Kisadózó vállalkozás 40 százalékos adó alóli mentesítése

Kérdés: Sor kerülhet-e 40 százalékos adó alóli mentesítő szabály alkalmazására, ha a szerződést a kisadózó vállalkozás helyi önkormányzattal kötötte?
Részlet a válaszából: […] ...Mötv. 84. §-ának (1) bekezdése alapján pedig a helyi önkormányzat képviselő-testülete az önkormányzat működésével, valamint a polgármester vagy a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 29.

Polgármesteri Hivatal és a nemzetiségi önkormányzatok együttműködése

Kérdés: A polgármesteri hivatalnál működő gazdasági szervezet az Ávr. 13. §-a (2) bekezdésének a) pontja alapján alkotott gazdálkodási szabályzatában rendezi – többek között – a hozzá rendelt, egymástól elkülönült költségvetési szervek működtetését, a költségvetés tervezését, az előirányzatok módosításának, átcsoportosításának és felhasználásának végrehajtását, illetve a pénzügyi, számviteli rend betartását. Az érvényesítő, ellenjegyző személye a gazdasági vezető által kijelölésre történt, azok személye valamennyi szerv esetében azonos. Megyei jogú városunk polgármesteri hivatala és a nemzetiségi önkormányzatok között hatályban lévő együttműködési megállapodás szerint "a helyi nemzetiségi önkormányzat operatív gazdálkodásával összefüggő döntési hatáskörök és ellenőrzési jogkörök gyakorlásának rendjét, felelőseinek és a helyettesítés rendjének meghatározását a Hivatal külön belső szabályzata tartalmazza".
A megállapodás értelmezésével kapcsolatos kérdéseink az alábbiak:
1. Kiterjeszthető-e a Hivatal gazdálkodási szabályzata a nemzetiségi önkormányzatra egy ún. írásbeli elfogadó nyilatkozattal?
2. A nemzetiségi önkormányzatok esetében az Ávr. 54. §-ának (4) bekezdésében említett irányító szerv vezetője alatt az elnök értendő-e?
Az Ávr. 54. §-ának (4) bekezdése: Ha kötelezettséget vállaló szerv vezetője a tájékoztatás ellenére írásban utasítást ad a pénzügyi ellenjegyzésre, a pénzügyi ellenjegyző köteles annak eleget tenni, és e tényről az irányító szerv – a központi kezelésű előirányzat és a fejezeti kezelésű előirányzat nem költségvetési szervi formában működő kezelő szerve esetén az érintett fejezetet irányító szerv – vezetőjét haladéktalanul írásban értesíteni. A fentiekhez hasonló, a polgármesteri hivatal és az intézmények (költségvetési szervek) közötti hatályos együttműködési megállapodás alábbi rendelkezése:
"Az Intézmény a gazdálkodásra vonatkozóan saját szabályzatait a hivatal szabályzataihoz igazítva készíti el."
3. Intézmény esetében a saját szabályzat elkészítését "kiváltja-e", ha írásban nyilatkozik, hogy elfogadja az önkormányzat gazdálkodási szabályzatát?
Részlet a válaszából: […] A nemzetiségi önkormányzat önálló jogi személy. A települési nemzetiségi önkormányzat testülete a képviselő-testület, a területi és az országos nemzetiségi önkormányzat testülete a közgyűlés. A nemzetiségi önkormányzat és a települési önkormányzat között nincs...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 15.

Szemüvegjuttatás 2019-ben

Kérdés: A polgármesteri hivatal valamennyi köztisztviselője napi 4 órát meghaladó időtartamban képernyő előtt végzi a munkáját. Az 50/1999. EüM rendelet 6. §-a rendelkezik arról, hogy "a munkáltató a munkavállalót ellátja a minimálisan szükséges, a képernyő előtti munkavégzéshez éles látást biztosító szemüveggel." Abban az esetben, ha egy dolgozó már a közszolgálati jogviszonya előtt is viselt szemüveget, és nemcsak a képernyő előtti munkavégzéshez, hanem attól függetlenül is használ szemüveget, akkor a munkáltató milyen költséget, milyen mértékben köteles viselni? Védőeszköznek tekinthető-e a képernyő előtti munkavégzés céljából juttatott éles látást biztosító szemüveg, ezáltal adómentes bevételnek számít-e (Szja-tv. 1. melléklet 8.8. pontja)? Milyen mértékig köteles megtéríteni a munkáltató a szemüvegkeretet és a lencsét? Hogyan jár el helyesen 2019-ben a munkáltató, ha szemüveggel kívánja ellátni az alkalmazottait, de csak a szükséges/kötelező mértékig?
Részlet a válaszából: […] A hivatkozott rendelet 6. §-a alapján, amennyiben a szemészeti szakvizsgálat eredményeként indokolt, illetve a munkavállaló által használt szemüveg vagy kontaktlencse a képernyő előtti munkavégzéshez nem megfelelő, a munkáltató a munkavállalót ellátja a minimálisan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 6.

Önkormányzati foglalkoztatottaknak járó személyi juttatások

Kérdés: Önkormányzatunk eddig a tárgyév december 31-én meglévő határozatlan időre szóló alkalmazási okiratok alapján biztosította az előirányzatot az irányítása alá tartozó költségvetési szervek részére, mert úgy ítéltük meg, hogy így teljesül az az elv, hogy a szerv vezetője a rendelkezésre bocsátott előirányzat erejéig vállaljon kötelezettséget. A költségvetési szerveknél sok esetben (tartósan távol levők helyére határozott idejű foglalkoztatás, helyettesítés, távozó munkavállaló helyére új, alacsonyabb illetményű dolgozó felvétele, "üres álláshelyek") év közben keletkezik megtakarítás. Vannak intézmények, ahol nincs megtakarítás, más intézményeknél pedig aránytalanul magas összeg keletkezik. Ezeket az intézmények vezetői jutalmazásra/személyi ösztönzésre sok esetben felhasználják, mivel az Áht. és az Ávr. szerint nem korlátozható a személyi juttatás rendelkezésre bocsátott előirányzata feletti rendelkezés. Természetesen nem megvonni szeretné az önkormányzat az "ösztönzési" lehetőséget, hanem az indokolatlan aránytalanságokat szeretné megszüntetni az irányítása alá tartozó egyes költségvetési szervek között.
Kérdésünk, hogy szabályos lenne-e az alábbi megoldás:
1. A költségvetési szervek részére a következő évi tervezésnél a tárgyév végén ténylegesen betöltött (helyettesekre, "be nem töltött állásokra" nem, törvény szerinti helyettesítésre igen) foglalkoztatotti létszámra bocsátja rendelkezésre a rendszeres személyi juttatás előirányzatát az önkormányzat.
2. A főállású munkavállaló és helyettese bérének különbözete (csökkentve a jogszabály, illetve az intézmény belső szabályzata alapján megállapított helyettesítési díj összegével), valamint az átmenetileg vagy tartósan "üres" állások bére az önkormányzat céltartalékán kerülne elkülönítésre, mely felett a polgármester kapna rendelkezési jogot, s – amennyiben álláshely kerül betöltésre – a költségvetési szerv vezetőjének jelzése alapján "azonnal" a rendelkezésére bocsátaná az előirányzatot.
3. A személyi juttatásként megtervezett minden egyes jogcímet "feladatelmaradásnak" minősítenénk, s arra vagy előírja az önkormányzat az évközi "befizetési kötelezettséget", vagy zárolja, elvonja, törli, csökkenti a rendelkezésre bocsátott előirányzatot, vagy a következő évben maradvány jóváhagyásánál minősíti elvonhatónak, határozza meg a befizetési kötelezettséget.
4. A 2. pontban szereplő tartalékelőirányzat-maradványra pedig rendelkezési jogot biztosítana a képviselő-testület a tárgyévi költségvetési rendeletében a polgármester részére, hogy pl. annak max. 90%-át a tárgyév november végéig az intézmények rendelkezésére bocsátja – megállapítva ebből előtte az intézményvezetők jutalmát/ösztönzését – az "engedélyezett álláshelyek", átlagos statisztikai állományi létszámok... stb. arányában.
Részlet a válaszából: […] ...szerv jogköreit (például ha a nemzeti köznevelésről szóló törvény egy jogkört az óvoda vezetőjének címez, nem mondhatja a polgármester, hogy helyette ő jogosult csak dönteni), azonban széles körű utasítási jogkörökkel rendelkezik. Az óvoda vezetője...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. március 27.

Jegyző munkáltatója, munkaügyi per indítása jegyző által

Kérdés: A jegyzőnek ki a munkáltatója? Amennyiben a jegyző munkaügyi bíróságon pert kíván indítani a felmentése tekintetében, kit perelhet (önkormányzatot, polgármestert/polgármestereket, közös hivatalt)?
Részlet a válaszából: […] ...helyzetben van, hogy egyrészt munkavállaló, másrészt munkáltatói jogköröket is gyakorol, illetve vezeti az önkormányzat szervét, a polgármesteri hivatalt, illetve közös önkormányzati hivatalt.Különbséget kell tenni a munkáltatói jogkört gyakorló és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 15.

Kötelezettségvállalás és utalványozás rendje

Kérdés: Költségvetési szerv vezetője belső szabályzatban (Kötelezettségvállalás és utalványozás rendje) rendelkezik az operatív gazdálkodási jogkörök kijelölésével [Ávr. 13. § (2) bek.]. Helyesen jár-e el az intézmény, ha külön névre szóló megbízást, kijelölést nem minden esetben készít kötelezettségvállalásra, teljesítésigazolásra, érvényesítésre, mivel a kinevezés elfogadásával jogosulttá válik a belső szabályzatban szereplő jogkörök gyakorlására?
Részlet a válaszából: […] ...foglalt szabályokat kell alkalmazni. Az Ávr. 52. §-ának (6) bekezdése szerint a helyi önkormányzat kiadási előirányzatai terhére a polgármester vagy az általa írásban felhatalmazott személy vállalhat kötelezettséget. E szerint az utalványozót is a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 2.

Köztisztviselő jubileumi jutalomra jogosító ideje

Kérdés: Dolgozónk jubileumi jutalomra való jogosultsági ideje érdekelne minket.
Munkaviszonyai az alábbiak:
1994. 09. 1-jétől 1987. 06. 14-ig MÁV
1987. 06. 15-től 1996. 04. 22-ig ÁFÉSZ (MÁV-tól áthelyezéssel)
1996. 04. 23-tól 1999. 11. 23-ig HK Szupermarket Kft.
1999. 11. 24-től 2000. 03. 31-ig mezőgazdasági szakközépiskola
2000. 04. 1-jétől jelenleg is polgármesteri hivatal
Kérem, szíveskedjenek megírni, mikor jogosult a 25 éves jubileumi jutalom kifizetésére?
Részlet a válaszából: […] ...jogviszonyban,– az állami vezetői szolgálati jogviszonyban töltött idő.Ennek megfelelően a mezőgazdasági szakközépiskolában és a polgármesteri hivatalnál eltöltött idő vehető figyelembe a Kttv. alapján jubileumi jutalomra jogosító...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. november 19.

Jubileumi jutalomra való jogosultság áthelyezés esetén

Kérdés: 1977 óta folyamatosan alkalmazásban állok, az említett évben egy vállalatnál helyezkedtem el, ahol a munkaviszonyom 1987-ig állt fenn. Ez utóbbi évben kerültem áthelyezéssel a jelenlegi munkahelyemre, ami korábban tanács vb szakigazgatási szerve volt, jelenleg pedig a polgármesteri hivatal. 1987-ben – az akkori jogszabályi rendelkezés szerint – államigazgatási munkaviszonyt létesítettem, ami a Ktv. 1992. július 1-jei hatálybalépésekor közszolgálati jogviszonnyá alakult át. A Ktv. 49/E. §-a (2) bekezdésének c) pontja és (3) bekezdése értelmében ez évben kaptam volna meg a 35 éves jubileumi jutalmamat, azonban jelenlegi információim szerint a hatályos törvényi rendelkezések – a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (Kttv.) előírásai – alapján nem jár a részemre. A Költségvetési Levelek 2012. június 12-i szám 3192. pontjában írt magyarázat utolsó bekezdése azonban éppen az én "esetemre" (is) utal, miután 1992 előtt, 1987-ben áthelyezéssel kerültem a jelenlegi munkahelyemre. Mindezek alapján – álláspontom szerint – 2012. augusztus 1-jén, amikor a 35 éves időszakom lejárt, a négyhavi jubileumi jutalom megilletett volna engem. Ha így van, kérem ennek a részletes jogszabályi levezetését.
Részlet a válaszából: […] A hivatkozott 3192. számú válaszban leírtak szerint az 1992. július 1-jét megelőző munkaviszonyokat a Kttv. nem sorolja fel a jubileumi jutalom szempontjából a beszámítandó idők között, azok tehát 2012. március 1-jétől nem vehetők figyelembe, ugyanakkor – a korábbi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 30.

Önkormányzati kisbusz üzemeltetése

Kérdés: Községi önkormányzatunk kisbuszt vásárolt. A jogszabályoknak megfelelő üzemeltetéssel kapcsolatban szeretném megkérdezni, hogy milyen szabályzatokat, dokumentumokat szükséges használnunk. A szabályzatokat kinek kell meghoznia? A képviselő-testületnek vagy a jegyzőnek? Milyen szabályzatokat szükséges készíteni abban az esetben, ha az önkormányzat a feladatai ellátására használja (pl. idősek számára gyógyszerbeszerzés, szakorvoshoz történő szállítás stb.), illetve ha bérbe adja? Önköltség-számítási szabályzat szükséges-e, vagy "elég" csak az üzemeltetési? Bérbeadás esetén a bérbeadás összegének meghatározása kinek a hatáskörébe tartozik: testület, polgármester vagy jegyző? Vállalkozási tevékenységnek számít-e ez, és kell-e az alapító okiratot módosítani? Mi a teendő az ingyenes (pl. sportegyesület részére) vagy kedvezményes bérbeadás esetén? Összességében egy önkormányzat tulajdonában lévő kisbusz üzemeltetésével és bérbeadásával kapcsolatos mindenfajta szabályozási, dokumentumhasználati, hatásköri kérdésekben kérném segítségüket.
Részlet a válaszából: […] ...kérdés megválaszolásához először is azt kell tisztázni,hogy azt a feladatot, amelyhez a kisbuszt vásárolják, az önkormányzat vagy apolgármesteri hivatal látja-e el. Az önkormányzati feladatokat általában nemközvetlenül látja el az önkormányzat, hanem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 28.

Polgármesteri hivatal, illetve önkormányzat adószáma

Kérdés: A községi önkormányzatnak és a polgármesteri hivatalának az adószáma megegyezik? Nem kell, hogy külön legyen az önkormányzatnak és külön a polgármesteri hivatalnak? Nem körjegyzőség esetén? Melyik jogszabály határozza meg?
Részlet a válaszából: […] ...keletkezik, ha a jogképesszemély vagy szervezet kifizetőként kifizetést teljesít. Ilyen kifizetés lehetpl. az önkormányzatok esetében a polgármester vagy a képviselők tiszteletdíjastb. Az általános forgalmi adóról szól 2007. évi CXXVII. tv.(Áfa-tv.) 5. §-a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 7.
1
2