24 cikk rendezése:
1. cikk / 24 A 3657. és 3662. főkönyvi számlák javítása
Kérdés: A 3657. főkönyvi számokon az intézmények esetében Tartozik oldalon, az önkormányzat esetében Követel oldalon nyilvántartott egyenlegek találhatóak, melyek az előző évek könyvelési hibáit tartalmazzák, ezeket nem tudjuk, hogyan kell helyesen javítani. Ugyanez a helyzet a 3662. főkönyvi szám Tartozik egyenlegeivel is. Kérjük, adjanak részletes útmutatást a helyes javítási szabályokra, szükséges javítási lépésekre!
2. cikk / 24 Házipénztárból történő készpénzkifizetés
Kérdés: Mikor lehetséges házipénztárból készpénzkifizetés? Tilos-e a házipénztárból munkabérrel összefüggő kifizetést eszközölni?
3. cikk / 24 Forgótőke elszámolása
Kérdés: Visszakaptunk a Kincstártól 20 000 Ft forgó-tőkét. Lekönyveltük a T 331 – K 3654 kontírt, de így mínuszos egyenlege van a forgótőkeszámlának. A 38/2013. NGM rendeletben a T 3654 – K 3511/3518 tétel szerepel kapcsolódóként, de a 3511-hez könyvelni kellene a költségvetési számvitelbe is, amit ha megteszünk, az eltérést okoz a Kincstártól kapott bevételek teljesítésének egyeztetésénél. A nettó finanszírozást kellene ezzel az összeggel korrigálni? Ha igen, hogyan, milyen könyvelési tételekkel?
4. cikk / 24 Következő évre áthúzódó tb-ellátás
Kérdés: Következő évre áthúzódó tb-ellátást (a 11. havi tb-ellátás csak következő év januárban lett átutalva) az intézménynél mint bérköltségcsökkentést, vagy a következő évek személyijuttatás-visszatérítéseként (B411) kell könyvelni?
5. cikk / 24 Pénztárgépbeszerzés elszámolása
Kérdés: A költségvetési szervnél – de minimis támogatás igénybevételével – online pénztárgép beszerzése történt. A pénztárgépet kis értékű tárgyi eszköznek minősítettük, mivel 200 E Ft – áfa nélkül – egyedi értéket nem meghaladó volt a bekerülési értéke. Hogyan történik a pénztárgép könyvviteli elszámolása (figyelemmel a de minimis támogatásra)?
6. cikk / 24 Házipénztárból teljesíthető készpénzes kifizetések
Kérdés: Úgy tudom, hogy munkabérelőleget már nem lehet házipénztárból kifizetni. Valóban így van, és tényleg egyáltalán nem lehet, vagy az intézmények belső szabályzatukban eltérhetnek ettől? Többször előforduló probléma, hogy külföldről érkező vendégeink nem rendelkeznek magyar bankszámlával, viszont a jövedelmük utalásáig azonnal szükségük van készpénzre (forintra), hogy az itteni megélhetésüket fedezzék. Esetenként előfordul, hogy saját dolgozóinknak is mielőbb készpénzes előlegre van szükségük. Mely rendelet vagy törvény szabályozza ezt a kérdést?
7. cikk / 24 Utalványozás
Kérdés: Gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szerv vezetője leadhatja-e bizonyos kifizetések (szerződéssel alátámasztott kifizetések, bevételek, pénztár-kerekítési különbözet, adó, hóközi személyi kifizetések, készpénzfelvétel stb.) utalványozását gazdasági szervezettel rendelkező intézmény vezetőjének? Az Áht. szerint hivatkozva a kötelezettségvállalásra, nem mondhat le az intézmény vezetője e jogáról. Akkor sem, ha az együttműködési megállapodásban rögzítve van? Gyakorlatban nagyon nehezen kivitelezhető.
8. cikk / 24 Nők kedvezményes nyugdíjba vonulási lehetősége
Kérdés: Intézetünk kormánytisztviselőket foglalkoztat. A kormánytisztviselők illetményére, illetve besorolására a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (Ktv.) vonatkozó részeit kell alkalmaznunk. Egyik kormánytisztviselőnk egy négygyermekes édesanya. Harmadik gyermekével GYES-en volt, mikor munkahelye megszűnt (1992-ben). Munkanélküli-ellátást igényelt, mivel nemsokára megszületett negyedik gyermeke, akire tekintettel GYÁS-t, GYED-et, GYES-t, majd pedig a gyermek nyolcéves koráig anyasági támogatást (járulékköteles volt) vett igénybe. Mivel a negyedik gyermek születésekor az édesanya nem rendelkezett foglalkoztatási jogviszonnyal, emiatt nyolc évet elveszít, amit ugyanúgy gyermekei nevelésével töltött el, mint más édesanyák, akiknek nem szűnt meg a munkahelyük. Jogosnak érezzük az édesanya felháborodását: az ő gyermekeibe fektetett munkája, energiája kevesebbet ér? Ráadásul ha ez annak idején tudható lett volna, a munkanélküli-ellátás helyett elvállalhatott volna egy képzettségének nem megfelelő munkát, ahonnan folytathatta volna a gyermeknevelési ellátások igénybevételét. Milyen jogorvoslati lehetőségei vannak az édesanyának, ha úgy érzi, hogy őt méltánytalanság érte? A munkáltatói jogkört intézetünkben a főigazgató gyakorolja. Van-e joga a főigazgatónak méltányosságból elfogadni a gyermekneveléssel eltöltött éveket?
9. cikk / 24 Helyi iparűzési adó alapja
Kérdés: Az orvosi tevékenységet végző vállalkozásnál (továbbiakban: bt.) az iparűzési adó alapját képezi-e a vállalkozás egészségügyi szolgáltatásért az Egészségbiztosítási Pénztárral (továbbiakban: OEP) kötött finanszírozási szerződés alapján kapott ellenérték? A bt. szerint az OEP-támogatást a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 77. § (3) bekezdés b) pontja szerint a költségek ellentételezésére a jogszabály által meghatározott szervezettől igényelt támogatásként kell kimutatni, és nem pedig a 72. § (1) bekezdése szerinti nettó árbevételként.
10. cikk / 24 Munkába járás saját személygépkocsival
Kérdés: Néhány munkavállalónk munkaszerződés szerint 2 különböző városban végzi munkáját (egy héten 3 nap az egyik, 2 a másik városban), és egy harmadik helység a lakóhelye. Saját személygépkocsi használata esetén hogyan számolható el részükre a költségtérítés? Csak a kilométerenkénti 9 Ft, mindkét munkavégzési hely esetében? Van-e lehetőség nagyobb összeg megtérítésére? Kell-e a munkavállalónak a tényleges költségeiről nyilatkoznia? Milyen adó- és járuléklevonási kötelezettségünk van, ha nem csak a 9 Ft-ot térítjük meg nekik?