kell-e adatot szolgáltatni a tag önkormányzatok részére?
4. A Mötv. alapján, amennyiben törvény másképp nem rendelkezik, a helyi önkormányzat társulásba bevitt vagyonát a társuló helyi önkormányzat vagyonaként kell nyilvántartani, a vagyonnövekmény a társult helyi önkormányzatok közös vagyona. Ebben az esetben hogyan érvényesül a jogszabály ezen pontja?
10. cikk / 51 Más tulajdonában álló tárgyi eszközökön végzett és át nem adott beruházások és felújítások
Kérdés: Önkormányzati alrendszerbe tartozó költségvetési szerv vagyunk. A fenntartó önkormányzat tulajdonában lévő épületben végezzük közérdekű tevékenységünket. Az épület nem szerepel a könyveinkben, azt sem üzemeltetésre, sem vagyonkezelésbe nem vettük át, és nem is béreljük az önkormányzatunktól. Az épületben végzünk felújítást, illetve beruházásokat. Tanácsukat szeretném kérni ezen gazdasági események kontírtételeihez. A 412-es főkönyvi számlával szemben nem vezethetem ki, mivel nem része az ingatlan a nemzeti vagyon induláskori értékének.
