Összesítő feladások

Kérdés: Az Áhsz. 51. §-ának (3) bekezdése értelmében a részletező nyilvántartások vezetésének módját, azoknak a kapcsolódó könyvviteli és nyilvántartási számlákkal való egyeztetését, annak dokumentálását, valamint a részletező nyilvántartások és az egységes rovatrend rovataihoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlák adataiból a pénzügyi könyvvezetéshez készült összesítő bizonylatok (feladások) elkészítésének rendjét, az összesítő bizonylat tartalmi és formai követelményeit a számlarendben kell szabályozni. Az ASP-rendszer bevezetésével a követelések, kötelezettségek rögzítése számlánként történik, ezeknél tulajdonképpen nem készül összesítő feladás. Hogyan értelmezhető az összesítő feladás például a követelések, kötelezettségek, adott-kapott előlegek, előirányzatok nyilvántartása esetében? Az Önök véleménye szerint az ASP-rendszer alkalmazásával elegendő, ha az 1-es, 2-es számlaosztálynál kerül szabályozásra az összesítő feladás rendje, és a többinél nem? (Az 1-esben, amíg a KATI modull nincs összekapcsolva a KASZPER-rel, valóban készülnek negyedévente összesítő feladások.)
Részlet a válaszából: […] ...helyesbítő, egyeztető, összesítő könyvelési munkákat, a könyvviteli, valamint a költségvetési könyvvitel során vezetett nyilvántartási számlák lezárását, és – a mérlegkészítés időpontjáig a könyvviteli zárlat alátámasztására – a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 27.

Selejtezés

Kérdés: Kérem, hogy a kis és nagy értékű tárgyi eszközök selejtezésével kapcsolatos gazdasági eseményeket és a kontírozás lépéseit intézményünk részére vázolják! A tárgyi eszközök a teljesen nullára leírt eszközök között vannak nyilvántartva.
Részlet a válaszából: […] ...Szt. 69. §-a szerint:"(3) Ha a vállalkozó a számviteli alapelveknek megfelelő folyamatos mennyiségi nyilvántartást vezet, a leltárba bekerülő adatok valódiságáról – a leltár összeállítását megelőzően – leltározással köteles meggyőződni, és azt az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. április 17.

Selejtezés, tárolási veszteség elszámolása

Kérdés: Milyen áron történjen a selejtezés, tárolási veszteség stb., illetve kivezethető-e tervezett önköltségen? Véleményünk szerint egyformán kellene kezelni az egyes növekedéseket és csökkenéseket is. Ha mégis tervezett önköltségi áron történik a kivezetés, akkor az év végi tényleges önköltség megállapításakor kell-e korrigálni a tervezett és tényleges önköltségi ár közötti különbség miatt?
Részlet a válaszából: […] ...selejtezés, tárolási veszteség elszámolása nyilvántartási értéken kell, hogy történjen.Összköltség-elszámolás esetén a saját termelésű készletek minden változását a saját termelésű készletek állományváltozása számlával szemben kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 28.

Kilépő dolgozó elszámolása használatra átvett eszközökkel

Kérdés: Kilépő dolgozó tárolási nyilatkozattal, engedéllyel továbbra is használhatja-e a részére korábban beszerzett és kiadott eszközöket (pl. számítógép stb.), vagy kilépéskor minden esetben vissza kell szolgáltatnia azokat? Több esetben előfordul, hogy a kutatók, dolgozók az intézetünknél eltöltött munkaviszonyuk alatt (főleg pályázatból) munkájukhoz számítástechnikai eszközöket szereznek be, melyet otthoni használatra elvihetnek. Szabályozhatja-e ezt a kérdést az intézmény? Helyesen járunk el leltározás során ebben az esetben, ha egyeztető levelet küldünk, s arról írásbeli visszaigazolás alapján készítjük el a leltárt?
Részlet a válaszából: […] ...is.Ha értékesítik a tárgyi eszközt, akkor ki kell vezetni az eszköz bruttó értékét és az elszámolt értékcsökkenést a könyvviteli nyilvántartásból, illetve az eszközt az analitikus nyilvántartásból. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a volt dolgozónál maradt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 24.

Nemzeti vagyon kezelése

Kérdés: 1. Az Nvt. az önkormányzati költségvetési intézmények ingó és ingatlan vagyonelemeire vonatkozik-e? Lehet-e az önkormányzati költségvetési intézménynek olyan tulajdonjogilag és könyvvitelileg elkülönült saját ingó és ingatlan vagyona, amely nem tartozik a nemzeti vagyonról szóló törvény hatálya alá?
Az Nvt. 1. §-ának (2) bekezdése szerint
"Nemzeti vagyonba tartozik:
a) az állam vagy a helyi önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló dolgok,
b) az a) pont hatálya alá nem tartozó, az állam vagy a helyi önkormányzat tulajdonában lévő dolog".
Az Áht. 3. §-ának (3) bekezdése szerint "az államháztartás önkormányzati alrendszerébe tartozik
a) a helyi önkormányzat, [...]
e) az a)-d) pontban foglaltak által irányított költségvetési szerv."
Azaz az Áht. külön definiálja a helyi önkormányzatot és az irányított költségvetési szervet, míg az Nvt. helyi önkormányzatot említ.
2. Fenti kérdésből kiindulva egy tekintet alá esik-e az önkormányzati költségvetési intézmény részére az önkormányzat mint alapító által rendelkezésére bocsátott ingó és ingatlan vagyon az önkormányzati költségvetési intézmény által saját forrásából beszerzett ingó és ingatlan vagyonnal?
3. Önkormányzati költségvetési intézmény által beszerzett és a könyveiben nyilvántartott ingó és ingatlan vagyonról rendelkezhet-e egyoldalú alapítói döntéssel az önkormányzat, azaz elvonhatja-e az intézmény ilyen vagyonát egyoldalúan?
4. Az Nvt. alapján az önkormányzat költségvetési intézménye a nemzeti vagyonban nyilvántartott saját tulajdonú ingó és ingatlan tárgyi eszközét milyen feltételek mellett értékesítheti vagy adhatja ingyenes tulajdonba?
5. Az önkormányzat költségvetési intézménye adhat-e ingó és ingatlan vagyont az államháztartáson kívülre (pl. közfeladatot ellátó gazdasági társaságnak)?
6. Az Nvt. 11. §-ának (13) bekezdése alapján az önkormányzat költségvetési intézménye átadhat-e közfeladat ellátására ingyenesen ingó és ingatlan vagyont (államháztartáson kívülre)?
Részlet a válaszából: […] ...felett használati jogot biztosít az önkormányzat az intézményeinek, de a testület dönthet úgy is, hogy az intézmény könyveiben kerül nyilvántartásra a vagyon.Vannak olyan önkormányzatok, ahol minden ingó és ingatlan vagyontárgyat az önkormányzat könyveiben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 28.

Üzemeltetési megállapodás

Kérdés: A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény rendelkezései szerint a víziközművekre vonatkozó üzemeltetési szerződés megkötése előtt a víziközművek tulajdonosának (önkormányzatnak) vagyonértékelést kell végeztetnie. 2014. január 1-jei időponttal önkormányzatunk – a jogszabályi követelményeknek is megfelelő – üzemeltetőnek adja át víziközműveit, így a vagyonértékelést elvégeztettük. A víziközművek vagyonértékelésének szabályairól és a víziközmű-szolgáltatók által közérdekből közzéteendő adatokról szóló 24/2013. (V. 29.) NFM rendelet 2. §-ának (2) bekezdése alapján a megállapított vagyonértéket és a vagyonértékelés során keletkezett adatokat az ellátásért felelős vagyonnyilvántartásában át kell vezetni, illetve a 6. § (3) bekezdése szerint két vagyonértékelés közötti időszakban a víziközmű tulajdonosa a víziközművagyon-leltár naprakész vezetésével gondoskodik a vagyonérték folyamatos karbantartásáról. Jól értelmezzük, hogy az elkészült vagyonértékelés dokumentumaiban szereplő értékre kell az önkormányzat nyilvántartásait is "helyesbíteni" mind a tárgyieszköz-nyilvántartás, mind a vagyonkataszter tekintetében? Amennyiben igen, akkor ennek módszerét, elszámolási és könyvelési lépéseit szíveskedjenek ismertetni.
Részlet a válaszából: […] ...és dokumentált legyen.A megállapított vagyonértéket és a vagyonértékelés során keletkezett adatokat az ellátásért felelős vagyonnyilvántartásában vagy a víziközmű-szolgáltató vagyonnyilvántartásában át kell vezetni. Ez utóbbit csak abban az esetben, ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 7.

Start munkaprogram

Kérdés: Hogyan történik a Start munkaprogram keretében, a saját előállítású mezőgazdasági növénytermesztésnek, a megtermelt termények készletre vételének számviteli elszámolása?
Részlet a válaszából: […] ...osztályozás szerintT 6, 72 – K 599751A készlet teljesítményértéken történő állományba vétele a folyamatosan vezetett analitikus nyilvántartásban történik. A saját előállítású készletet felhasználásig az analitikus nyilvántartásban kell nyilvántartani,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 29.

Zöldségfélék termesztése

Kérdés: A kérdésünk a saját előállítású zöldségfélék készletre vételének számviteli elszámolásával kapcsolatos. Szükséges-e felvásárlási jegy kiállítása részünkről?
Részlet a válaszából: […] ...osztályozás szerintT 6, 72 – K 599751A készlet teljesítményértéken történő állományba vétele a folyamatosan vezetett analitikus nyilvántartásban történik. A saját előállítású készletet felhasználásig az analitikus nyilvántartásban kell nyilvántartani,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 29.

Negyedéves mérlegjelentés

Kérdés: Mik a negyedéves mérlegjelentés leadásának főbb időpontjai, és mi a negyedéves mérleg­jelentés oszlopainak tartalma?
Részlet a válaszából: […] ...az eszközök és források alakulásáról negyedévenként, a főkönyvi kivonat állományi számláinak adataiból, vagy az azt alátámasztó nyilvántartásokból kell elkészíteni, amelyet általános szabályként a tárgynegyedévet követő hónap 20. napjáig, a negyedik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 19.

Szakkönyvtári könyvek

Kérdés: Hogyan kell könyvelni a szakkönyvtárba beszerzésre kerülő szakkönyveket és folyóiratokat?
Részlet a válaszából: […] ...beszerzése a dologi kiadások között kerül elszámolásra a bankszámlával szemben, és a mennyiségben és értékben vezetett analitikus nyilvántartásokról készített összesítő bizonylatok alapján, negyed­éves zárlat keretében kerülnek könyvelésre a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 5.
1
2