Késedelmi kamat

Kérdés: A Költségvetési Levelek 241. számának 4421. számú kérdésére adott válaszuk szerint a késedelmi kamatot követelésként előírni a teljesítéssel egyidejűleg kell, tehát akkor, amikor a késedelmi kamat befolyt. A válasznál nincsen jogszabályi hivatkozás, vagy a jogszabályokból történő levezetés. Kérem segítsenek a jogszabályi hivatkozás megtalálásában! Ezzel összefüggésben merül fel az is, hogy mi a helyzet egy jogerőre emelkedett fizetési meghagyásban szereplő tőkére, meghiúsulási kötbérre, eljárási díjra, ügyvédi díjra vonatkozóan. Ezeket követelésként elő kell írni, vagy csak akkor és olyan összegben, amikor ezek befolynak a költségvetési szervezethez?
Részlet a válaszából: […] ...dologi kiadások, valamint a beruházások és a felújítások esetén a kiadás elszámolását követő években történő visszatérítései, a pénztártöbblet.A K355. Egyéb dologi kiadások rovaton kell elszámolnia)a behajthatatlan adott előlegeket,b)a működési bevételek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 15.

Következő évre áthúzódó tb-ellátás

Kérdés: Következő évre áthúzódó tb-ellátást (a 11. havi tb-ellátás csak következő év januárban lett átutalva) az intézménynél mint bérköltségcsökkentést, vagy a következő évek személyijuttatás-visszatérítéseként (B411) kell könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...kiadások, valamint a beruházások és a felújítások esetén a kiadás elszámolását követő években történő visszatérítéseit, a pénztártöbblet.A rovaton elszámolt bevételeket a beszámolóban a következő bontásban kell szerepeltetni:a) ebből: a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. február 21.

Rovatrend II.

Kérdés: Saját termelésű készleteink (bor, pezsgő) értékesítése után visszaigényeljük a NAV-tól a jövedéki adót. Helyesen könyveljük-e a B411 rovatra?
Részlet a válaszából: […] ...pótlékokat, bírságokat, a perköltséget, a követelések vásárlására fordított kiadásokat, az OEP felé megtérített kiadásokat, a pénztárhiányt.A jövedéki adó mint kötelezettség kerül befizetésre, és a K355 rovaton kerül elszámolásra, visszaigénylés esetén...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 31.

Integrált pénzügyi-számviteli rendszer

Kérdés: Tekintettel arra, hogy a könyvvezetés forintban történik, szabályosnak tekinthető-e az, ha az integrált pénzügyi-számviteli rendszerben – a devizás tételek kivételével – tört forintértékek nyilvántartásba vételére van lehetőség, továbbá az, ha az integrált rendszerből előállított bármely bizonylat, dokumentum, nyomtatvány stb. szintén tört forintértéket tartalmaz(hat)?
Részlet a válaszából: […] ...Bankszámlapénzként még alkalmazható nem kerekített összeg, és a bankok is fillérre számolják jelenleg is a kamatokat. A kerekítést a pénztári ki- és befizetések kapcsán kell alkalmazni, nem pedig a számviteli elszámolás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 29.

ERA-kód

Kérdés: Szakképzési hozzájárulásra nem kötelezett szervnek (a nulla kötelezettséggel szemben elszámolható kötelezettség csökkentő tételei után), a NAV kiutalja az igényelt összeget. Melyik ERA-kódra könyvelendő, B16 mint kapott támogatás vagy B411 mint egyéb bevétel? Azt figyelembe véve, hogy ez nem egy előírt kötelezettség visszatérítése.
Részlet a válaszából: […] ...kiadások, valamint a beruházások és a felújítások esetén a kiadás elszámolását követő években történő visszatérítéseit, a pénztártöbblet.Ahogy a kérdező is írja, esetükben nem előírt kötelezettség visszatérítése történik, mivel nem volt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 11.

Utalványozás

Kérdés: Gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szerv vezetője leadhatja-e bizonyos kifizetések (szerződéssel alátámasztott kifizetések, bevételek, pénztár-kerekítési különbözet, adó, hóközi személyi kifizetések, készpénzfelvétel stb.) utalványozását gazdasági szervezettel rendelkező intézmény vezetőjének? Az Áht. szerint hivatkozva a kötelezettségvállalásra, nem mondhat le az intézmény vezetője e jogáról. Akkor sem, ha az együttműködési megállapodásban rögzítve van? Gyakorlatban nagyon nehezen kivitelezhető.
Részlet a válaszából: […] Az Ávr. 52. §-ának (1) pontja szabályozza le, hogy ki jogosult kötelezettségvállalásra. Kötelezettségvállalásra – jogszabályban meghatározott kivétellel -a) a költségvetési szerv,b) a központi kezelésű előirányzat, a fejezeti kezelésű előirányzat, az elkülönített...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. augusztus 11.

Kerekítési különbözet elszámolása

Kérdés: A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások térítési díjáról és az igénylésükhöz felhasználható bizonyítékokról szóló 328/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 5. §-ának (2) bekezdése szerint az intézményi térítési díjat és a személyi térítési díjat az 1 és 2 forintos címletű érmék bevonása következtében szükséges kerekítés szabályairól szóló 2008. évi III. törvény 2. §-ának megfelelő módon kerekítve kell meghatározni. A bruttó térítési díjnak kell kerekített összegnek lennie, vagy a nettó térítési díjat kell kerekítve meghatározni? (Ez utóbbi esetben az áfás bruttó összeg nem feltétlenül kerek szám.)
Részlet a válaszából: […] ...különbözetek összege egyéb bevétel vagy ráfordítás jogcímén számolható el. A kerekítési különbözetek rendezéséről és pénztárban történő rögzítéséről a készpénzkezelési szabályzatban kell rendelkezni. A kerekítési különbözet nem képez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. augusztus 12.

Fillérek kerekítése

Kérdés: Hogyan kell kerekíteni a filléreket?
Részlet a válaszából: […] ...bruttó összegeket kerekíti aszámlakibocsátó az egyes tételeknél.Elfogadott továbbá az a megoldás is, ha a számlázóprogram,illetve a pénztárgép tételenkénti kerekítésre nem képes, hogy a számlavégösszegénél történik a kerekítés. A számla összes adó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 10.