Egészségügyi jogviszonyban dolgozó nyugdíjazása

Kérdés: Egészségügyi jogviszonyban dolgozó munkavállalónk nyugdíjba vonulását tervezi. Az Eszjtv. 12. §-ának (6) és (7) bekezdése szerint a közalkalmazottnak kell kérni a felmentését, és a munkáltató hozzájárulásával szűnik meg a munkaviszonya. Az Mt. 69. §-ának (1) bekezdése hivatkozik a felmondási időre, ami harminc nap. A felmondási idő feléről a dolgozót a munkavégzés alól fel kell menteni. A dolgozó a szakszervezet jogászához fordult, aki a következők szerint értelmezi a jogszabályt: "Az Eszjtv. 12. § (6) és (7) bekezdése – amely a jogviszony megszüntetéséről szól – szinte szó szerint vette át a Kjt. 30. §-ának (4) és (5) bekezdését. E joghely szerint az egészségügyi szolgálati jogviszonyt felmondással meg kell szüntetni, ha a Tny. 18. §-ának (2a) bekezdésében foglalt feltételt legkésőbb a felmondási idő leteltekor teljesítő közalkalmazott kérelmezi. Ez azt jelenti, hogy ha valaki »nők 40« nyugdíjba szeretne elmenni, és legkésőbb a jogviszonya megszűnésekor a »nők 40« nyugdíjhoz szükséges jogosultsági feltételek beállnak, kérelmére a jogviszonyát a munkáltatónak kell felmondással megszüntetnie. A törvény 1. §-ának (9) bekezdése szerint az egészségügyi szolgálati jogviszonyra az Mt. szabályait kell alkalmazni abban az esetben, ha a szolgálati jogviszonyról szóló törvény eltérően nem rendelkezik. Mivel az Eszjtv.-ben a felmondási idő mértékére nincs eltérő rendelkezés, ezért e tekintetben az Mt. 69. §-át kell alkalmazni. E szerint a felmondási idő hossza 40 év jogviszony után 90 nap. Összegezve: értelemszerűen a dolgozó jogviszonya a felmondási idő (90 nap) végével szűnik meg." Jelzése szerint a "nők 40" nyugdíjazás esetén a dolgozó kérelmére a dolgozó jogviszonyát munkáltatói felmondással kell megszüntetni. Ebben az esetben a felmondási idő 90 nap, melynek feléről a dolgozót a munkavégzés alól is mentesíteni kell. Az Mt. 66. §-ának (2) bekezdése előírja a munkáltató általi felmondás indokait, mely között nem szerepel a nyugdíjazás. A másik aggályunk, hogy ha a munkáltató mond fel, a dolgozó nem minősül még nyugdíjasnak, így a munkáltató általi felmondás esetén végkielégítést is kell fizetni a dolgozónak. Véleményünk szerint csak a dolgozó kezdeményezheti a felmentést, a törvényes felmondási idő 30 nap, mely a 69. § (3) bekezdés szerint maximum hat hónappal meghosszabbítható. Kérjük állásfoglalásunk megerősítését!
Részlet a válaszából: […] ...közalkalmazott kérelmezi. A Tny. 18. §-ának (2a) bekezdésében foglalt feltétel megállapításához szükséges jogosultsági időt a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv határozatával kell igazolni.Ez alapján, amennyiben a munkáltatói felmondás jogcímeként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 30.

Intézményvezetői pótlék

Kérdés: A napközi otthonos óvoda vezetője a nők 40 éves nyugdíjazási lehetőségét kihasználva 2022. december 30. napjával szeretne nyugdíjba menni. A felmentési idő – mely május 1. napjával kezdődik (8 hónap) – alatt, különösen annak azon részén, amikor már nem végez munkát (4 hónap) – szeptember 1-jétől december 30-ig –, jár-e az intézményvezetői pótlék, illetve a nemzetiségi pótlék? Esedékes a 40 éves jubileumi jutalom is, ez 5 havi illetményének megfelelő összeg. Az illetmény tartalmazza-e ez esetben az ágazati pótlékot és az illetménypótlékokat?
Részlet a válaszából: […] A felmentési időnek a munkavégzéssel érintett részében a pótlékok változatlanul járnak a törvényi feltételek szerint.A közalkalmazott a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés idejére azonban nem illetményre, hanem távolléti díjra jogosult, méghozzá havonta egyenlő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 28.

Közalkalmazotti jogviszony átalakulása munkaviszonnyá

Kérdés: Önkormányzati fenntartású, önállóan működő költségvetési intézmény vagyunk, előadó-művészeti szervezet, a 2008. évi XCIX. törvény is vonatkozik ránk.
1. A vezetői megbízásokat a 2020. évi XXXII. törvény értelmében nem érinti az átalakulás. A gazdasági vezetők kinevezését, vezetői megbízását az Áht. szerint eddig a fenntartó készítette el, a polgármester írta alá. Az átalakulásról szóló törvény szerinti tájékoztatást, a munkaszerződésre vonatkozó ajánlatot, a munkaszerződést kitől fogjuk megkapni, a fenntartótól vagy a zenekar igazgatójától? A gazdasági vezető közalkalmazotti jogviszonya határozatlan, a vezetői megbízatása határozott idejű. 2020. október 31. napon mit tartalmaz majd a munkaszerződés, munkakör, munkaszerződés időtartama?
2. A 40 év jogosultsági idővel rendelkező, de még nem nyugdíjas nő munkavállaló részére jár-e végkielégítés, amennyiben nem írja alá a további foglalkoztatást megalapozó munkaszerződést?
3. A kulturális illetménypótlék be lesz építve a munkabérbe. Eddig a kulturális illetménypótlékot az állam finanszírozta. A költségvetés eredeti előirányzata nem tartalmazta, havonta a MÁK és a fenntartó tájékoztatása szerint előirányzatot módosítottunk. 2020. november 1-jétől ki finanszírozza a kulturális illetménypótlékot?
4. Amennyiben több dolgozó nem fogadja el a munkáltató ajánlatát a munkaszerződésre, a kifizetendő végkielégítés és a távolléti díj összegét az állam finanszírozza meg?
5. 40 év szolgálati idővel rendelkező nő közalkalmazott 2020. április 29-től 8 hónap felmentési idejét tölti. A tényleges munkavégzés alóli felmentés ideje 2020. augusztus végétől kezdődik, és 2020. december 28-ig tart. Az ő esetében hogyan alakul át a közalkalmazotti jogviszony munkaviszonnyá?
6. Táppénzen lévő – veszélyeztetett terhes – dolgozó szabadságát is ki kell adnom a közalkalmazotti időszakra. A táppénz után szülési szabadságon lesz. Ebben az esetben hogyan járok el helyesen? Ki kell fizetnem az időarányosan járó szabadságát, mert nem tudja kivenni? Nyáron a zenekari tagok az évad lezárultával szabadságon vannak. Amíg nem szül, ki tudná venni a szabadságát, de akkor meg kell szakítani a táppénzt.
7. Szülési szabadságon, GYED-en, GYES-en lévő dolgozónak az időarányosan és a törvények szerint a szülési szabadságra és a GYED első hat hónapjára járó szabadságát is ki kell adnom, vagy ki kell fizetnem? Amikor visszajön dolgozni, nem lesz szabadsága, hogyan szoktatja be a gyermekét a bölcsődébe, óvodába?
8. Az előadó-művészeti törvény (2020. július 1-jétől) értelmében a munkaköröket és a munkakörökre előírt végzettségeket, képesítéseket a kormány rendeletben határozza meg. Már létező jogszabályra hivatkozik, vagy ezután készül el a rendelet? Eddig a 150/1992. Korm. rendelet szabályozta a kulturális közalkalmazotti munkaköröket az előadó-művészeti szervezetekre vonatkozóan is.
9. A törvény szerint 5 évig a Kjt. szerinti végkielégítést és a jubileumi jutalmat ki kell fizetni. Mi lesz a jubileumi jutalom számításának alapja, a dolgozó munkabére a jogosultság megszerzésének az időpontjában? Az esetleges bérpótlékokat bele kell számítani? Ha szólamvezető, és azért kap pluszpénzt határozott időre (munkaszerződés-kiegészítésként), azt az összeget bele kell számítani? A fenntartónak kell biztosítani a fedezetet 5 évig, vagy az állam magára vállalja? Eddig kötött felhasználású céltámogatásként biztosította a fenntartó évenként a felmentés és a jubileumi jutalom összegét.
10. Az előadóművészek úgynevezett "szakmai nyugdíja" évekkel ezelőtt átalakult korhatár előtti ellátássá. 2020. november 1-jétől a művészek véleménye szerint munkaviszony mellett már nem kell szüneteltetniük ennek az ellátásnak a folyósítását akkor, ha dolgoznak, és nem vonatkozik rájuk a kereseti korlát sem. A 2020. július 1-jén életbe lépő új nyugdíj- és tb-törvény hogyan szabályozza ezt?
11. A munkaszerződést határozatlan időre kötjük azoknak, akiknek most is az. A pótlékokat, keresetkiegészítéseket be kell építeni a munkabérbe? Sok esetben a jogviszony határozatlan, a pótlék (pl. szólamvezetői pótlék) határozott időre szól. A munkaszerződésben szerepeltetem a munkabér határozatlan időre járó részét, a munkaszerződés-kiegészítésben pedig szerepeltetem a munkabér határozott időre szóló részét? Hogyan járok el helyesen? Kapcsolt munkaköröknél hogyan szerepeltetem a munkaszerződésben a munkabért? (Zenekari tag zenekari felügyelői, pódiumtechnikusi munkát is végez, a pódiumtechnikus gondnoki feladatot is ellát.)
12. A 6% emelésre, ami elméletileg 2020. január 1-jétől jár a dolgozóknak, milyen szabályozás vonatkozik?
13. Aki hamarabb kapja meg a munkaszerződés-ajánlatot, mint augusztus 15., annak az átvételtől számít a 30 nap, amíg írásban válaszolnia kell?
Részlet a válaszából: […] ...alapján nem jár továbbá végkielégítés a közalkalmazottnak, ha legkésőbb a közalkalmazotti jogviszony megszűnésének időpontjában nyugdíjasnak minősül az Mt. 294. §-a (1) bekezdésének g) pontja alapján. Azaz abban az esetben, ha az öregségi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 26.

Saját jogú nyugdíjban részesülő személy táppénze

Kérdés: Mt. hatálya alá tartozó nyugdíjast foglalkoztat önkormányzatunk, napi 8 órás munkaidőben. A kérdésem az lenne, hogy a munkavállaló igénybe veheti a táppénzt így, hogy nyugdíj mellett van foglalkoztatva? Ha igen, akkor a táppénzt a MÁK felé jelezni kell, ha nem, akkor a munkavállalónak igazolnia kell a távollétét, és arra az időszakra nem jár neki fizetés, vagy ez esetben mi a teendő?
Részlet a válaszából: […] ...saját jogú nyugdíjban részesülő személy, aki az Mt. szerinti munkaviszonyban áll, nem minősül biztosítottnak, tehát tőle nem vonnak járulékot. Ez viszont azt is jelenti, hogy táppénzre sem válik jogosulttá keresőképtelenség esetén. A keresőképtelenséget a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 4.

Felmondási időre járó távolléti díj – vezetői pótlék

Kérdés: Intézményvezetőnket még egy évre megbíztuk a vezetői feladatokkal 2016. augusztus 31-ig. Időközben kérte felmentését nyugdíjazása miatt, a munkavégzés alól 2016. augusztus 30-a után mentettük fel. A munkavégzés alóli felmentési időben (a hátralévő 4 hónapra) is járt neki a vezetői pótlék?
Részlet a válaszából: […] ...a vezetői megbízás 2016. augusztus 31-ig szólt, a vezetői pótlék is alapvetően erre az időszakra jár. Ugyanakkor lényeges, hogy a nyugdíjazás miatti felmentés kapcsán mikortól mentesítették a munkavégzés alól a közalkalmazottat, ugyanis erre az időre távolléti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 2.

Nők negyvenéves öregségi nyugdíjának igénybevétele közalkalmazottak esetében, a nyugdíj igénybevétele melletti munkavégzés lehetőségei

Kérdés: Hogyan szüntethető meg a közalkalmazotti jogviszony, ha a nő jogosulttá vált a negyvenéves öregségi nyugdíjra? Milyen juttatások illetik meg ekkor? Visszafoglalkoztatható-e az érintett közalkalmazottként, és ha igen, az illetményből milyen járulékokat kell vonni? Mikortól, hogyan fogják szüneteltetni az érintett nyugdíját, ha közalkalmazottként helyezkedik el a nők öregségi nyugdíjának igénybevétele mellett, illetve milyen szabályok vonatkoznak rá akkor, ha magánszférában helyezkedik el a nyugdíj mellett?
Részlet a válaszából: […] ...a közalkalmazott nő jogosulttá válik a "nők negyvenéves öregségi nyugdíjára", és kéri jogviszonyának felmentéssel történő megszüntetését, a közalkalmazotti jogviszonyt felmentéssel meg kell szüntetni a Kjt. 30. §-ának (4) bekezdésre hivatkozással....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 8.

Intézmény által ellátott feladatok kiszervezése és annak munkajogi vonatkozásai

Kérdés: Az intézményünk által ellátott feladatokat egy cég veszi át. Mire jogosult az a közalkalmazott, aki nem szeretne átmenni a céghez dolgozni? Jár-e részére felmentési idő, végkielégítés? Köteles-e a cég átvenni a dolgozókat? Mi történik azzal a dolgozóval, aki az átadás tervezett időpontját köve­tően jogosult lesz a nők negyvenéves öregségi nyugdíjára, ezért jogviszonyát felmentéssel szüntetnék meg erre tekintettel még az átadást megelőzően? Kinek kell kifizetni részére a járandóságokat, meddig terjed a felmentési ideje?
Részlet a válaszából: […] ...az átadónak legkésőbb az átadás időpontjában ki kell fizetnie. Ennek megfelelően kell eljárni azon közalkalmazott esetében is, akivel nyugdíjazásra hivatkozással felmentést közöltek még az átadást megelőzően, az átadás ezen már nem változtat. Akik tekintetében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 28.

Egyházi iskola munkavállalójának jubileumi jutalomra való jogosultsága

Kérdés: Egyházi fenntartási közoktatási intézmény vagyunk, dolgozóink munkaviszonyban állnak, de a Kjt. néhány szabályát is alkalmazzuk, pl. szabadság, jubileumi jutalom. Két dolgozónk a nők 40 éves öregségi nyugdíját szeretné igénybe venni 2014. novembertől. Egyikük 1992 óta dolgozik intézményünknél, előtte egy szövetkezetnél és egy vállalatnál dolgozott. A munkaviszony munkavállalói felmondással vagy közös megegyezéssel való megszűnésekor, véleményem szerint, nem jogosult jubileumi jutalomra (korábbi munkahelyei miatt) és végkielégítésre sem. Felmentési időt is csak az ő felmondása esetén kell biztosítanom? Másik dolgozónk 1974 óta dolgozik a közszférában. Felmondása esetén a felmondási idő végén jogosult a 40 éves jubileumi jutalomra?
Részlet a válaszából: […] ...bekezdése véleményünk szerint nem alkalmazható, tekintettel arra, hogy munkavállalói felmondásról van szó, és az érintett nem minősül nyugdíjasnak az Mt. 294. §-a (1) bekezdésének g) pontja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 8.

Jubileumi jutalom kifizetése felmentés esetén

Kérdés: Közalkalmazott óvodapedagógus a nők 40 éves kedvezményes öregségi nyugdíját kívánja igénybe venni. Felmentését 2014. március 1-jétől 2014. október 31-ig töltötte, 8 havi felmentésre jogosult, 4 hónapra mentesítettük a munkavégzés alól, 2014. július 1-jétől 2014. október 31-ig. 2014. 08. 09-én rendelkezik a 40 éves jubileumi jutalomhoz szükséges közalkalmazotti jogviszonnyal. Számára a jubileumi jutalmat a felmentés azon ideje alatt kell kifizetni, amikor megvan a 40 év jogviszonya, 2014. 08. 09-én (amikor már a munkavégzés alól felmentett), vagy a jogviszony utolsó napján, 2014. 10. 31-én? Jogosult-e a 2014. szeptemberi pedagógus-béremelésre?
Részlet a válaszából: […] A jubileumi jutalmat a Kjt. 78. § (1)-(2) bekezdés alapján főszabályként az esedékesség időpontjában kell kifizetni, tehát amikor az érintett megszerzi az arra jogosító közalkalmazotti jogviszonyban töltött időt. Ettől eltérő szabályozás vonatkozik az ún. "kedvezményes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. február 18.

Nők negyvenéves öregségi nyugdíjára jogosult pedagógus felmentése esetén újraalkalmazás lehetősége

Kérdés: 40 éve dolgozom mint óvónő. December 1-jétől nyugdíjba megyek, élni kívánok a nők 40 éves előrehozott nyugdíja lehetőségével, jelenleg tehát töltöm a felmentési időmet. 2013. november 30-ig állományban vagyok, szeptembertől megillet-e még a pedagógus-béremelés? Dönthetek-e még úgy, hogy mégsem megyek nyugdíjba, hanem visszamegyek dolgozni? Ha viszont visszamegyek, akkor dolgoznom kell-e addig, amíg el nem érem az öregségi nyugdíjkorhatárt, vagy mivel a 40 évem megvan, bármikor elmehetek nyugdíjba (természetesen tudom, hogy még egyszer nem jár a felmentési idő)?
Részlet a válaszából: […] ...és 83/C. §-aiban foglalt korlátozásokkal létesíthet.Amennyiben a közszférában helyezkedik el (pl. közalkalmazottként), az öregségi nyugdíj folyósítását – a jogviszony létesítésének hónapját követő hónap első napjától a jogviszony megszűnése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. november 19.
1
2