Megbízási díj és nyugdíj miatti kereseti korlát

Kérdés: Megbízási jogviszonyban dolgozom egy önkormányzatnál, és a megbízási díj 90%-a után fizetek járulékot és szja-t. 2018-ban mennyi lehet a keresetem? A megbízási díj teljes összegét kell figyelembe venni, vagy csak a 90%-os összeget, hogy ne lépjem át a minimálbér 18-szorosát?
Részlet a válaszából: […] ...részesülő személy a tárgyévben a Tbj-tv. 5. §-a szerinti biztosítással járó jogviszonyban áll, és az általa fizetendő nyugdíjjárulék alapja meghaladja a tárgyév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összegének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 7.

Nyugdíjas foglalkoztatása önkormányzatnál Mt. hatálya alatt

Kérdés: Önkormányzatnál jelenleg foglalkoztatott, Mt. hatálya alá tartozó dolgozó nyugdíjba vonul. Nyugdíjasként szintén nem az Mt. hatálya alá tartozóként ugyanabban a munkakörben alkalmazható-e?
Részlet a válaszából: […] ...be nem töltött, nők kedvezményes nyugdíjában, korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban részesülő által fizetendő nyugdíjjárulék alapja meghaladja a tárgyév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összegének tizennyolcszorosát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 7.

Nők negyvenéves öregségi nyugdíjának igénybevétele közalkalmazottak esetében, a nyugdíj igénybevétele melletti munkavégzés lehetőségei

Kérdés: Hogyan szüntethető meg a közalkalmazotti jogviszony, ha a nő jogosulttá vált a negyvenéves öregségi nyugdíjra? Milyen juttatások illetik meg ekkor? Visszafoglalkoztatható-e az érintett közalkalmazottként, és ha igen, az illetményből milyen járulékokat kell vonni? Mikortól, hogyan fogják szüneteltetni az érintett nyugdíját, ha közalkalmazottként helyezkedik el a nők öregségi nyugdíjának igénybevétele mellett, illetve milyen szabályok vonatkoznak rá akkor, ha magánszférában helyezkedik el a nyugdíj mellett?
Részlet a válaszából: […] ...jogviszonyt, vagy egyéni vagy társas vállalkozóként kiegészítő tevékenységet folytat, és a tárgyévben az általa fizetendő nyugdíjjárulék alapja meghaladja a minimálbér tizennyolcszorosát, a keretösszeg elérését követő hónap első napjától a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 8.

Polgármesterek díjazásának személyi jövedelemadó és társadalombiztosítás szempontjából történő megítélése

Kérdés: Polgármester költségtérítésével kapcsolatban olvastuk, hogy ez nem önálló tevékenységből származó jövedelem, az azonban még kérdéses számunkra, hogy úgy kell tekinteni, mint munkaviszony jellegű jogviszonyt, vagy mint választott tisztségviselő díjazását? Amennyiben ez utóbbinak tekintendő, hogyan alakul a polgármester részére juttatott cafeteria adózása?
Részlet a válaszából: […] ...a minimálbér 30%-át, illetve naptári napokra annak harmincadrészét. Amennyiben az érintett biztosítottnak minősül, tőle 16% szja-t, 10% nyugdíjjárulékot, 4% természetbeni egészségbiztosítási járulékot, és ha nem saját jogú nyugdíjas, 3% pénzbeli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 24.

Biztosítás elbírálása megbízási szerződéssel történő foglalkoztatás esetén, társadalombiztosítási ellátásokra való jogosultság

Kérdés: Megbízásos szerződéssel dolgozom, a munkáltató nem fizet utánam semmit? Amennyiben én magam után fizetem a 6810 Ft járulékot, számíthatok-e nyugdíjra?
Részlet a válaszából: […] ...megbízási szerződés alapján fennálló jogviszonya szerint biztosítottnak minősül, a kifizető levonja a 16% személyi jövedelemadót, 10% nyugdíjjárulékot, 3% pénzbeli és 4% természetbeni egészségbiztosítási járulékot, valamint megfizeti a 27% szociális...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 29.

Önálló tevékenységből származó jövedelem elszámolása

Kérdés: Hogyan kell szabályosan eljárni egy adószámos magánszemély által benyújtott számla esetében (7-es számmal kezdődik az adószáma, és nem egyéni vállalkozó, nem őstermelő és nem családi gazdálkodó)? Költségvetési szervként milyen összeget fizethetek ki neki a számla végösszegéből? Kell-e levonni közterheket? Ha kell, milyen elő­irányzaton kell szerepeltetni a számlát?
Részlet a válaszából: […] ...illetve annak egy naptári napra jutó harmincadrészét (980 Ft/nap), a magánszemély biztosítottá válik, és a kifizetőnek tíz százalék nyugdíjjárulékot és hét százalék egészségbiztosítási járulékot is le kell vonnia. Ha az adószámos magánszemély nyugdíjas, akkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 7.

Megbízási díj adó- és járulékkötelezettsége

Kérdés: Megbízási szerződés esetén mit kell levonni a megbízási díjból, ha olyan magánszeméllyel köt egy intézmény megbízást, aki 7-es kezdetű adószámmal rendelkezik, és számlát tud adni? Hogyan alakulnak esetében a megbízó, foglalkoztató által fizetendő 27%-os társadalombiztosítási járulék, illetve a magánszemély (biztosított) által fizetett egyéb járulékok, ha a megbízott személynek van főállású jogviszonya?
Részlet a válaszából: […] ...havi szinten az 50% eléri a minimálbér 30%-át,a megbízási jogviszony biztosítottá teszi a megbízottat, le kell vonni tőle azegyéni nyugdíjjárulékot, illetve tagdíjat (9,5% vagy 1,5+8%), le kell vonni a4% természetbeni egészségbiztosítási járulékot, és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 10.

Magyarországon letelepedett külföldi állampolgár járulékfizetési kötelezettsége

Kérdés: Román állampolgár Magyarországon letelepedési engedéllyel rendelkezik. 2003. februártól kft. ügyvezetője, 50% tulajdoni hányaddal, díjazása 15 ezer forint. Milyen jogviszonyban láthatja el feladatát? Megbízás 10% költséghányaddal vagy társas vállalkozóként? Milyen járulékfizetési kötelezettsége keletkezik?
Részlet a válaszából: […] ...a társadalombiztosítási nyugdíj hatálya alá tartozóbiztosított – 8,5 százalék, magánnyugdíjpénztár tagja 0,5 százalék mértékű nyugdíjjárulékés 4 százalék mértékű egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett.A magánnyugdíjpénztár...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 9.

Külön juttatás közterhei

Kérdés: Kérem, szíveskedjenek összefoglalni a "0. havi juttatás"-t terhelő közterhek fizetésére vonatkozó előírásokat, különös tekintettel a biztosításijogviszony-szünetelés esetére. A 2003. évi XCV. tv. 30. § (1) bekezdése 2004. február 1-jétől módosította a Kjt. 68. §-át. Alapvetően megváltoztatták a jogosultság feltételeit. Egyetlen törvényi feltétel, hogy a közalkalmazott a tárgyév január első napján közalkalmazotti jogviszonyban álljon. Így a közalkalmazotti jogviszony formális fennállása esetén is ki kell fizetni az egyhavi különjuttatást, tehát a közalkalmazotti (biztosítási) jogviszony szünetelése (GYES, GYED, fizetés nélküli szabadság, keresőképtelenség stb.) ellenére is jogosult a közalkalmazott erre a juttatásra? A 13. havi illetmény eddig is speciális megítélés alá esett a nyugdíj, az egészségbiztosítási ellátások szempontjából. Rendszeres vagy nem rendszeres juttatásnak minősül? Az egészségbiztosítási ellátásoknál milyen vonatkozási időtartam tartozik hozzá? Hogyan kell rendezni a járulékokat, amennyiben 2005. évben az érintett munkavállaló nem biztosított (egész évben szünetel a biztosítási jogviszonya)?
Részlet a válaszából: […] ...járulékot fizet. A biztosítottat terheli a 8,5(magánnyugdíj-pénztári tagság esetén 0,5) százalék mértékű nyugdíjjárulék és a4 százalék mértékű egészségbiztosítási járulék megfizetésének kötelezettsége (atagdíj 8 százalék...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 26.

Munkaviszony jogellenes megszüntetése miatt megítélt összeg adókötelezettsége

Kérdés: A bíróság kötelezett bennünket egy munkavállalónk munkaviszonyának jogellenes megszüntetése miatt hathavi átlagkeresetének megfelelő összeg megfizetésére, mivel volt alkalmazottunk nem kérte eredeti munkakörébe történő visszahelyezését. Vita van közöttünk, mert a volt dolgozó kártérítésként kéri kifizetni a megítélt összeget. Valóban adóköteles a kifizetés?
Részlet a válaszából: […] ...ezért ezen bér után a foglalkoztatót társadalombiztosításijárulék-fizetési, a foglalkoztatottat pedig egészségbiztosítási-, valamint nyugdíjjárulék- (tagdíj-) fizetési kötelezettség...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 16.