Termékimporttal kapcsolatos kérdések

Kérdés: Egy magyarországi székhelyű áfaalany társaság (magyar társaság) Kínából szerezne be építőipari alapanyagokat. A magyar társaság a termékeket rögtön tovább is értékesítené egy EU-tagállambeli áfaalany társaság (külföldi társaság) részére. A Kínából megvásárolt termékek nem kerülnének be Magyarország területére, a termékek szállítása közvetlenül Kínából a külföldi társaság részére történne. A kínai társaság az áruértékesítésről a számlát a Magyarországon bejegyzett társaság részére állítaná ki, amely továbbszámlázná a külföldi társaság részére. A fenti tényállással kapcsolatban:
1. Az áfa szempontjából mi a helyes eljárás?
2. A magyar társaságnak van-e valamiféle adminisztrációs teendője a gazdasági eseménnyel kapcsolatban?
Részlet a válaszából: […] ...Közösség területére először abban a tagállamban lép be a termék, amely tagállamban a végső vevő külföldi társaságot adóalanyként nyilvántartásba vették. Vélelmeztük továbbá, hogy a szabad forgalomba bocsátásra is ebben a tagállamban kerül sor, valamint azt is,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. december 14.

Személygépkocsi aktiválása, költségeinek elszámolása

Kérdés: Személygépkocsi-aktiválás során a beszerzési értékben mit kell figyelembe venni? Az áfa értéke aktiválandó-e, üzembe helyezés esetén milyen költségeket lehet figyelembe venni (rendszámtábla, zöldkártya, műszaki engedély, téli gumi)? Üzemeltetés során az üzemanyag, szervizköltség, parkolási költség, útdíj, autópálya--matrica elszámolása, könyvelése hogyan történik, az áfa levonásba helyezhető-e?
Részlet a válaszából: […] ...meghatározott gépkocsihoz vásárolták, akkor a használati időtől függően készletként vagy önálló eszközként kell a tartozékokat nyilvántartásba venni.Az Áhsz. a költségvetési szervekre vonatkozóan az Szt. által meghatározotthoz képest szűkebb körben engedi meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 4.

Viszonteladóra vonatkozó szabályok értelmezése

Kérdés: Társaságunk egy gépjármű-márkakereskedés, amely elsősorban új autókat értékesít, de a legtöbb esetben ehhez hozzátartozik a régi autó beszámítása is. Egyes esetekben előfordul, hogy olyan használt autót számítunk be, ahol a forgalomba helyezés régebbi, mint hat hónap, de az autó 6000 km-nél kevesebbet futott. Az esetek 90 százalékában nem áfaalanytól vagy áfamentesen számlázó vállalkozástól vesszük meg az autókat. Az értékesítések tekintetében évekkel ezelőtt bejelentettük az adóhatóságnál a különbözeti adózás alkalmazását. Két járművel kapcsolatban merült fel, hogy azok az Áfa-tv. 259. §-ának 25. pontja alapján új közlekedési eszköznek minősülnek, ezért az értékesítésükkor 27 százalék általános forgalmi adót kell felszámítani.
Az első személygépkocsit új autóként értékesítettük, a forgalomba helyezés is megtörtént. Öt hónap múlva adásvételi szerződéssel visszavásároltuk a magánszemély vevőtől az autót (anyagi nehézségek miatt meg kellett válnia a gépjárműtől), és eladtuk egy másik vevőnek, már használt autóként. Veszteségünk keletkezett rajta, mert az előző évben kapott rendszámot az autó (kilométeróra állása: 2540 km).
A második esetben egy áfaalany vállalkozástól vettük meg az Áfa-tv. 87. §-ának b) pontjára hivatkozással adómentesen számlázott járművet, és ezt követően értékesítettük a viszonteladóra vonatkozó szabályozás szerint (kilométeróra állása: 3000 km).
Mindkét gépjárművet belföldi vevőnek adtuk el. A fenti személygépkocsikkal kapcsolatban felmerülhet-e az új közlekedési eszközök értékesítésére vonatkozó szabályok alkalmazása, illetve helyesen jártunk-e el, amikor a különbözeti adózás alkalmazásával értékesítettük a személygépkocsikat?
Részlet a válaszából: […] ...a 87. § szerint mentes az adó alól;c) alanyi adómentes adóalany vagy olyan adóalany, akire (amelyre) ilyen minőségében a Közösség nyilvántartásba vétele helye szerinti tagállamának azon joga vonatkozik, amely tartalmában megfelel a Héa-irányelv 282-292. cikkeinek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 15.

Értékesítési céllal beszerzett eszközök nyilvántartása

Kérdés: Önkormányzatunk egy szántóterület megvásárlását tervezi, melyet továbbértékesítene már működő jelentős külföldi vállalat területének megnagyobbításához. A vásárlás és értékesítés között átalakítanánk a szántókat iparterületté. A szóban forgó ügylet – mivel lehetőleg minél előbbi továbbértékesítési céllal szerezzük be a földeket – minősülhet-e készletbeszerzésnek? Ha igen, a vételár vagy kártalanítás összegén kívül miket számíthatunk a beszerzés értékébe a következőkből: földmérés költsége, értékbecslés díja, szakértői díj, lőszermentesítés költsége, régészeti feltárás, ügyvédi költség, földhivatali költségek, földvédelmi járulék, vízelvezetés kiépítésének költsége (esetlegesen), humuszmentesítés költsége? Ha ezt mégis ingatlanbeszerzésként kell értelmezni, akkor a fentiek közül melyik költség aktiválható az iparterület bekerülési költségeként?
Részlet a válaszából: […] Az értékesítési céllal beszerzett eszközöket a beruházások között sosem szabad kimutatni, ezek a nemzeti vagyonba tartozó forgóeszközök közé sorolandók be. A további elszámolást alapvetően az határozza meg, hogy a beszerzett eszközt változatlan formában kívánják-e...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 16.

Vásárolt eszköz továbbértékesítése

Kérdés: Költségvetési szervünk kazánt vásárolt bruttó 1 300 000 Ft-ért, de nem a vagyonhasználatában lévő ingatlanába lesz beszerelve, hanem átszámlázza megállapodás alapján a kazán értékének 60%-át egy hónapon belül. Hogyan lehet helyesen elszámolni a költséget és a bevételt? Az áfát nem visszaigényelhetőként állítanánk be a beszerzéskor. Kell-e értékesítéskor áfásan továbbszámlázni? Kell-e tárgyi eszközként bevenni a nyilvántartásunkba, majd készletté minősíteni, és azután értékesíteni, vagy van egyszerűbb módja is? A beszerzési ár és az értékesítési ár között keletkező 520 000 Ft különbözetet hová kell helyesen könyvelni?
Részlet a válaszából: […] Az eszközöket akkor lehet befektetett eszközök közé sorolni, ha tartósan egy éven túl szolgálják a tevékenységet. Abban az esetben, ha a beszerzéskor már tudják, hogy értékesíteni fogják éven belül az eszközt, akkor a készletek közé, áruként kell könyvelni. Mivel a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. június 26.

Lakásszerzési kedvezmény érvényesítése

Kérdés: Igénybe vehető-e a lakásszerzési kedvezmény a közeli hozzátartozó örökös által, ha a lakás eladása 2006 novemberében történt (adóbevallás, fizetés 2007. május), a telekhányad-vásárlás a lakás árából 2007. januárban volt, a sorházi lakás használatbavételi engedélye 2010 márciusában lett jogerős, azonban az adót bevalló, befizető magánszemély 2009 júliusában elhunyt? A lakásszerzési kedvezmény minden feltétele teljesült (az özvegyet érintő összeget már ki is utalta az adóhivatal).
Részlet a válaszából: […] ...megjegyezni, hogy az Szja-tv. 3. § 73.pontjában foglalt meghatározás szerint lakásnak minősül az olyan építmény is,amelyet az ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel tartanaknyilván, vagy amely lakásként feltüntetésre vár. A lakáscélú...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 7.

Önkormányzati gépkocsi térítésmentes átadása

Kérdés: Önkormányzatunk használt gépkocsiját szeretné térítésmentesen a helyi rendőrség vagy egy közalapítvány tulajdonába adni. E tevékenység áfaköteles termékértékesítésnek minősül-e, és áfaszempontból milyen kötelezettségekkel jár?
Részlet a válaszából: […] ...adóaz Áfa-tv. 33. § (2) bekezdésének b) pontja értelmében csak abban az esetbenvonható le, ha beszerzése továbbértékesítési vagy nyilvántartásba közvetlenanyagként való felhasználási céllal történt. Ha a termék beszerzéséhezkapcsolódó előzetesen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 15.

Németországból vásárolt személygépkocsi áfájának elszámolása

Kérdés: Az önkormányzatunk használt személygépkocsit vásárolt Németországból, melyet a beszerzést követően behoztunk Magyarországra, és ennek érdekében kiváltottuk a közösségi adószámot. Ezt közöltük a német eladóval. A külföldi eladó a számláján feltüntette a saját uniós közösségi adószámát, de a miénket nem. A számlában felszámított 19 százalék áfát. Az önkormányzat a teljes számlaértéket kifizette (bankszámláról). Helyesen járunk el akkor, ha az áfabevallásban beállítjuk fizetendőként a gépkocsi nettó értékére számított 20 százalékot, és visszaigényelhetőként a német cégnek kifizetett 19 százalékot?
Részlet a válaszából: […] ...személygépkocsi esetében úgy rendelkezik, hogy csakabban az esetben vonható le az áfa, ha a beszerzés továbbértékesítési vagynyilvántartásban közvetlen anyagként, vagy a 8. § (4) bekezdésébenmeghatározott céllal történik. Lehetősége van továbbá a 33/A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 4.

Telefonhasználat továbbszámlázása

Kérdés: Önkormányzati költségvetési szervként a dolgozók magán-telefonbeszélgetéseinek egy részét közvetített szolgáltatásként továbbszámlázzuk részükre, de nem minden magánbeszélgetés kerül kiszámlázásra. (A magánbeszélgetések kóddal kerülnek elválasztásra a hivatali célú beszélgetésektől.) Önállóan gazdálkodó szervezetként működünk, amelyik mind adóköteles, mind adómentes tevékenységet egyaránt folytat. Van ezenkívül egyéb közvetített szolgáltatásként továbbszámlázásra kerülő telefondíj is, pl. a bérbe adott helyiséget bérlő telefonköltsége. Hogyan kell a telefondíj áfáját helyesen elszámolni? Pl. 1200 forint bruttó telefonszámla, 200 forint magánbeszélgetési díj, melyből 100 forint továbbszámlázásra kerül, 100 forint pedig nem, továbbá van még 100 forint egyéb közvetített szolgáltatás (a bérbe adott helyiségben lévő telefon díja).
Részlet a válaszából: […] ...akkor az áfaösszeg 70 százaléka vonható csak le.Természetesen ez első két lépcsőben történő vizsgálat során,amennyiben az adóalany nyilvántartása szerint nincs magánhasználat, vagy nincstárgyi adómentes tevékenység (vagy egyik sincs), akkor a számlában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. augusztus 14.

Lakóingatlan áfája

Kérdés: Önkormányzatunk vásárolt egy lakóingatlant, amelyet még nem lehet tudni, hogy milyen formában fog hasznosítani. Ha a lakóingatlant eladnánk vagy bérbe adnánk, a lakóingatlan utáni áfa levonásba helyezhető-e?
Részlet a válaszából: […] ...13. § (1)bekezdése 21. pontjába meghatározott lakóingatlan fogalmába. Lakóingatlan: alakás céljára létesített, és az ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakásmegnevezéssel nyilvántartott, vagy ilyenként feltüntetésre váró ingatlan....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. augusztus 14.
1
2