Önkormányzati társulások tárgyieszköz-nyilvántartása

Kérdés: Több önkormányzat társulást kíván létrehozni. A társuló önkormányzatok osztatlan közös tulajdonban lévő vagyonnal (tárgyi eszközzel) rendelkeznek, melyet a társulás részére kívánnak átadni. A társulás egyedüli feladata ennek a vagyonnak a működtetése lesz. Az önkormányzatok felhatalmazása alapján az osztatlan közös tulajdon jelenleg egy önkormányzat nyilvántartásában szerepel a társulás megalakulásáig, majd pedig ez az önkormányzat adja át a vagyont a társulásnak. A társulás ezeket az eszközöket üzemeltetésbe kívánja adni, üzemeltetési szerződést kíván kötni közfeladat ellátására.
1. Milyen jogcímen tudja az önkormányzat a nyilvántartásában szereplő osztatlan közös tulajdont a társulás részére átadni, ezt a vagyont a továbbiakban kinek a mérlegében kell szerepeltetni, az écs. elszámolása hol történik?
2. Az átadásnak van-e áfavonzata?
3. A társulásnak a működtetett vagyonról kell-e adatot szolgáltatni a tag önkormányzatok részére?
4. A Mötv. alapján, amennyiben törvény másképp nem rendelkezik, a helyi önkormányzat társulásba bevitt vagyonát a társuló helyi önkormányzat vagyonaként kell nyilvántartani, a vagyonnövekmény a társult helyi önkormányzatok közös vagyona. Ebben az esetben hogyan érvényesül a jogszabály ezen pontja?
Részlet a válaszából: […] ...vezetni, amely a következőket tartalmazza:- a település megnevezését,- a település lakosságszámát,- az önkormányzat székhelyét,- a polgármester nevét/a társulási tanácsba delegált képviselő nevét,- a szavazati jogosultságot és mértéket,- a belépés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 13.

Intézmények közötti eszközátadás

Kérdés:

Intézetünk épülete nem szerepel a nyilvántartásunkban, sem üzemeltetésre, sem vagyonkezelésbe nem vettük át, a "karton" az önkormányzat/polgármesteri hivatal könyveiben lelhető fel. Az intézetünk épületét érintő beruházásokhoz/felújításokhoz kapcsolódó szállítói számlák a BLESZ nevére szólnak. A szállítói számlák kifizetése az önkormányzati finanszírozásból kerülnek kifizetésre (nem átvett pénzeszköz, nem pályázati pénzek). Az épületben olyan beruházást, amely állandó jelleggel beépítésre került, amely az épület lerombolása vagy megváltoztatása nélkül nem távolítható el, ezeket a beruházásokat térítésmentes átadással vezettük ki a nyilvántartásunkból. A térítésmentes átadásról jegyzőkönyv készült, melynek mellékletét képezte a szállítói számla, és az ahhoz kapcsolódó alapbizonylatok is. A beruházás aktiválása az átvevő önkormányzatnál történt meg. Év végén a 412-8434-re könyveltük az átadott/folyamatban lévő beruházást a 495-ös főkönyvi számla közbeiktatásával. Az önkormányzat kérte, hogy ne térítésmentesen adjuk át, hanem ún. vagyonkezelésbe. Melyik a helyes átadási mód?

Részlet a válaszából: […] A kérdésben nem szerepel, de feltételezzük, hogy az önkormányzat fenntartásába tartozó intézményről van szó. Az önkormányzat és intézménye, illetve azonos irányító szervhez tartozó intézmények közötti tárgyi eszköz és készlet átadás-átvételét eredménysemlegesen,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. február 14.

Beruházás önkormányzati intézményen

Kérdés: Önkormányzatunk fenntartásában van egy óvoda és bölcsőde egyesített intézmény. Az önkormányzat vagyonrendelete szerint az "önkormányzati intézmények gyakorolhatják annak a törzsvagyonnak a használati jogát, amely az adott önkormányzati intézmény alapító okiratában és vagyonkimutatásában szerepel". Továbbá az intézményeknek kell gondoskodni ezen vagyontárgyak állagmegóvásáról, karbantartásáról és felújításáról. A tulajdoni lap szerint a tulajdonos az önkormányzat. Az intézmény könyveiben azonban szerepel a telek és az épület értéke is, azok az intézmény beszámolójában szerepelnek. A problémát az idei év elején az okozza, hogy egy nagy összegű beruházást szeretne a testület az ingatlanon elvégeztetni, mert a megnövekedett gyermeklétszám miatt két új csoportot kell létrehozni. A tervező költségvetés szerint a várható összköltség nettó 200 millió forint.
Ki írja ki a közbeszerzési eljárást, az önkormányzat, az óvoda vagy közösen? A szerződést ki írja alá, a polgármester vagy az intézményvezető? Az önkormányzat vagy az óvoda költségvetésében szerepeljen a szükséges felhalmozási előirányzat? A jelenlegi gyakorlat (miszerint a tulajdonos az önkormányzat, de az intézmény könyveiben szerepel a vagyon értéke) helyes-e?
Részlet a válaszából: […] Az Áhsz. 10. §-ának (2) bekezdése értelmében az éves költségvetési beszámoló mérlegében a költségvetési szerv a saját tulajdonában álló, a pénzügyi lízing keretében átvett és a vagyonkezelésbe kapott nemzeti vagyonba tartozó befektetett eszközöket és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 29.

Felszámolási eljárásból önkormányzati tulajdonba került eszköz

Kérdés: Helyi adótartozással érintett adózó felszámolásra került. A hitelezői igényt az önkormányzat helyett a polgármesteri hivatal nyújtotta be tévedésből. A felszámolás befejezésekor a hitelezők között felosztandó vagyonból az ingatlan résztulajdonát kapta a polgármesteri hivatal. A követelés jogos tulajdonosa az önkormányzat lett volna, így az ingatlanvagyon-részt is az önkormányzatnak kellett volna megkapnia. Mivel a felszámolás befejeződött, és a polgármesteri hivatal nevére került az ingatlanhányad, ezért valamilyen módon azt a követelés jogosultjának át kellene adni. Megteheti-e a polgármesteri hivatal, hogy az ingatlan vagyoni hányadát az önkormányzat részére térítésmentesen átadja? Ha igen, akkor a felszámoláskor átvett vagyont hogyan könyveli a polgármesteri hivatal, és hogyan könyveli annak térítés nélküli átadását?
Részlet a válaszából: […] ...(1) bekezdése szerint az eszköz megállapodás, csereszerződés, vagyonfelosztási javaslat szerinti (számlázott, bizonylatolt) értéke.A polgármesteri hivatal átadhatja a fenntartó önkormányzat részére az ingatlant, ingatlanhányadot, ebben az esetben az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 8.

Főállású polgármester költségtérítése

Kérdés: Főállású polgármester a képviselő-testület döntése értelmében havonta megállapított költségtérítésre jogosult. A költségtérítés összegét a polgármester felveheti 3 évre előre egy összegben, ha a képviselő-testület dönt róla? Ha igen, milyen adózási, fizetési kötelezettség keletkezik?
Részlet a válaszából: […] ...főállású polgármesterek költségtérítéséről a Mötv. rendelkezik, annak mértéke a havi illetmény 15%-a.A polgármesteri feladat ellátása az Szja-tv. 24. §-a (1) bekezdésének e) pontja alapján nem önálló tevékenységnek minősül. E tevékenységből...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 30.

Polgármester költségtérítése

Kérdés: A polgármester illetménye összevonható-e a költségtérítéssel? Ha igen, ebben az esetben a költségtérítésről el kell-e számolnia a polgármesternek? Amennyiben nem, törvénysértést követ el a polgármester?
Részlet a válaszából: […] ...el kellene számolni, vagy hogyan kellene azzal elszámolni. Azonban adózás szempontjából jelentősége lehet ennek a körülménynek.A polgármesteri tevékenység az Szja-tv. alapján nem önálló tevékenységnek minősül. E tevékenységből származó jövedelmet az Szja-tv...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. május 12.

Polgármester részére fizetett költségtérítés

Kérdés: A polgármester a Mötv. 71. §-a szerinti költségtérítésben részesül. Ezen túl meg kell-e téríteni részére azon utazásainak költségét, amelyek nem férnek bele a költségtérítés Mötv. 71. §-a szerinti keretbe (pl. külföldi projekttalálkozó útiköltsége, vagy az ország távolabbi részén történő konferencia útiköltsége)? Amennyiben megtéríthető, akkor annak mi az elszámolási rendje? Csak kiküldetési rendelvény alapján, vagy kifizethető a polgármester részére az üzemanyag-tankolásról szóló, az önkormányzat nevére kiállított számla?
Részlet a válaszából: […] ...Mötv. 71. §-a alapján mind a főállású, mind a társadalmi megbízatású polgármester az illetményének, tiszteletdíjának 15%-ában meghatározott összegű költségtérítésre jogosult.A polgármester, alpolgármester jogviszonya – akár főállásban, akár...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 5.

Gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szerv

Kérdés: A polgármesteri hivatal számviteli szabályzatainak hatálya kiterjeszthető a gazdasági szervezettel nem rendelkező intézményekre is? A gazdasági szervezettel nem rendelkező intézmények esetében minden pénzügyi-számviteli feladatot a polgármesteri hivatal lát el (a pénztár kezelésétől kezdve a nyilvántartások vezetésén át a beszámolókészítésig). A hivatal és az intézmények közötti munkamegosztási megállapodásban is rögzítve van, hogy a számviteli feladatokat a polgármesteri hivatal szabályzatai alapján kell ellátni az intézményekre vonatkozóan is. Az Ávr. 9. §-a (5) bekezdésének a) pontja szerint: "Az Áht. 10. §-ának (4a) és (4b) bekezdései és a (4) bekezdése szerinti költségvetési szerv az (1) bekezdés szerinti feladatait az Áht. 10. §-nak (4a) és (4b) bekezdései szerinti esetben az irányító szerv vagy az irányító szerv irányítása alá tartozó más költségvetési szerv az állományába tartozó alkalmazottakkal, a munkamegosztás és felelősségvállalás rendjét tartalmazó megállapodásban meghatározott helyen és módon látja el." A munkamegosztási megállapodásban meghatározott "mód" véleményünk szerint lehet az, hogy a hivatal szabályzatai alapján kell a feladatokat ellátni. Az Szt. 14. §-ának (5) bekezdése szerinti szabályzatokból és a (7) bekezdés szerint szabályozandó más kérdéseket rögzítő dokumentumból áll, amelynek elkészítéséért, módosításáért az Áhsz. 31. §-ának (1) bekezdése szerinti személy felelős. Az Áhsz. 31. §-ának (1) bekezdése alapján az éves költségvetési beszámoló elkészítéséért az éves költségvetési beszámolót készítő szerv vezetője felelős. Az óvoda beszámolóját is a hivatal készíti el, az óvoda beszámolóját készítő szerv vezetője a jegyző. Tehát értelmezésünk szerint a jegyző készít szabályzatot, melynek hatálya kiterjeszthető az intézményre.
Részlet a válaszából: […] Az Ávr. 9. §-ának (1) bekezdése szerint a gazdasági szervezet a költségvetés tervezéséért, az előirányzatok módosításának, átcsoportosításának és felhasználásának (a továbbiakban együtt: gazdálkodás) végrehajtásáért, a finanszírozási, adatszolgáltatási,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 5.

Polgármester költségtérítése

Kérdés: A polgármestereknek lehet adómentes költségtérítése?
Részlet a válaszából: […] ...Mötv. 71. §-a alapján a polgármester havonta az illetménye 15%-ának megfelelő összegű költségtérítésre jogosult, mely jogviszonyból származó jövedelemként adóköteles. Személyi jövedelemadó szempontjából tehát nem önálló tevékenységből származó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 29.

Start munka – saját kivitelezésben előállított tárgyi eszköz, illetve felújítás

Kérdés: Start munka keretében saját kivitelezésben állítunk elő tárgyi eszközt, illetve végzünk felújítást. A kiszámított előállítási költségről (bérköltséggel növelt) számlát állítunk ki. Az áfát ez után a számla után megfizetjük. Mit helyezhetünk levonásba? A felhasznált anyagok áfája levonható? A bérköltségre eső áfa összege levonható vagy le nem vonható áfakörbe tartozik?
Részlet a válaszából: […] ...fizetendő áfát akkor helyezhetik levonásba, ha az előállítás áfaköteles bevételszerző tevékenység érdekében merült fel. Ha pl. a polgármesteri hivatal szekrényeit állítják elő saját rezsis beruházás keretében, akkor az előállítási érték után megfizetett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. június 21.
1
2
3