21 cikk rendezése:
1. cikk / 21 EU-s támogatásból vásárolt különböző informatikai eszközök
Kérdés: Az egyetem uniós támogatásból vásárolt különböző informatikai eszközöket, melynek beszerzési értéke 100 millió forint, az ár tartalmazza az áfát is. Az egyetem a pályázat során a nyilatkozatot az áfa tekintetében arról tette meg, hogy nem él a levonási jogával. Helyesen járt-e el az egyetem, amikor az aktiválási összegnél az áfával csökkentett nettó értékén helyezte üzembe az eszközöket? Amennyiben az előző évek során az amortizációt nem helyesen állapította meg, a tárgyévben korrigálhatja-e a könyveiben, és a helyes értéket (különbözetet) elszámolhatja-e az adott gazdasági évben?
2. cikk / 21 Idegen tulajdonú eszközök
Kérdés: Dolgozónk külső pályázat útján, külföldről beszerzett 2 db 1 millió Ft értékű videokártyát. Az eszköz beszerzése, tulajdonlása nem érinti az intézetet, tőlünk független. Dolgozónk az említett eszközöket az intézet tulajdonában álló, helyileg is itt található számítógépekbe szereltette be, hogy segítse a munkáját. Adott esetben, pl. munkaviszony-megszűnés esetén, a dolgozó a fent említett eszközöket is magával viszi további használatra. Helyesen járunk el, ha idegen eszközként nyilvántartásba veszünk speciális nagy értékű videokártyát, egyéb esetben mi lenne a megfelelő eljárás a fentiek ismeretében?
3. cikk / 21 Önálló tevékenységhez adott támogatás
Kérdés: Az önkormányzat költségvetésének terhére 150 000 Ft összegű támogatást szeretne nyújtani egy mű fordításához a szerzőnek. A kérdésünk, hogy adható-e támogatás magánszemélynek, illetve adó szempontjából az önkormányzatnak, illetve a magánszemélynek milyen adófizetési kötelezettsége merül fel? Kell-e a magánszemélynek számlát benyújtani az elszámoláshoz?
4. cikk / 21 Fordított adózás
Kérdés: Önkormányzatunk egy nyertes pályázat keretében a településen egyedi szennyvíztisztító berendezéseket fog elhelyezni magánszemélyek, illetve közintézményeink ingatlanjain. A?fővállalkozó előlegszámlát szeretne benyújtani a már megérkezett tartályok vonatkozásában, és ehhez a mai napon egy adóalanyisági nyilatkozatot kért tőlünk az Áfa-tv. szerinti fordított adózás alkalmazásához. Önkormányzatunk áfaalany. A beruházás építésihatóságiengedély-köteles. A?szállító kiállíthat fordított adózás szabályai alá eső számlát önkormányzatunk részére?
5. cikk / 21 Piactér-felújítás, -fejlesztés
Kérdés: Önkormányzatunk piactér felújítására, fejlesztésére nyert pályázatot. A pályázaton úgy szerepeltettük, hogy a fejlesztéshez kapcsolódó áfát nem igényeljük vissza. Jelenleg a piaci tevékenység után helypénzt szedünk nettó összeg + áfatartalommal. A koordináló szerv szerint nem lehet csak a fejlesztési részt leválasztani a jelenlegi és későbbi működtetésről. Két lehetőséget látunk a megvalósításra.
1. A pályázatunkat módosítjuk nettó finanszírozásra, és visszaigényeljük a fejlesztés áfatartalmát (az áfaösszeg finanszírozása a probléma).
2. A saját bevételi rendeletünket módosítjuk, töröljük a piactartási tevékenység utáni bevételeket, így a tevékenységnek nincs árbevétele, és marad a fejlesztés bruttó támogatása.
Lehetséges-e a választási lehetőség?
1. A pályázatunkat módosítjuk nettó finanszírozásra, és visszaigényeljük a fejlesztés áfatartalmát (az áfaösszeg finanszírozása a probléma).
2. A saját bevételi rendeletünket módosítjuk, töröljük a piactartási tevékenység utáni bevételeket, így a tevékenységnek nincs árbevétele, és marad a fejlesztés bruttó támogatása.
Lehetséges-e a választási lehetőség?
6. cikk / 21 Civil szervezetek önkormányzati támogatásának államháztartási és adózási vonatkozásai
Kérdés: Az önkormányzat milyen módon támogathatja a nem jogi személyiségű "szervezeteket"? Például olyan kertbarátkör, mely az önkormányzattal a rendezvények terén együttműködik, de nincs bejegyezve, nincs adószáma stb. Támogatásnak minősül-e vagy a dologi kiadások között kell elszámolni, mert a kertbarátkör nevére nem is kérhető számla, támogatási szerződést nem lehet vele kötni, mert nem szervezet? Ha lehet támogatni, hogyan számoltatható el? Mi a kötelezettségvállalás dokumentuma ilyen esetben?
7. cikk / 21 Kilépő dolgozó elszámolása használatra átvett eszközökkel
Kérdés: Kilépő dolgozó tárolási nyilatkozattal, engedéllyel továbbra is használhatja-e a részére korábban beszerzett és kiadott eszközöket (pl. számítógép stb.), vagy kilépéskor minden esetben vissza kell szolgáltatnia azokat? Több esetben előfordul, hogy a kutatók, dolgozók az intézetünknél eltöltött munkaviszonyuk alatt (főleg pályázatból) munkájukhoz számítástechnikai eszközöket szereznek be, melyet otthoni használatra elvihetnek. Szabályozhatja-e ezt a kérdést az intézmény? Helyesen járunk el leltározás során ebben az esetben, ha egyeztető levelet küldünk, s arról írásbeli visszaigazolás alapján készítjük el a leltárt?
8. cikk / 21 Kötelezettségvállalás
Kérdés: A mérlegképes könyvelők részére tartott továbbképzésen hangzott el, hogy a megrendelőt kizárólag abban az esetben lehet kötelezettségvállalásnak tekinteni, amennyiben azt a vállalkozó visszaigazolta. Kérem szíves állásfoglalásukat a témában!
9. cikk / 21 Beszámítás
Kérdés: Önkormányzati pályázati elszámolás alkalmával merült fel a következő problémánk:
Esetünkben vannak olyan cégek, amelyek az önkormányzat szállítói és vevői is egyaránt, ezért kérésükre több esetben kompenzációt hajtunk végre, amely mögött tényleges pénzmozgás (maximum a különbözet erejéig) nincsen. A pályázati elszámolók szerint államháztartáson belül erre nem is lenne lehetőség, viszont mi erre vonatkozó törvényi előírást nem találtunk. Államháztartáson belül alkalmazható-e a kompenzáció, ha nem, akkor ezt mely jogszabályban találjuk meg?
Esetünkben vannak olyan cégek, amelyek az önkormányzat szállítói és vevői is egyaránt, ezért kérésükre több esetben kompenzációt hajtunk végre, amely mögött tényleges pénzmozgás (maximum a különbözet erejéig) nincsen. A pályázati elszámolók szerint államháztartáson belül erre nem is lenne lehetőség, viszont mi erre vonatkozó törvényi előírást nem találtunk. Államháztartáson belül alkalmazható-e a kompenzáció, ha nem, akkor ezt mely jogszabályban találjuk meg?
10. cikk / 21 Pénzügyi ellenjegyzés III.
Kérdés: Az önkormányzat által megvalósított gazdasági események során az alább felsorolt dokumentumok közül melyiket kell kötelezettségvállalásnak tekinteni, azaz melyiket kell pénzügyi ellenjegyzéssel ellátni? Előfordulhat olyan, hogy ugyanazon gazdasági esemény kapcsán több dokumentum is szóba jöhet?
Pályázati forrás terhére megvalósított beruházás:
- -támogatás megállapításáról szóló okirat vagy támogatói szerződés,
- -közbeszerzési hirdetmény közzététele (ha közbeszerzés-köteles),
- -vállalkozási szerződés (a kivitelező és az önkormányzat között).
Rendszeres szociális segély megállapítása:
- -határozat a segély megállapításáról (ha a jogosultsági időszak és az összeg alapján 100 E Ft-ot meghaladja),
- -az átutalás bizonylata (havi számfejtési lista),
- -civilszervezetek részére nyújtott támogatás,
- -képviselő-testületi határozat (a támogatott szervezetek felsorolásáról és a megítélt támogatás összegéről szól),
- -támogatási szerződés (támogató és a támogatott között).
Pályázati forrás terhére megvalósított beruházás:
- -támogatás megállapításáról szóló okirat vagy támogatói szerződés,
- -közbeszerzési hirdetmény közzététele (ha közbeszerzés-köteles),
- -vállalkozási szerződés (a kivitelező és az önkormányzat között).
Rendszeres szociális segély megállapítása:
- -határozat a segély megállapításáról (ha a jogosultsági időszak és az összeg alapján 100 E Ft-ot meghaladja),
- -az átutalás bizonylata (havi számfejtési lista),
- -civilszervezetek részére nyújtott támogatás,
- -képviselő-testületi határozat (a támogatott szervezetek felsorolásáról és a megítélt támogatás összegéről szól),
- -támogatási szerződés (támogató és a támogatott között).