Önkormányzati társulások tárgyieszköz-nyilvántartása

Kérdés: Több önkormányzat társulást kíván létrehozni. A társuló önkormányzatok osztatlan közös tulajdonban lévő vagyonnal (tárgyi eszközzel) rendelkeznek, melyet a társulás részére kívánnak átadni. A társulás egyedüli feladata ennek a vagyonnak a működtetése lesz. Az önkormányzatok felhatalmazása alapján az osztatlan közös tulajdon jelenleg egy önkormányzat nyilvántartásában szerepel a társulás megalakulásáig, majd pedig ez az önkormányzat adja át a vagyont a társulásnak. A társulás ezeket az eszközöket üzemeltetésbe kívánja adni, üzemeltetési szerződést kíván kötni közfeladat ellátására.
1. Milyen jogcímen tudja az önkormányzat a nyilvántartásában szereplő osztatlan közös tulajdont a társulás részére átadni, ezt a vagyont a továbbiakban kinek a mérlegében kell szerepeltetni, az écs. elszámolása hol történik?
2. Az átadásnak van-e áfavonzata?
3. A társulásnak a működtetett vagyonról kell-e adatot szolgáltatni a tag önkormányzatok részére?
4. A Mötv. alapján, amennyiben törvény másképp nem rendelkezik, a helyi önkormányzat társulásba bevitt vagyonát a társuló helyi önkormányzat vagyonaként kell nyilvántartani, a vagyonnövekmény a társult helyi önkormányzatok közös vagyona. Ebben az esetben hogyan érvényesül a jogszabály ezen pontja?
Részlet a válaszából: […] ...vezetni, amely a következőket tartalmazza:- a település megnevezését,- a település lakosságszámát,- az önkormányzat székhelyét,- a polgármester nevét/a társulási tanácsba delegált képviselő nevét,- a szavazati jogosultságot és mértéket,- a belépés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 13.

Intézmény megszűnésével járó áthelyezések

Kérdés:

Intézményünk költségvetési szerv, 100 főt meghaladó létszámmal. Jelenleg önálló gazdasági szervezettel rendelkezünk. A fenntartó önkormányzat szándéka, hogy megszünteti az intézménynél a gazdasági szervezetet, a továbbiakban a polgármesteri hivatal látná el ezt a fel-adatot. Az intézménynél foglalkoztatott dolgozókat átvenné. Mi a teendő akkor, ha a munkavállaló nem szeretne átmenni a hivatalhoz, nem járul hozzá az áthelyezéséhez? Továbbá a gazdasági vezető jelenleg magasabb vezető, de áthelyezése esetén nem tudnak ilyen pozíciót ajánlani, az ő esetében köteles-e elfogadni egy alacsonyabb besorolású állást? Valamint a dolgozók közül 1 fő CSED-en van, az ő áthelyezése törvényszerű-e? Kinek milyen felmentési idő, végkielégítés jár?

Részlet a válaszából: […] Arra az esetre, amikor a munkavállalók egyik jogviszonytörvény hatálya alól egy másik jogviszonytörvény hatálya alá kerülnek, azon okból, hogy a munkáltató (fenntartó) döntése szerint más szervezetnél kívánja továbbfoglalkoztatni adott feladatkör(ök)ben a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. július 19.

Helyi közúti engedély

Kérdés: Helyi önkormányzat vagyunk. A helyi közútjainkra történő belépést 7,5 tonna össztömeget meghaladó gépjárművek, illetve járműszerelvények esetében rendelet útján engedélyhez kötjük. Az engedélyt határozatban rögzítik kollégáink. Az engedély ingyenes, útdíjat nem szedünk. Azonban egy polgármesteri utasítás alapján a behajtási engedélyek kiadását az esetleges károkozás megelőzése, valamint az esetlegesen okozott kár helyreállítása érdekében a rendeletben foglaltakon felül általános jelleggel kárátalány megfizetéséhez köti. A kárátalány rögzítése és megfizetése a behajtási engedély kérelmezőjével egy különmegállapodás alapján történik. A kérdésünk a kárátalány megfizetésének helyes könyvelésére és kezelésére vonatkozik. Ebben az esetben helyesen a B36-os, illetve a B411-es rovatra könyveléssel járunk el helyesen? Számlakiállítási kötelezettségünk fennáll?
Részlet a válaszából: […] A kötbér vagy kárátalány szerződést biztosító mellékkötelezettség. Nem minősül sem szolgáltatásnak, sem termékértékesítésnek, tehát nem ellenérték, így annak fizetésekor áfafizetési kötelezettség nem keletkezik. Áfakörön kívüli ügylet, ezért erről nem kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 29.

Közműfejlesztési hozzájárulás

Kérdés: A képviselő-testület az alábbi határozatot hozta: "A közműrendszerhez csatlakozás, utólagos rákötés önkormányzatnak közműfejlesztési hozzájárulásként fizetendő költségét az alábbiakban határozza meg: ivóvíz... Ft/ingatlan, Szennyvízcsatorna: ... Ft/ingatlan. A képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert az utólagos rákötésekkor a közműfejlesztési hozzájárulás önkormányzat részére történő megfizetésére, a szükséges intézkedés megtételére."
Kell-e ezekről a befizetésekről áfás számlát kiállítanunk? Melyik rovatra kell könyvelnünk a be-fizetéseket?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 13. §-ának (1) bekezdése alapján szolgáltatásnyújtás minden olyan ügylet, amely e törvény értelmében nem termék értékesítése. A rácsatlakozási díj ellenében szolgáltatásnyújtás történik, amely megfelel az Áfa-tv. 13. §-ában írtaknak. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 29.

Alpolgármester díjazása

Kérdés: Újonnan megválasztott alpolgármester tiszteletdíját és költségtérítését a testület az alakuló ülésen határozattal megállapította. Azonban az alpolgármester szerint neki jár az önkormányzat tiszteletdíj-rendeletében meghatározott képviselői tiszteletdíj is. Szerintünk nem. Kinek van igaza?
Részlet a válaszából: […] ...ülésen e törvény szabályai szerint megalkotja vagy felülvizsgálja a szervezeti és működési szabályzatáról szóló rendeletét, a polgármester előterjesztése alapján megválasztja a bizottság vagy bizottságok tagjait, az alpolgármestert, alpolgármestereket, dönt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. december 15.

Önkormányzati előirányzat-módosítás

Kérdés: Az Áht. az önkormányzati alrendszer előirányzat-módosításának, átcsoportosításának szabályait az alábbiak szerint tartalmazza.
34. § (1) A helyi önkormányzat költségvetési rendeletében megjelenő bevételek és kiadások módosításáról, a kiadási előirányzatok közötti átcsoportosításról a (2) és (3) bekezdésben meghatározott kivétellel a képviselő-testület dönt.
(2) A helyi önkormányzat költségvetési rendelete a polgármester számára lehetővé teheti a helyi önkormányzat bevételeinek és kiadásainak módosítását és a kiadási előirányzatok közötti átcsoportosítást.
(3) A helyi önkormányzati költségvetési szerv bevételi előirányzatai és kiadási előirányzatai a kormány rendeletében meghatározott esetben a helyi önkormányzati költségvetési szerv saját hatáskörében módosíthatóak, a kiadási előirányzatok egymás között átcsoportosíthatóak.
Szakmai véleményük szerint eltérő az önkormányzat esetében a polgármester előirányzat--mó-dosítási joga, mint az önkormányzat fenn--tartásában működő költségvetési szerv intézményvezetőé? Amennyiben a képviselő--testület az előirányzat módosításának, átcsoportosításának jogát magának tartja fenn, lehetséges-e az előirányzat-módosítást vezetői döntés alapján eszközölni a fenti jogszabályi hivatkozások alapján? Amennyiben a képviselő-testület az előirányzat módosításának, átcsoportosításának jogát magának tartja fenn, hogy értelmezendő a Mötv. 68. §-ának (4) bekezdése, mely szerint a polgármester önkormányzati rendeletben meghatározott értékhatárig dönt a forrásfelhasználásról, döntéséről tájékoztatja a képviselő-testületet? Ez milyen forrásfelhasználásra vonatkozik? Arra az előirányzatra, mely már beépítésre került a költségvetési rendeletbe? A fentiek tükrében az időközi költségvetési jelentés módosított előirányzatainak mindig egyezőséget kell mutatni az utolsó hatályos költségvetési rendelet előirányzataival?
Részlet a válaszából: […] ...szerint van különbség a polgármester és költségvetési szerv előirányzat-módosítási, -átcsoportosítási joga között. Az Áht. 34. §-ának (1) bekezdése kimondja, hogy helyi önkormányzat költségvetési rendeletében megjelenő bevételek és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 24.

Megváltozott munkaképességű személyek

Kérdés: A Polgármesteri Hivatalban foglalkoztatottak átlagos statisztikai állományi létszáma meghaladja a 25 főt. Kik minősülnek megváltozott munkaképességűeknek a rehabilitációs hozzájárulás tekintetében? Megváltozott munkaképességűnek lehet-e tekinteni azokat a foglalkoztatottakat, akik súlyosan fogyatékos magánszemélyek adókedvezményét vehetik igénybe a 335/2009. (XII. 29.) Korm. rendelet alapján? Bizonyos daganatos megbetegedések (pl.: mellrák) vagy emésztőrendszeri betegségek (a gluténérzékenység miatt fellépő endokrin- és anyagcsere-betegségek, ezen belül is az I. típusú és a szövődményekkel járó II. típusú cukorbetegség) miatt adókedvezmény igénybevételére jogosultakat megváltozott munkaképességű munkavállalóként figyelembe lehet-e venni? Súlyos fogyatékosság minősítéséről szóló orvosi igazolással rendelkező személyeket, akik rokkantsági járadékra, fogyatékossági támogatásra jogosító határozattal nem rendelkeznek, megváltozott munkaképességűeknek minősülnek-e a rehabilitációs hozzájárulás tekintetében?
Részlet a válaszából: […] Megváltozott munkaképességű személynek kell tekinteni azt a személyt,– akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 60 százalékos vagy kisebb mértékű,– aki legalább 40 százalékos egészségkárosodással rendelkezik, az erről szóló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 24.

Közalkalmazotti jogviszony átalakulása munkaviszonnyá

Kérdés: Önkormányzati fenntartású, önállóan működő költségvetési intézmény vagyunk, előadó-művészeti szervezet, a 2008. évi XCIX. törvény is vonatkozik ránk.
1. A vezetői megbízásokat a 2020. évi XXXII. törvény értelmében nem érinti az átalakulás. A gazdasági vezetők kinevezését, vezetői megbízását az Áht. szerint eddig a fenntartó készítette el, a polgármester írta alá. Az átalakulásról szóló törvény szerinti tájékoztatást, a munkaszerződésre vonatkozó ajánlatot, a munkaszerződést kitől fogjuk megkapni, a fenntartótól vagy a zenekar igazgatójától? A gazdasági vezető közalkalmazotti jogviszonya határozatlan, a vezetői megbízatása határozott idejű. 2020. október 31. napon mit tartalmaz majd a munkaszerződés, munkakör, munkaszerződés időtartama?
2. A 40 év jogosultsági idővel rendelkező, de még nem nyugdíjas nő munkavállaló részére jár-e végkielégítés, amennyiben nem írja alá a további foglalkoztatást megalapozó munkaszerződést?
3. A kulturális illetménypótlék be lesz építve a munkabérbe. Eddig a kulturális illetménypótlékot az állam finanszírozta. A költségvetés eredeti előirányzata nem tartalmazta, havonta a MÁK és a fenntartó tájékoztatása szerint előirányzatot módosítottunk. 2020. november 1-jétől ki finanszírozza a kulturális illetménypótlékot?
4. Amennyiben több dolgozó nem fogadja el a munkáltató ajánlatát a munkaszerződésre, a kifizetendő végkielégítés és a távolléti díj összegét az állam finanszírozza meg?
5. 40 év szolgálati idővel rendelkező nő közalkalmazott 2020. április 29-től 8 hónap felmentési idejét tölti. A tényleges munkavégzés alóli felmentés ideje 2020. augusztus végétől kezdődik, és 2020. december 28-ig tart. Az ő esetében hogyan alakul át a közalkalmazotti jogviszony munkaviszonnyá?
6. Táppénzen lévő – veszélyeztetett terhes – dolgozó szabadságát is ki kell adnom a közalkalmazotti időszakra. A táppénz után szülési szabadságon lesz. Ebben az esetben hogyan járok el helyesen? Ki kell fizetnem az időarányosan járó szabadságát, mert nem tudja kivenni? Nyáron a zenekari tagok az évad lezárultával szabadságon vannak. Amíg nem szül, ki tudná venni a szabadságát, de akkor meg kell szakítani a táppénzt.
7. Szülési szabadságon, GYED-en, GYES-en lévő dolgozónak az időarányosan és a törvények szerint a szülési szabadságra és a GYED első hat hónapjára járó szabadságát is ki kell adnom, vagy ki kell fizetnem? Amikor visszajön dolgozni, nem lesz szabadsága, hogyan szoktatja be a gyermekét a bölcsődébe, óvodába?
8. Az előadó-művészeti törvény (2020. július 1-jétől) értelmében a munkaköröket és a munkakörökre előírt végzettségeket, képesítéseket a kormány rendeletben határozza meg. Már létező jogszabályra hivatkozik, vagy ezután készül el a rendelet? Eddig a 150/1992. Korm. rendelet szabályozta a kulturális közalkalmazotti munkaköröket az előadó-művészeti szervezetekre vonatkozóan is.
9. A törvény szerint 5 évig a Kjt. szerinti végkielégítést és a jubileumi jutalmat ki kell fizetni. Mi lesz a jubileumi jutalom számításának alapja, a dolgozó munkabére a jogosultság megszerzésének az időpontjában? Az esetleges bérpótlékokat bele kell számítani? Ha szólamvezető, és azért kap pluszpénzt határozott időre (munkaszerződés-kiegészítésként), azt az összeget bele kell számítani? A fenntartónak kell biztosítani a fedezetet 5 évig, vagy az állam magára vállalja? Eddig kötött felhasználású céltámogatásként biztosította a fenntartó évenként a felmentés és a jubileumi jutalom összegét.
10. Az előadóművészek úgynevezett "szakmai nyugdíja" évekkel ezelőtt átalakult korhatár előtti ellátássá. 2020. november 1-jétől a művészek véleménye szerint munkaviszony mellett már nem kell szüneteltetniük ennek az ellátásnak a folyósítását akkor, ha dolgoznak, és nem vonatkozik rájuk a kereseti korlát sem. A 2020. július 1-jén életbe lépő új nyugdíj- és tb-törvény hogyan szabályozza ezt?
11. A munkaszerződést határozatlan időre kötjük azoknak, akiknek most is az. A pótlékokat, keresetkiegészítéseket be kell építeni a munkabérbe? Sok esetben a jogviszony határozatlan, a pótlék (pl. szólamvezetői pótlék) határozott időre szól. A munkaszerződésben szerepeltetem a munkabér határozatlan időre járó részét, a munkaszerződés-kiegészítésben pedig szerepeltetem a munkabér határozott időre szóló részét? Hogyan járok el helyesen? Kapcsolt munkaköröknél hogyan szerepeltetem a munkaszerződésben a munkabért? (Zenekari tag zenekari felügyelői, pódiumtechnikusi munkát is végez, a pódiumtechnikus gondnoki feladatot is ellát.)
12. A 6% emelésre, ami elméletileg 2020. január 1-jétől jár a dolgozóknak, milyen szabályozás vonatkozik?
13. Aki hamarabb kapja meg a munkaszerződés-ajánlatot, mint augusztus 15., annak az átvételtől számít a 30 nap, amíg írásban válaszolnia kell?
Részlet a válaszából: […] 1. Az új szabályozás nem érinti a munkáltatóijogkör-gyakorlás rendjét. Az Mt. sem szabályozza azt, hogy konkrétan ki jogosult a munkáltatói jogkör gyakorlására, hanem azt rögzíti, hogy a munkáltató képviseletében jognyilatkozat tételére a munkáltatói jogkör gyakorlója...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 26.

Határozott idejű munkaviszony lejárata utáni továbbfoglalkoztatás

Kérdés: Polgármesteri hivatal alkalmazásában álló, portai szolgálatot ellátó, a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozó munkavállalók határozott idejű munkaszerződésének lejárata után hogyan, milyen feltételekkel lehet újra határozott időre foglalkoztatni őket, egyáltalán lehet-e?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. alapján a határozott idejű munkaviszony tartamát naptárilag vagy más alkalmas módon kell meghatározni. A határozott idejű munkaviszony tartama az öt évet nem haladhatja meg, ideértve a meghosszabbított és az előző határozott időre kötött munkaszerződés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. július 16.

Önkormányzati foglalkoztatottaknak járó személyi juttatások

Kérdés: Önkormányzatunk eddig a tárgyév december 31-én meglévő határozatlan időre szóló alkalmazási okiratok alapján biztosította az előirányzatot az irányítása alá tartozó költségvetési szervek részére, mert úgy ítéltük meg, hogy így teljesül az az elv, hogy a szerv vezetője a rendelkezésre bocsátott előirányzat erejéig vállaljon kötelezettséget. A költségvetési szerveknél sok esetben (tartósan távol levők helyére határozott idejű foglalkoztatás, helyettesítés, távozó munkavállaló helyére új, alacsonyabb illetményű dolgozó felvétele, "üres álláshelyek") év közben keletkezik megtakarítás. Vannak intézmények, ahol nincs megtakarítás, más intézményeknél pedig aránytalanul magas összeg keletkezik. Ezeket az intézmények vezetői jutalmazásra/személyi ösztönzésre sok esetben felhasználják, mivel az Áht. és az Ávr. szerint nem korlátozható a személyi juttatás rendelkezésre bocsátott előirányzata feletti rendelkezés. Természetesen nem megvonni szeretné az önkormányzat az "ösztönzési" lehetőséget, hanem az indokolatlan aránytalanságokat szeretné megszüntetni az irányítása alá tartozó egyes költségvetési szervek között.
Kérdésünk, hogy szabályos lenne-e az alábbi megoldás:
1. A költségvetési szervek részére a következő évi tervezésnél a tárgyév végén ténylegesen betöltött (helyettesekre, "be nem töltött állásokra" nem, törvény szerinti helyettesítésre igen) foglalkoztatotti létszámra bocsátja rendelkezésre a rendszeres személyi juttatás előirányzatát az önkormányzat.
2. A főállású munkavállaló és helyettese bérének különbözete (csökkentve a jogszabály, illetve az intézmény belső szabályzata alapján megállapított helyettesítési díj összegével), valamint az átmenetileg vagy tartósan "üres" állások bére az önkormányzat céltartalékán kerülne elkülönítésre, mely felett a polgármester kapna rendelkezési jogot, s – amennyiben álláshely kerül betöltésre – a költségvetési szerv vezetőjének jelzése alapján "azonnal" a rendelkezésére bocsátaná az előirányzatot.
3. A személyi juttatásként megtervezett minden egyes jogcímet "feladatelmaradásnak" minősítenénk, s arra vagy előírja az önkormányzat az évközi "befizetési kötelezettséget", vagy zárolja, elvonja, törli, csökkenti a rendelkezésre bocsátott előirányzatot, vagy a következő évben maradvány jóváhagyásánál minősíti elvonhatónak, határozza meg a befizetési kötelezettséget.
4. A 2. pontban szereplő tartalékelőirányzat-maradványra pedig rendelkezési jogot biztosítana a képviselő-testület a tárgyévi költségvetési rendeletében a polgármester részére, hogy pl. annak max. 90%-át a tárgyév november végéig az intézmények rendelkezésére bocsátja – megállapítva ebből előtte az intézményvezetők jutalmát/ösztönzését – az "engedélyezett álláshelyek", átlagos statisztikai állományi létszámok... stb. arányában.
Részlet a válaszából: […] ...szerv jogköreit (például ha a nemzeti köznevelésről szóló törvény egy jogkört az óvoda vezetőjének címez, nem mondhatja a polgármester, hogy helyette ő jogosult csak dönteni), azonban széles körű utasítási jogkörökkel rendelkezik. Az óvoda vezetője...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. március 27.
1
2
3
5