25 cikk rendezése:
1. cikk / 25 Kifizetőt terhelő adók dolgozói juttatások után
Kérdés: Szakmai segítséget szeretnénk kérni az Szja-tv. 69. §-ának (1) bekezdése, a 70. § "Béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások", valamint a 71. § "Béren kívüli juttatások után az adót a kifizetőt terheli" jogszabály értelmezésére. A saját dolgozóknak nyújtott ingyenes vendéglátást (étkezés) terheli-e járulékfizetési kötelezettség? Költségvetési szerv vagyunk, intézményünk minden évben egyszer megvendégeli saját dolgozóit (pl. pedagógusnap, köztisztviselői nap stb.), beépítettük a csapatépítő tréninget, ahol szintén ebédet kaptak munkatársaink. A számla a munkáltatónk nevére szól. Szerintünk mindkét juttatási forma után kell járulékot fizetni.
Önkormányzati rendezvények esetében csak az itt említettekre mi vonatkozik?
- Fellépők megvendégelése, illetve virágcsokor átadása;
- idős emberek köszöntésére adott virágcsokor, csokoládé;
- sportrendezvényeken vagy tanulmányi versenyeken szabadidős rendezvényeken részt vevőknek nyújtott ajándék (könyv vagy csokoládé);
- végzős diákoknak ingyenes strandbelépő jutalomként.
Munkáltató által adott védőital palackos kiszerelésben, valamint szódagéphez patron, cateringszolgáltatás után keletkezik-e adófizetési kötelezettség?
Önkormányzati rendezvények esetében csak az itt említettekre mi vonatkozik?
- Fellépők megvendégelése, illetve virágcsokor átadása;
- idős emberek köszöntésére adott virágcsokor, csokoládé;
- sportrendezvényeken vagy tanulmányi versenyeken szabadidős rendezvényeken részt vevőknek nyújtott ajándék (könyv vagy csokoládé);
- végzős diákoknak ingyenes strandbelépő jutalomként.
Munkáltató által adott védőital palackos kiszerelésben, valamint szódagéphez patron, cateringszolgáltatás után keletkezik-e adófizetési kötelezettség?
2. cikk / 25 Szakképzés rendszerének átalakítása
Kérdés: Hogyan változik 2020-tól a szakképzési rendszer?
3. cikk / 25 Pedagógus továbbképzési kötelezettsége
Kérdés: Iskolánkba pedagógusnak jelentkezett egy hölgy, aki 2008-ban megszerezte a tanári oklevelét, azonban azóta nem dolgozott pedagógus munkakörben (egy kft.-nél dolgozott, illetve szülési szabadságon, GYED-en, GYES-en volt). Ennek megfelelően nem teljesítette a hétévenkénti továbbképzési kötelezettséget. Alkalmazhatjuk-e pedagógus munkakörben és milyen feltételekkel?
4. cikk / 25 Óvodapedagógus korábbi várakozásiidő-csökkentésének figyelembevétele
Kérdés: Óvodapedagógus közalkalmazott nem részesült várakozásiidő-csökkentésben a kötelező 120 órás továbbképzés teljesítése után. Most szeretnénk a besorolását korrigálni, de nem tudjuk, hogy mikortól kell a kötelező csökkentést alkalmazni.
Konkrét példa: A kötelező továbbképzést a közalkalmazott 1999-ben teljesítette. Soros lépése 1999. január 1-jén volt. A csökkentést 1999-től kell számolni, és a következő lépése 2002 helyett 2001-ben lesz, vagy meg kell várni a következő kötelező lépést (2002), és onnan kell számítani a 2 évet (2004)?
Konkrét példa: A kötelező továbbképzést a közalkalmazott 1999-ben teljesítette. Soros lépése 1999. január 1-jén volt. A csökkentést 1999-től kell számolni, és a következő lépése 2002 helyett 2001-ben lesz, vagy meg kell várni a következő kötelező lépést (2002), és onnan kell számítani a 2 évet (2004)?
5. cikk / 25 Külföldi tanulmányút elszámolása
Kérdés: Önkormányzatunk képviselő-testülete úgy határozott, hogy a község általános iskolájába járó gyermekek közül azokat, akik a megyei tanulmányi versenyeken jó helyezést értek el, és az őket felkészítő pedagógusokat többnapos külföldi tanulmányútban részesíti. Az önkormányzat nevére 9 db repülőjegy megnevezéssel szóló számlát küldött az utazási iroda. Kérdésem, hogy ezt milyen kiadásnemre kell elsődlegesen könyvelni az önkormányzatnál a tanulók, illetve a pedagógusok tekintetében, annak fényében, hogy az iskola fenntartását január 1-jétől a Klebelsberg Intézményfenntartó látja el? Továbbá kapcsolódik-e a kifizetéshez adó- és járulékfizetési kötelezettség az önkormányzat részéről?
6. cikk / 25 Munkaidőszabályok a közoktatásban II.
Kérdés: Milyen módon lehet a pedagógusokat az őszi, tavaszi, téli szünetekben igénybe venni (közvetlen tevékenység a diákokkal vagy egyéb módon is)? Mivel az őszi, téli, tavaszi szünet napjai munkanapok, akkor – a Munka Törvénykönyve szerint – valamiféle munkaidő-nyilvántartást is kell vezetni róluk?
7. cikk / 25 Magasabb vezető közalkalmazott szabadsága az oktatási ágazatban
Kérdés: Mennyi szabadság jár a magasabb vezető közalkalmazottnak (óvodavezető)?
8. cikk / 25 Szociális szakvizsgával rendelkező pedagógus besorolása
Kérdés: A Debreceni Egyetemen gyermekvédelmi szakellátás témacsoportban a DE-EK szakvizsgabizottság előtt tett szociális szakvizsgával és testnevelő tanár (egyetemi szintűnek elismert) végzettséggel rendelkező, általános iskolában pedagógusként foglalkoztatott dolgozót melyik fizetési osztályba kell besorolni? Fenti szakvizsga egyenértékű-e a pedagógus-szakvizsgával?
9. cikk / 25 Várakozási idő csökkentése pedagógus-továbbképzés teljesítése esetén
Kérdés: Abban az esetben, ha a pedagógus még nem kötelezett a továbbképzésre, mert a diplomáját kevesebb mint 7 éve szerezte meg, de teljesítette a 120 órát, jár-e számára a bértábla szerinti várakozási idejének egy évvel történő csökkentése ebben a továbbképzési időszakban? Melyik törvény vagy rendelet az, amelyik kizárja ezt a rövidülési lehetőséget?
10. cikk / 25 Fizetési fokozatban történő várakozási idő csökkentése
Kérdés: Ha egy pedagógus 1998-ban szerezte meg a munkaköréhez szükséges főiskolai oklevelet, majd ezt követően 2000. évben az egyetemi végzettséget is megszerezte, akkor a munkáltató köteles-e a fizetési fokozata emeléséhez a várakozási idejét egy évvel csökkenteni, tekintettel arra, hogy a rá vonatkozó kötelező továbbképzési időszak még nem kezdődött meg?
