8 cikk rendezése:
1. cikk / 8 "Nők 40 éves öregségi nyugdíjának" igénybevételével kapcsolatos kérdések köztisztviselők esetében
Kérdés: Köztisztviselő kolléganőnk tervezi a 40 éves munkaviszony utáni nyugdíjba vonulást. Tudomásunk szerint erre márciusban megszerezte a jogosultságot. Van arra lehetősége, hogy most nem kéri a nyugdíjazását, csak jövőre? Júniusban 40 éves jubileumi jutalmat kapna. Hivatalunk nyugdíjast nem kíván alkalmazni, így nem biztosított a továbbfoglalkoztatása. Ez a helyzet több kérdést vet fel. Nem kötelező a felmentés sem? Mire jogosult, ha közös megegyezéssel szűnik meg a jogviszony, és mire, ha felmentéssel? Cafeteria jár a felmentési idő alatt is? Ha mégis alkalmaznánk a nyugdíj megállapítása után, akkor meg kell szüntetni a jogviszonyt, és ismét kinevezni, ebben az esetben a nyugdíjáról le kell mondania? Ekkor milyen juttatás illeti meg?
2. cikk / 8 Polgármesterek díjazásának személyi jövedelemadó és társadalombiztosítás szempontjából történő megítélése
Kérdés: Polgármester költségtérítésével kapcsolatban olvastuk, hogy ez nem önálló tevékenységből származó jövedelem, az azonban még kérdéses számunkra, hogy úgy kell tekinteni, mint munkaviszony jellegű jogviszonyt, vagy mint választott tisztségviselő díjazását? Amennyiben ez utóbbinak tekintendő, hogyan alakul a polgármester részére juttatott cafeteria adózása?
3. cikk / 8 Pénzmaradvány jutalom formájában történő kifizetése
Kérdés: 2010. évre az önkormányzat megállapította a köztisztviselőknek adható cafeteriajuttatás összegét, melyet szabályzatban rögzítettünk. Az önkormányzat elfogadta a 2009. évi pénzmaradványt. Határozatában rendelkezett a pénzmaradvány egy részének jutalom formájában történő kifizetéséről. A jóváhagyott jutalom cafeteriajuttatásként adható-e a dolgozóknak kedvezményes adókulccsal az szja-ban rögzített korlátokat figyelembe véve, és a cafeteriaszabályzatban rögzített összegen felül?
4. cikk / 8 Cafeteriajuttatásra való jogosultság távollét esetén
Kérdés: Hivatalunk köztisztviselője 2010 márciusában keresőképtelenné vált, és csak május elején tudott újra munkába állni. Keresőképtelensége az alábbiak szerint alakult: március 29-től április 14-ig betegszabadságon (13 nap), majd azt követően április 15-től május 9-ig (25 nap) táppénzen volt, május 10. napján állt munkába, így véleményünk szerint a Ktv. 49/F. § (2) bekezdése alapján a neki járó cafeteriajuttatást csökkenteni kell, mivel ebben a 30 napot meghaladó időtartamban sem illetményre, sem átlagkeresetre nem volt jogosult. Dolgozónk egy munkajogász által megerősítve más álláspontot képvisel: szerinte a betegszabadság idejére illetmény illeti meg, csak csökkentett összegben [mivel a Ktv. 71. § (3) bekezdése szerint ahol jogszabály távolléti díjat említ, ott illetményt kell érteni, az Mt. 137. § (3) bekezdése szerint pedig a betegszabadság ideje alatt a távolléti díj 70%-a jár], álláspontunk szerint azonban az, hogy a betegszabadság idejére járó juttatás alapja a távolléti díj (illetmény), még nem teszi azzal azonossá. Hasonló a helyzet a táppénz esetében is, mivel a táppénz alapja általában az átlagkereset, így véleménye szerint részesült olyan juttatásban, amely szerint a cafeteriajuttatásait nem kellene csökkenteni. Kérdésünk a fentiek alapján, hogy a betegszabadság idejére járó juttatás illetménynek vagy a táppénz átlagkeresetnek minősül-e, mivel ezekben az esetekben nem csökkenthető a cafeteria kerete? Szintén a fenti eset kapcsán dolgozónk (és munkajogásza) kifogásolja a cafeteriajuttatás csökkentésének számítási metódusát. Mi az egész évre járó juttatást osztottuk egynapi összegre, és szoroztuk meg a keresőképtelenség teljes időtartamával (42 nap) – amibe minden napot beleszámítottunk, függetlenül attól, hogy a betegszabadságnál csak munkanapra és fizetett ünnepre jár pénz –, míg szerintük legfeljebb a 30 napon felüli időszakra jutó (12 nap) összeggel lehetne a juttatást csökkenteni. Álláspontunkat a Ktv. 49/F. § (2) bekezdésének azon szófordulatával támasztjuk alá, hogy az "azon időtartam vonatkozásában, amelyre illetményre vagy átlagkeresetre nem volt jogosult" szövegrész a 30 napos feltétel bekövetkeztével a teljes időtartamot kiveszi a juttatásra jogot adó időszak alól, tehát nem köti ahhoz, hogy a pl. betegszabadság számításánál a hétvégékre nem jár juttatás.
5. cikk / 8 Köztisztviselői cafeteriajuttatás a felmentési idő alatt
Kérdés: 2010. évre az önkormányzat a köztisztviselőknek megállapította a cafeteriajuttatást az illetményalap ötszörösében (minimum, de kötelező). Előrehozott öregségi nyugdíjam miatt a felmentési idő fele 2010. június 28-án letelik, ez az utolsó munkában töltött nap. A megállapított 2010. évi cafeteriajuttatást (nyilatkozatom szerint) 2010. június 28-ig teljes egészében kimerítem, s a felmentési időm 2010. december 28-án telik le, időarányosan vissza kell-e fizetnem a juttatást?
6. cikk / 8 Köztisztviselői cafeteria 2010
Kérdés: 2010. évben a köztisztviselők az illetményalap minimum ötszörösére, maximum huszonötszörösére jogosultak béren kívüli juttatásként, amit cafeteria-rendszerben vehetnek igénybe. Hogyan kell helyesen értelmezni a bruttó keretösszeget? A minimum 193 250 Ft/fő, mely összegbe bele kell férnie a cafeteriaelemre juttó munkáltatói adónak is, vagyis ez a bruttó keretösszeg, vagy a 193 250 forintra rá kell számolni a 27% munkáltatói járulékot is, és ez adja a bruttó keretösszeget?
7. cikk / 8 Nyugdíjpénztári hozzájárulás
Kérdés: Munkáltatónk magán- és önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulást kíván fizetni a munkavállalók részére. Kialakíthatók-e a munkáltató által támogatni kívánt csoportok az alábbiak szerint: a) kizárólag magán-nyugdíjpénztári tagok számára a munkabér 2 százaléka b) kizárólag önkéntes pénztári tagsággal rendelkező munkavállalók részére a munkabér 2 százaléka c) azon munkavállalók részére, akik egyidejűleg magán és önkéntes pénztártagsággal is rendelkeznek, csak a magánnyugdíjpénztárba fizetnék a munkabér 2 százalékát?
8. cikk / 8 Önkéntes nyugdíjpénztári befizetés
Kérdés: Intézetünk dolgozói részére 7000 Ft önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztári munkáltatói hozzájárulást ad. Most kerül intézetünkben bevezetésre a cafeteria-rendszer, amelyben további önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulást is választhatnak a munkavállalók. Kérdésünk, hogy erre lehetőséget biztosít-e a személyijövedelemadó-törvény, és ha igen, akkor milyen adókötelezettség terheli a juttatást?