Gazdasági szervezet – gazdasági vezető

Kérdés: Ha a polgármesteri hivatal önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv, amely rendelkezik gazdasági szervezettel, akkor szükséges-e kijelölni gazdasági vezetőt vagy gazdálkodási csoportvezetőt a gazdálkodási feladatok ellátására? Ha nincs kijelölve, akkor a jegyző a hivatal vezetője és gazdasági vezetője is egyben? Milyen feltételek fennállása esetében szükséges egy polgármesteri hivatalnak rendelkeznie gazdasági szervezettel?
Részlet a válaszából: […] Az Ávr. 9. §-ának (1) bekezdése határozza meg a gazdasági szervezet fogalmát, feladatait. E szerint a gazdasági szervezet:a) a költségvetés tervezéséért, az előirányzatok mó-dosításának, átcsoportosításának és felhasználásának (a továbbiakban együtt: gazdálkodás)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 3.

Közterület tisztántartása

Kérdés: Az önkormányzat helyi rendeletben szabályozza a közterület tisztántartására vonatkozó szabályokat, melynek egyik pontja, hogy abban az esetben, ha a tulajdonos nem végzi el a feladatot, akkor annak rendbetételéről a polgármester intézkedik. Ez azt jelenti, hogy a közterület-felügyelő először határidő kitűzésével felszólítja a tulajdonost, hogy tegyen eleget e kötelezettségének. Amennyiben ez nem történik meg, akkor a polgármester megkeresi az önkormányzati tulajdonú nonprofit kft.-t, hogy végezze el a munkákat a közterületen. Ezt a kft. leszámlázza az önkormányzatnak, mi pedig beállítjuk követelésként. Az ügyletet továbbszámlázott tételként kellene kezelni, és nekünk tovább kellene számlázni ezt az összeget a tulajdonosnak? A számlát termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás során bocsátjuk ki, melyet (szóbeli, de legtöbbször írásbeli) megrendelő előz meg. Ebben az esetben nem történik megrendelés vagy szerződés a szolgáltatás elvégzésére a tulajdonos által. Milyen ügyletnek minősül ez a tevékenység, és az önkormányzatnak kell-e számlát kiállítani a tulajdonos részére?
Részlet a válaszából: […] Az önkormányzat rendeletén alapul a felszólítás, és annak eredménytelensége esetén nem a tulajdonos megrendelésére végezteti el a munkát az önkormányzat, hanem ez egyfajta kényszerintézkedés, ami nem megrendelésen vagy szerződésen alapul. Az önkormányzat a tulajdonos felé...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 6.

Konyha működtetése – számlázási kérdések

Kérdés: 2017. január 1-jétől a polgármesteri hivatal átvette a konyhák működését az önkormányzattól, ami felvet néhány kérdést. A szociális étkeztetés maradt önkormányzati feladat, az intézményi és szünidei gyermekétkeztetés, valamint a munkahelyi és vendégétkeztetés azonban hivatali feladat lett. Korábbi években minden költséget az intézményi gyermekétkeztetésen számoltunk el, majd negyedévet követően a lefőzött adagszám alapján lett felosztva az egyes étkezési típusok között, és átkönyveléssel került a megfelelő kormányzati funkcióra és részgazdára (típus szerinti elkülönítés a könyvelőprogram szerint). A helyzetet nehezíti, hogy az iskola és a konyha közös óráról működik, így egy korábban kikalkulált adagszámra jutó rezsiösszeggel számolunk. Január-ban az iskolát átvette a KLIK, így 3. félként bejön a számlázásba. Mi a véleményük a következőkről?
1. A KLIK-nek 2 számlát kell kiállítani, egyet az önkormányzatnak a szociális étkezési adagok után fizetendő rezsiről, egy másikat a hivatalnak a gyermek-, munkahelyi és vendégétkezők adagja után fizetendő rezsiről.
2. A hivatal számlát állít ki az önkormányzatnak a szociális étkezők adagjára jutó bér-, járulék- és felhasznált nyersanyag után, mindhárom költség-elem után fel kell számolni a 27% áfát. Az önkormányzatnál pedig vásárolt szolgáltatásként lesz lekönyvelve. Annyiban növeli meg a költségeket, hogy a bér és járulék után is kell áfát fizetni. Így az egyik intézmény áfabefizető lesz, a másik áfa-visszaigénylő. És csak összességében, konszolidáltan nem lesz több az áfafizetési kötelezettség. A korábbi átkönyvelés megtörténhet-e az intézmények között, hogy ne kelljen számlát kiállítani?
3. Ha az előző számlában tételesen van kimutatva a bér, a járulék és a nyersanyag, akkor az önkormányzatnak a bért és járulékot közvetített szolgáltatásként kell könyvelnie a K335-re, illetve a nyersanyagot a K332-re? De ha nincs részletesen kimutatva, csak egyösszegű számla kerül kiállításra? Esetleg továbbszámlázott tételként kezelhető-e?
A következő probléma a kötelezettségvállalással kapcsolatban merült fel:
4. A hivatal közbeszerzés keretében kötött szerződést a nyersanyag-beszállítókkal. Ez egy keretszerződés, mely meghatározott egységárra vonatkozik, meghatározott mennyiség rendelése esetén. A szerződés szerinti összegnél azonban kevesebbet és többet is rendelhet a hivatal meghatározott százalékkal. Így a közbeszerzési szerződéssel lekötött összeg előzetes kötelezettségvállalásnak minősül. A végleges kötelezettségvállalás akkor keletkezik, amikor az élelmezésvezető megrendeli az adott árut. Mivel kötelezettséget előzetes pénzügyi ellenjegyzés után lehet vállalni, mindkét dokumentum (közbeszerzési szerződés és a megrendelő is) pénzügyileg ellenjegyzésre kerül. Abban az esetben nincs probléma, ha a megrendelő nagyobb összegre szól, mert a vállalt végleges kötelezettség pénzügyi teljesítése kisebb. Viszont ha nagyobb összegről szól a számla, akkor a különbségre nem történt végleges kötelezettségvállalás. Ez hogyan küszöbölhető ki?
Részlet a válaszából: […] ...polgármesteri hivatal működteti a konyhát, vagyis főzi a szociális, intézményi és szünidei gyermekétkeztetéshez, a munkahelyi és vendégétkeztetéshez is az ételt.A hivatal készételt értékesít a KLIK és az önkormányzat részére. Az étel ára munkabér, járulék...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 16.

Önkormányzat gazdálkodási feladatainak ellátása

Kérdés: Önkormányzati szférában, polgármesteri hivatalnál gazdálkodással összefüggő feladatokat (pl. könyvelés, pénztár kezelése) végezhet-e megbízási szerződéssel külső vállalkozó? Illetőleg olyat is tapasztaltunk, miszerint közfoglalkoztatás keretében alkalmazott személyre bízták a pénztárak kezelését. Ez lehetséges? Vagy az ilyen jellegű feladatokat kizárólag köztisztviselő végezheti?
Az Ávr. 9. §-ának (3) bekezdése szerint a költségvetési szerv működtetésével, üzemeltetésével, a vagyon használatával, hasznosításával, védelmével kapcsolatos feladatok ellátása a gazdasági szervezeten kívül, szolgáltatás megrendelésével is történhet. Kérdés, hogy a könyvelés, pénztárkezelés besorolható-e a "szerv működtetésével" kapcsolatos feladatok közé?
Részlet a válaszából: […] ...megbízási, vállalkozási, illetve munkaszerződés nem köthető.Véleményünk szerint a pénztárosi, könyvelési feladatok ellátására a polgármesteri hivatalnál több okból sem létesíthető közfoglalkoztatási jogviszony. Egyrészt ezek nem tartoznak az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. augusztus 12.

Önkormányzati ingatlan felújítása

Kérdés: A 2014. április 29-én megjelent 3686. kérdéshez kapcsolódóan szeretnék kérdezni. A kérdés arra vonatkozott, hogy az intézmény saját költségvetése terhére újítja fel az önkormányzat tulajdonában lévő épületet, és ezt hogyan tudja az önkormányzat mint tulajdonos aktiválni? A válaszadó azt írja, hogy adójogilag és számvitelileg is kezelhetőbb lenne, ha a kivitelező közvetlenül a tulajdonos önkormányzatnak számlázná a felújítást, annak kiadásait az önkormányzatnál terveznék meg. Vegyünk egy konkrét példát. Az önkormányzat tulajdonában van a konyha épülete, amelyben a közétkeztetési feladat ellátása történik. A közétkeztetési feladat ellátására a képviselő-testület az általa alapított intézményt jelölte ki, amely feladat az intézmény alapító okiratában szerepel. Az intézmény költségvetésében kerülnek megtervezésre a konyha üzemeltetésével kapcsolatos bevételek és kiadások, szükség esetén az épület felújításához, korszerűsítéséhez szükséges előirányzat is, amely feladatok ellátásához intézményfinanszírozást kap. Az intézmény áfaalany, nincs önálló gazdasági szervezete, pénzügyi, számviteli feladatait a polgármesteri hivatal látja el. Mivel önálló jogi személy, külön adószáma van, végzett adóköteles tevékenységei miatt az áfakörbe bejelentkezett. Ha az intézmény a konyha épületének felújítását külső vállalkozóval elvégezteti, a felújítással kapcsolatban felmerült kiadások után előzetesen felszámított áfát az intézmény levonhatja. Hogyan alakul az áfa elszámolása az intézmény által történő felújítás esetén, illetve ha az önkormányzat mint tulajdonos újítaná fel az épületet (aki áfakörbe tartozik, azonban nem ő látja el az étkeztetési tevékenységet)?
Részlet a válaszából: […] Önmagában abból a tényből, hogy a közétkeztetést az önkormányzat az intézmény feladatává tette, még nem következik az is, hogy az épület felújítása is az intézmény feladata. Nem elegendő az intézmény alapító okiratából kiindulni. Az önkormányzat vagyonrendeletét is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 15.

Gazdasági szervezet, gazdasági vezető körjegyzőségnél

Kérdés: A községi önkormányzatunk egy másik községi önkormányzattal körjegyzőséget alapított. A gesztor (irányító szerv) a mi önkormányzatunk. A körjegyzőség – a leendő változásokat tekintve (2008. évi CV. tv.) – önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv. A szerv vezetője a körjegyző. Gazdasági vezetője a körjegyzőségnek nincs. A költségvetést, beszámolót én készítem el. Az iskolai végzettségem Pénzügyi és Számviteli Főiskola, adótanácsadó, és közigazgatási szakvizsgát tettem le, jelenlegi besorolásom: I/16. Kérdéseim a következők: Aláírhatom-e a költségvetést és a beszámolót a gazdasági vezető megjelölésnél, vagy azt inkább hagyjuk üresen? Tekintettel a várható változásokra, kötelező lesz-e, vagy csak lehetőség gazdasági vezetőt kinevezni a körjegyzőségnél, ha igen, mikortól, mi az előírás a végzettségre, és a kinevezés kinek lesz a hatásköre, és kié lesz a munkáltatói jog? A köztisztviselői illetményben mit jelent a gazdasági vezetői kinevezés (pótlék, illetménykiegészítés stb.)?
Részlet a válaszából: […] ...A helyi önkormányzatiköltségvetési szerv irányító szerve a képviselő-testület (közgyűlés), azirányító szerv vezetője pedig a polgármester. A helyi önkormányzati költségvetési szerv esetén az irányítószerv feladatkörének gyakorlásához...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 29.

Átutalásos számla megfizetése készpénzzel

Kérdés: A közös fenntartású általános iskolánk játékokat és sportszereket rendelt egy budapesti cégtől, amely a megrendelésnek megfelelően futárszolgálattal szállíttatta ki az árut, utánvéttel. A polgármesteri hivatal házipénztárából kifizetésre került a számla ellenértéke. A csomag kibontását követően tapasztaltuk, hogy a számla fizetési módja rovatban nyolcnapos átutalás került feltüntetésre. Megkerestük a céget, ahol azt a választ kaptuk, hogy azért átutalásos a számla fizetési módja, mert a futárszolgálat a kiszállított áru ellenértékét banki átutalással teljesíti feléjük, és nem tudnak készpénzes számlát kiállítani. De a számla a polgármesteri hivatal nevére és címére került kiállításra, amit készpénzben fizettünk ki. Ebben az esetben mi a helyes megoldás?
Részlet a válaszából: […] Az új Áfa-tv. alapján az adóalany köteles – ha e törvénymásként nem rendelkezik – az új Áfa-tv. szerinti termékértékesítéséről,szolgáltatásnyújtásáról a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevőjerészére, ha az az adóalanytól eltérő más személy vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 29.

Szemétszállítási díjkedvezmény érvényesítése a számlában

Kérdés: Az önkormányzat határozat alapján szemétszállítási díjkedvezményben részesíti a 70 éven felüli állandó lakosokat. A költségvetési intézménynek az ingatlantulajdonosnak kiszámlázott szemétszállítási díjban fel kell-e tüntetnie az 50 százalékos kedvezményt? A polgármesteri hivatal téríti meg egy összegben az intézménynek a kedvezményt.
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 22. § (2) bekezdése alapján az ellenértékbe beletartozik minden, amit a teljesítésre kötelezett adóalany a termékértékesítésért és szolgáltatásnyújtásért kap, függetlenül attól, hogy azt a megrendelő vagy harmadik személy adja. A kérdésben szereplő, 70...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 9.

A telefonszámlára vonatkozó 30 százalékos áfalevonási tilalom

Kérdés: Hogyan kell a telefonszámlára vonatkozó 30 százalékos áfalevonási tilalmat alkalmazni? Ha az egyik vonalat teljes összegben továbbszámlázzuk, annak áfáját le lehet-e vonni, és csak a többi részre kell alkalmazni a 30 százalékos tiltást? A bejövő telefonszámláról a polgármesteri hivatal tevékenységéhez nem szükséges beszélgetések díjait – a dolgozók magánbeszélgetéseit – befizettetjük. Hogyan kell a telefonszámla áfáját kezelni? Hogyan kell feltüntetni az áfabevallásban?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 2003. január 1-jétől hatályos 33. § (4) bekezdése szerint a helyi és távolsági távbeszélő-szolgáltatás (SZJ 64.20.11 és 64.20.12), a mobiltelefon-szolgáltatás (SZJ 64.20.13), továbbá az internetprotokollt biztosító beszédcélú adatátvitel (SZJ 64.20.16-ból)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 22.