17 talált cikk a munkába járás , nyilvántartás kifejezésre

Kérdés: Jogosultak-e a munkába járás költségtérítésére azok a munkavállalók, akik elektromos autóval járnak munkába? Más-e az adójogi meg-ítélése annak az esetnek, ha a munkavállaló adott esetben ingyenesen tölti az elektromos autóját? A nyilatkozaton kívül terheli-e más bizonylatolási kötelezettség a munkavállalót a felmerült költséggel kapcsolatban (áramszámla stb.)?

Kérdés: A Költségvetési Levelek 290. számban megjelent 5171. számú, "Költségtérítés hétvégi hazautazásra" című kérdés kapcsán szeretnék további információt kapni arra vonatkozóan, hogy konkrétan mely bírósági határozatok és kúriai állásfoglalás írja le az életvitelszerű ottlakás fogalmát, feltételeit?

Kérdés: Főállású polgármesterként dolgozom, és nem a településen élek. Kérdésem, hogy munkába járás címén a 9 Ft-ot elszámolhatom-e? A 15%-os költségtérítésnek – nem számolom el tételesen – milyen terhei vannak?

Kérdés: Intézményünk (fővárosi önkormányzat irányítása alá tartozó költségvetési intézmény) dolgozói részére az alábbi munkába járással, helyi közlekedéssel kapcsolatos kifizetéseket teljesíti:
1. Vidéki dolgozók részére a távolságibusz-, illetve vonatbérletek árának 86%-át megtéríti.
2. Azoknak a vidéki dolgozóknak, akik nem tudják igénybe venni a tömegközlekedést (távolsági busz, vonat), sajátgépkocsi-használatot fizet (9 Ft/km).
3. Valamint a helyi közlekedési költségeit téríti azoknak a dolgozóknak, akik év elején éves BKK-bérletet kérnek (cafeteriakereten belül), továbbá ha év közben új dolgozó érkezik, aki szintén a cafeteriakeretén belül igényel havi BKK-bérletet, neki(k) havonta veszi meg a bérletszelvényt.
Hogyan kell a fenti tételeket könyvelni (kötelezettségvállalás, végleges kötelezettségvállalás, teljesítés) a pénzügyi és a költségvetési számvitelben? Mindegyik kifizetés személyi kifizetésnek minősül, és egyazon számlaszámon kell őket kezelni, vagy kell különbséget tenni az egyes térítések között?

Kérdés: Önkormányzatunk mezei őrszolgálatot működtet, a feladatot két mezőőr látja el saját kerékpárjával. Hogyan tudom elszámolni a kerékpárkopást, kell-e és mi alapján útnyilvántartást vezetniük?

Kérdés: A 20/2008. SZMM rendelet 4. §-a szerint a vizsgáztatót utazási költségtérítés illeti meg. A rendelet kimondja, hogy saját gépjármű használata az Szja-tv. 25. §, valamint a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésre vonatkozó jogszabály előírásai alapján történik. Kérdezem, hogy adómentesen csak a 9 Ft fizethető-e ki saját gépjármű használata esetén a vizsgáztatónak?

Kérdés: Többcélú kistérségi társulás munkaszervezete saját feladatként látja el a belső ellenőrzési tevékenységet saját maga és költségvetési szervei részére, valamint további 22 önkormányzatnak. Mint belső ellenőr az egyik érintett önkormányzat közigazgatási területén lakom. Mindennap autóval utazom a székhelyre, a székhelyről indítjuk a kiküldetést, azaz az ellenőrzés helyszínére utazunk. (Saját autóval járunk az ellenőrzésre, mert nincs hivatali gépjármű.) A székhely és lakóhely között 9 Ft/km költséget havonta útnyilvántartással alátámasztom (minden munkában töltött nap x oda-vissza km x 9 Ft/km). A székhelyről az önkormányzatokhoz történő utazást kiküldetésként számoljuk el. Jelenlegi kollégám a székhelyen lakik, logikus mindennap együtt a székhelyről indítani a munkát. A jövőben azonban új kollégával dolgozom, akivel egy településen élünk, s a település elhelyezkedése földrajzilag az ellátási terület középpontjában van, lényegesen több költséggel jár a székhelyről indítani a munkát, mint a lakóhelyről. Az Szja-tv. szerint a székhely és telephelyek közötti út hivatali útnak minősül, tehát kiküldetésként elszámolható. Jelenleg lakóhelyemhez 5 km távolságra lévő község eléréséhez oda-vissza 40 km munkába járást kell elszámolnom a székhelyig, majd onnan a kiküldetés céljából további 50 km oda-vissza kiküldetés címén, miközben lakóhelyemen átutazom. Logikus és lényegesen olcsóbb megoldás az lenne, ha lakóhelyem – mely egyben az egyik társult község mint telephely – és a többi település közötti utat kiküldetésként számolnám el, jelenlegi példával illusztrálva 5-5 km kiküldetés, s nem 50 km kiküldetés, plusz 40 km munkába járás. Sért valamely jogszabályt ez a megoldás? Van más lehetőség arra, hogy sem a munkahely, sem én, mint magánszemély ne járjak rosszul anyagilag?

Kérdés: Önkormányzatunk ellenőrei saját gépkocsijuk igénybevételével látják el feladatukat. Eddig útnyilvántartás alapján fizettük ki (APEH fogyasztási norma, üzemanyagár, az Szja-tv. szerint adható "karbantartási költség") a költségtérítésüket. Az új cégautó-szabályozás ezt a gyakorlatot hogyan befolyásolja? Egyes vélemények szerint, ha a jövőben kiküldetési rendelvényt vezetnek útnyilvántartás helyett, és ez alapján kapják a költségtérítésüket, akkor mentesülnek a cégautóadó megfizetése alól. Lehet-e a belterületi műszaki ellenőrzést kiküldetésnek értelmezni?

Kérdés: Költségvetési intézmény vagyunk. A munkába járás költségeinek (bérlet, 9 Ft/km) kifizetéséhez kell-e kiküldetési rendelvényt kitölteni? Amennyiben nem, akkor milyen nyomtatványon kell elszámolni? Ha a dolgozó a munkába járást saját gépkocsival kívánja megoldani, milyen nyilvántartás vezetését kérjük tőle, illetve milyen elszámolást kell alkalmazni?

Kérdés: Egyik közalkalmazott dolgozónknak saját gépkocsival történő munkába járás címén 9 Ft-ot fizetünk km-ként. Azt szeretnénk megkérdezni, mivel kell bizonylatolni, igazolni, hogy hány km az út a kaputól a munkahelyig? Kell-e a dolgozónknak útnyilvántartást vezetni?