Telefonszolgáltatás magáncélú használata

Kérdés:

Költségvetési intézményünk dolgozói rendelkeznek mobiltelefon-flottával. A csomag lényege, hogy a flottán belül a telefonálás, SMS-küldés költségmentes, csupán egy alapdíja van. Ha flottán kívülre telefonálnak a dolgozók, annak Ft/perc díja van, mely hozzáadódik az alapdíjhoz. Az intézmény belső szabályzatában rögzített módon minden alkalmazott bruttó 500 forint telefontámogatásban részesül, ami annyit jelent, hogy korlátlanul kezdeményezhet percdíjas telefonálást bármilyen mobilhálózatba, és az ezáltal keletkező többletköltséget bruttó 500 forintig az intézmény viseli. A munkavállalók csak az 500 forintot meghaladó díjat kötelesek megtéríteni, mely összeg részükre kiszámlázásra kerül. Helyesen gondoljuk, hogy ez a bruttó 500 forint (vagy amennyit az egyes alkalmazottak felhasználnak/kimerítenek) egyéb személyi juttatásnak minősül? A számla könyvelésekor milyen rovatkódon szükséges elszámolni, illetve a KIRA-rendszerben milyen jogcímen kell rögzíteni? Mivel a szolgáltatás 27% áfát tartalmaz, könyveléskor ezt hogyan lehet kezelni? Milyen adóvonzata van ennek a támogatásnak?

Részlet a válaszából: […] A telefonszolgáltatás magáncélú használata címén adóköteles jövedelemként a kifizetőt a juttatás, szolgáltatás miatt terhelő kiadásokból azt a részt kell figyelembe venni, amelyet a kifizető a magáncélú használat értékéből nem téríttet meg a szolgáltatást igénybe...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 28.

Önkormányzati foglalkoztatottaknak járó személyi juttatások

Kérdés: Önkormányzatunk eddig a tárgyév december 31-én meglévő határozatlan időre szóló alkalmazási okiratok alapján biztosította az előirányzatot az irányítása alá tartozó költségvetési szervek részére, mert úgy ítéltük meg, hogy így teljesül az az elv, hogy a szerv vezetője a rendelkezésre bocsátott előirányzat erejéig vállaljon kötelezettséget. A költségvetési szerveknél sok esetben (tartósan távol levők helyére határozott idejű foglalkoztatás, helyettesítés, távozó munkavállaló helyére új, alacsonyabb illetményű dolgozó felvétele, "üres álláshelyek") év közben keletkezik megtakarítás. Vannak intézmények, ahol nincs megtakarítás, más intézményeknél pedig aránytalanul magas összeg keletkezik. Ezeket az intézmények vezetői jutalmazásra/személyi ösztönzésre sok esetben felhasználják, mivel az Áht. és az Ávr. szerint nem korlátozható a személyi juttatás rendelkezésre bocsátott előirányzata feletti rendelkezés. Természetesen nem megvonni szeretné az önkormányzat az "ösztönzési" lehetőséget, hanem az indokolatlan aránytalanságokat szeretné megszüntetni az irányítása alá tartozó egyes költségvetési szervek között.
Kérdésünk, hogy szabályos lenne-e az alábbi megoldás:
1. A költségvetési szervek részére a következő évi tervezésnél a tárgyév végén ténylegesen betöltött (helyettesekre, "be nem töltött állásokra" nem, törvény szerinti helyettesítésre igen) foglalkoztatotti létszámra bocsátja rendelkezésre a rendszeres személyi juttatás előirányzatát az önkormányzat.
2. A főállású munkavállaló és helyettese bérének különbözete (csökkentve a jogszabály, illetve az intézmény belső szabályzata alapján megállapított helyettesítési díj összegével), valamint az átmenetileg vagy tartósan "üres" állások bére az önkormányzat céltartalékán kerülne elkülönítésre, mely felett a polgármester kapna rendelkezési jogot, s – amennyiben álláshely kerül betöltésre – a költségvetési szerv vezetőjének jelzése alapján "azonnal" a rendelkezésére bocsátaná az előirányzatot.
3. A személyi juttatásként megtervezett minden egyes jogcímet "feladatelmaradásnak" minősítenénk, s arra vagy előírja az önkormányzat az évközi "befizetési kötelezettséget", vagy zárolja, elvonja, törli, csökkenti a rendelkezésre bocsátott előirányzatot, vagy a következő évben maradvány jóváhagyásánál minősíti elvonhatónak, határozza meg a befizetési kötelezettséget.
4. A 2. pontban szereplő tartalékelőirányzat-maradványra pedig rendelkezési jogot biztosítana a képviselő-testület a tárgyévi költségvetési rendeletében a polgármester részére, hogy pl. annak max. 90%-át a tárgyév november végéig az intézmények rendelkezésére bocsátja – megállapítva ebből előtte az intézményvezetők jutalmát/ösztönzését – az "engedélyezett álláshelyek", átlagos statisztikai állományi létszámok... stb. arányában.
Részlet a válaszából: […] ...ezt nem támogatja, az intézményvezető nem is hozhat ilyen döntést, bármennyire is szeretne, hiszen az elfogadott költségvetés köti (ez persze nem jelenti azt, hogy a költségvetés alakulásától függően ne terjeszthetne elő év közben is ilyen igényt, ekkor azt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. március 27.

2014. évi cafeteria

Kérdés: A 2014. évi cafeteriába beépíthető az adómentes kultúrautalvány, vagy csak béren kívüli juttatást lehet így adni?
Részlet a válaszából: […] ...körébe tartoznak továbbá a komoly- és könnyűzenei előadások, a színházi és zenei elemeket egyaránt tartalmazó produkciók (opera, operett), a kabaré vagy humorest jellegű fellépések, függetlenül attól, hogy az előadást milyen intézmény szervezi.Nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. február 18.

Dolgozók utazásiköltség-térítése II.

Kérdés: Dolgozónk közigazgatási határon kívüli lakóhelyéről személygépkocsival érkezik Budapestre. Itt a peremkerületben leparkol, és a továbbiakban a tömegközlekedési járműve(ke)t veszi igénybe, hogy munkahelyére érjen. A lakása és a parkolóhely közötti távolságra a gépjárművel történő munkába járás költségeinek megtérítése címén elszámolható-e a 9 Ft/km, illetve a közigazgatási határon belül BKV-járatokra érvényes bérlet adható-e ezzel egy időben?
Részlet a válaszából: […] A 2006. január 1-jétől hatályos Szja-tv. szabályai szerint akérdésben említett kétféle juttatás akkor is adómentes, ha abban egyidejűlegrészesül a munkavállaló.Az Szja-tv. 1. számú mellékletének 8.34. pontja szerintminden külön feltétel nélkül adómentes a munkáltató...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. június 6.

Béren kívüli adómentes juttatások

Kérdés: Az Szja-tv. nevesíti a munkáltatónál adóköteles béren kívüli juttatások körét, amelyből a 400000 Ft-ot meg nem haladó rész adómentes. A juttatások körébe beletartozik a művelődési intézményi szolgáltatás. Kérdésünk, hogy a művelődési intézményi szolgáltatás körbe mi alapján, mely szolgáltatásfajták tartoznak bele?
Részlet a válaszából: […] ...közművelődési intézmények és közkönyvtárak, továbbá az egyeselőadó-művészeti intézmények, társulatok (Magyar Állami Operaház, színházak,hivatásos szimfonikus zenekarok, énekkarok, zene- és táncegyüttesek stb.). Előzőek alapján adómentes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. április 25.